2015. január 03
Nem kell már 10-20 évet várni arra, hogy Magyarországon is robbanjon a nyugdíjbomba: az állami nyugdíjból a mai 40-50 évesek sem fognak már megélni. Annak sem lesz könnyebb, aki 40 éves és 10 ezret félre tud tenni a nyugdíjas éveire. 2014-ben az Origo több cikkben próbált tanácsot adni olvasóinak, hogy mibe fektessenek, hogy nyugdíjas éveiket nyugodt anyagi körülmények között élhessék –
írja az Origo.
Bővebben
Hatalmas önállóságot kapnak vissza az önkormányzatok: maguk dönthetnek arról, mekkora támogatást és milyen feltétellel fizetnek, de a pénzt is maguknak kell előteremteniük –
olvasható a HVG-ben.
Bővebben
A jogbiztonság és a társadalmi párbeszéd hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot a gazdaság és a vállalkozások számára Magyarországon Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, aki ugyanakkor rendkívül pozitív intézkedésnek tartja a növekedési hitelprogram (nhp) kiteljesítését és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő irányváltást a felsőoktatásban.
Bővebben
Márciustól alapvetően átalakul a segélyezési rendszer. Az ellenzék és a jogvédő szervezetek egy része hevesen támadja az átalakítást, szerintük ezzel újabb fontos ellátásoktól esnek majd el a rászorulók, és mélyülhet a szegénység. A kormány szerint mindenki megfelelő ellátást kap majd, aki valóban rászorul, a többieket azonban a munka világa felé terelik. A jövedelempótló támogatások kifizetéséért az állam garanciát vállal, több kiadáscsökkentő támogatás önálló formája azonban megszűnik. A jövőben az önkormányzatok döntik majd el, hogy a kötelező ellátásokon felül ki kap pénzt, és mennyit -
írja az mno.hu.
Bővebben
A miniszterelnök az egyenruhásoknak harmincszázalékos fizetésemelést ígért, de a szakszervezetek szerint ez a gyakorlatban jóval kisebb is lehet. Attól tartanak, hogy a legkevesebbet kereső tiszthelyettesek ezúttal sem járnak jól –
írja a Népszabadság.
Bővebben
2015. január 02
A munkajogi felelősség utalhat egyrészt a munkaviszonyból származó kötelezettségekért való helytállásra, másfelől jelentheti az okozott kárért való felelősséget. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a kérdést egy munkavállaló és egy munkáltató relációjában kell megítélni. De hogyan boldoguljunk akkor, ha munkáltatók egész láncolata áll egy-egy projekt mögött? Mit tegyünk, ha munkaszerződés hiányában azt sem tudjuk, kivel jött létre a munkaviszony? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ a XI. Magyar Munkajogi Konferencia „Ki felel a végén” című szekciója –
írja az ado.hu.
Bővebben
Aláírták a 2015-ös bérmegállapodást, a szakszervezetek nem tudták átvinni akaratukat. Annyi lesz a minimálbér, amennyit a munkaadók akartak, s a kormány sem visszakozik egyelőre sem a sztrájktörvény, sem a korkedvezményes nyugdíj ügyében. Mivel nem sikerült csomagban megállapodni a vitás ügyekről, lényegében borítékolható: a nyitott kérdésekben is a kormány akarata érvényesül majd –
írja a Népszabadság.
Bővebben
Azonnali, legalább tízezer forintos béremelést követel a Közmunkás Szakszervezet, amelynek célja az is, hogy a közmunkások a későbbiekben a minimálbért kaphassák kézhez. Erről Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke és Nyakó István MSZP-s politikus, a szakszervezet társelnöke beszélt csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon.
Bővebben
Amíg az EU-ban folyamatosan csökken, hazánkban nő azoknak a száma, akik rendszeresen dolgoznak az esti órákban, hétvégén vagy éjszakai műszakban – derül ki a KSH friss összefoglalójából. A munkánkkal elégedettebbek vagyunk, mint a szabadidőnk mennyiségével.
Bővebben
Egyértelművé válik a közösségi szolgálat elvégzésének végső határideje, kötelező lesz az etikai kódex elkészítése a pedagógusoknak, bővül az Oktatási Hivatal feladatköre - többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény január 1-én életbe lépő módosítása.
Bővebben