2015. június 10
Tíz év alatt az ötszörösére nőtt, az elmúlt négy évben pedig további 20 százalékponttal emelkedett a Magyarországról munkavállalás céljából külföldre ingázók aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. A legtöbbjük férfi, többségük 40 év alatti, jellemzően szakmunkás végzettségű, de folyamatosan emelkedik a külföldre dolgozni járó nők és a diplomások aránya is. Az egészségügyi munkát vállaló, ingázó magyarok száma drámai mértékben emelkedett, egy évtized alatt a tizennégyszeresére nőtt –
olvasható a Magyar Nemzetben.
Bővebben
A Deloitte Legal elbocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi felmérése 31 országban vizsgálta, hogy mekkora kiadásokkal jár a munkáltatókra nézve egy alkalmazott elbocsátása és milyen feltételekhez kötött a munkaviszony megszüntetése –
írja a munkajog.hu.
Bővebben
A munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából már felnőttnek számítanak, ezért bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalóknál - közölte a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) szerdán.
Bővebben
Nem látok esélyt, hogy lesz megállapodás a minimálbérrel kapcsolatban a 2016-os költségvetés elfogadása előtt – ezt Gaskó István mondta az
ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Bővebben
Az oktatási esélyegyenlőségről, az ország jövőjét meghatározó, szolidáris oktatási rendszer kialakításának nehézségeiről, azok lehetséges megoldásairól rendez kétnapos konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A rendezvény keddi megnyitóján Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes elmondta: az ombudsmani hivatal kiemelt figyelmet fordít az oktatással összefüggő alapjogok, azon belül is a gyermekek jogainak érvényesítésére. „Ezek összekapcsolhatók az esélyegyenlőség társadalmi követelményével, cél, hogy minden gyermek szociális vagy etnikai helyzetétől függetlenül egyenlő esélyeket kapjon a közoktatásban”. Hangsúlyozta: a konferencia célja, hogy széleskörű, konstruktív szakmai párbeszéd kezdődjön az esélyteremtő oktatás kialakításával járó nehézségek áthidalása érdekében –
írja a Népszava.
Bővebben
Érzékenyen reagált a jegybank a két százalék alatti inflációra: átlagosan húszszázalékos bérnövekedéssel. Megéri tehát manapság az MNB-nél dolgozni még akkor is, ha valaki épp nem a legfőbb ügyész felesége, aki havi 4,95 millió forintot keres. A jegybank alelnökei más állásokkal egészítik ki egyébként sem túl csekély jövedelmüket –
írja a Népszabadság.
Bővebben
Pénz kérdése lesz a gimnáziumi érettségi a középiskolai rendszer átalakítása után – szakemberek szerint. A szakszervezetek szerint akár ezer tanár is utcára kerülhet. A nemzetgazdasági tárca államtitkára cáfol: szerinte minden járásban lesz gimnázium a jövőben is –
írja a Magyar Nemzet.
Bővebben
Jövedelmet kaphatnak az 1500 lakosúnál kisebb települések polgármesterei a helyi közfoglalkoztatás megszervezéséért az önkormányzati törvény tervezett módosítása értelmében.
Bővebben
Szinte biztosan nem lesz már megállapodás a jövő évi minimálbér-emelésről a 2016-ra vonatkozó költségvetés június végére tervezett elfogadása előtt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén –
értesült a Magyar Nemzet Az alku ősszel születhet meg, és a konzultációs fórum legutóbbi ülésén állítólag elhangzott: ha ez nem jár túl nagy kiadással, akkor a kormány a költségvetési tartalék terhére biztosítaná a fedezetet. A jövő évi bérajánlást egyelőre a munkaadók sem erőltetnék.
Bővebben