Így verik át a gyanútlan magyarokat

 
A számok azt mutatják, hogy egyre többen mennek külföldre - leginkább a biztosabb megélhetés, munkalehetőség reményében. Persze sokan vannak, akik ki is használják ezt, szaporodnak az átverések, lehúzások. De vajon mik a leggyakoribb csapdák, mire érdemes igazán figyelni? – írja a Pénzcentrum.

   A felmérések szerint egyre több magyar keres munkát külföldön: a legfrissebb becslések szerint már közel 600 ezren dolgoznak más országban, a héten megjelent statisztikák pedig arról számolnak be, hogy csaknem 60 ezren költöztek Németországba tavaly. 

   A kivándorlást természetesen sokan ki is használják: gyakran hallunk híreket becsapott, átvert munkavállalókról. A rendőrség a héten közölte hivatalos honlapján, hogy a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság csalás megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást egy ilyen ügyben. A rendőrkapitányságra 2012 nyarán érkezett bejelentés arról, hogy egy cég különböző webes felületeken és újságokban külföldi álláslehetőséget hirdetett. A jelentkezőknek a vállalat képviselői csoportos utaztatással munkát, szállást és étkezést ígértek, amelyért cserébe előre kérték a regisztrációs és orvosi díj befizetését. A munkára vágyók azonban hiába várták a kiutazás napját, pénzükért semmilyen szolgáltatást nem kaptak. 

   A cég összesen 27 személyt károsított meg, ezért a nyomozók a vállalat vezetőit gyanúsítottként hallgatták ki, az illetékes ügyészségen vádemelést javasolt.Munkaerőpiaci szakértők szerint a megfelelő munkalehetőségek a gazdasági nehézségek miatt külföldön is beszűkültek. Ma már a korábbinál sokkal kisebb eséllyel talál megfelelő külföldi álláslehetőséget az, aki különösebb terv nélkül próbál szerencsét külföldön. A siker kulcsa egyre inkább az alapos körültekintés.

   Kormányrendelet rögzíti, hogy a munkaközvetítőnek kötelezően tájékoztatnia kell a munkavállalót a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, illetve várható kereseti lehetőségről. Külföldi munkavállalásra irányuló közvetítés esetén, a munkát keresőt a közvetítést megelőzően, írásban tájékoztatni kell a fogadó ország jogszabályairól is, különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról.

Célszerű megbízható közvetítőkre hagyatkozni

   A külföldi munkavállalás jelentős döntések meghozatalát igényli, emellett sokszor komoly költségvonzata is van, ezért célszerű a kockázatokat minél jobban kiküszöbölni. Ennek egyik kézenfekvő módja, ha olyan munkaközvetítő segítségét vesszük igénybe, amely megfelelő kapcsolatai révén bizonyos garanciákat tud biztosítani a kinti körülményekre vonatkozóan. A nemzetközi hálózattal rendelkező közvetítő társaságok helyi munkatársai személyesen bizonyosodnak meg a várható munkakörülményekről, és a munkavállalót ezekkel az információkkal is segítik. További biztonságot adhat, hogy a téves tájékoztatással okozott kárért a közvetítő kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállaló felé.

  Eleve gyanakodjunk azokra a munkaerő-közvetítőkre, akik a munkavállaló ügyféltől pénzt kérnek. A kormányrendelet rögzíti ugyanis, hogy a magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel. Bizonyos extra szolgáltatásokért (például utaztatás) persze jogszerűen kérhető térítés, de ha magáért a közvetítésért kérnek előre pénzt, mindenképpen legyünk körültekintőek, nem futunk-e szélhámosok csapdájába.
 
A leggyakoribb buktatók

  Bizonytalan munkahely: Addig nem érdemes útnak indulni, amíg meg nem bizonyosodtunk róla, hogy a kinézett munkahelyre valóban minket várnak. Ennek során egyértelmű információkat kell kapnunk például a betöltendő feladatkörről, a bérezésről, a további juttatásokról (szállás, étkezés, utaztatás, stb.) Ha a megcélzott munkahelyen már dolgozik ismerősünk, további értékes felvilágosítást szerezhetünk a munkatársakról, illetve a várható munkakörnyezetről is.

  Nem megfelelő munkakörülmények: Különösen abban az esetben legyünk nagyon körültekintőek, ha a kiválasztott munkahely egészségre ártalmas technológiával dolgozik (zajos technológia, festékgyár, stb.) Ilyenkor ragaszkodni kell ahhoz, hogy előre garanciát kapjunk a megfelelő munkavédelmi körülményekre.

   Megfelelő nyelvtudás hiánya: A szükséges szókincs híján azon kívül, hogy csupán igen alacsony színvonalú munkát tudunk végezni, komoly kockázata van annak is, hogy egyes munkáltatók kihasználnak, becsapnak bennünket. Fontos tudni, hogy a munkáltatót a saját országában semmi sem kötelezi arra, hogy magyar nyelven is rendelkezésünkre bocsássa a munkaszerződést, aminek óvatlan aláírásával akár számunkra igen kedvezőtlen feltételeket is elfogadtathatunk.

   Nem várt költségtételek: Különösen a szállásköltségek okozhatnak a helyszínen kellemetlen meglepetéseket a nagyobb nyugat-európai városokban. De az is okozhat problémát, ha a munkáltató biztosít ugyan szállást, de onnan a munkahely csak hosszú és költséges utazással érhető el. Számos helyen kérhetnek további igazolásokat (például erkölcsi bizonyítványt), amelyeknek beszerzése szintén pénzbe kerül. Főleg magasabb szintű állások esetében jelenthet komoly anyagi terhet egy-egy pályázat. Ilyenkor akár több alkalommal is kérhetnek személyes interjút, a repülőjegyet azonban ilyenkor a legritkább esetben térítik meg. Arra pedig semmi garancia nincsen, hogy az állás végül a miénk lesz.

  Fokozatosság: A legkörültekintőbb felkészülés esetén is előfordulhat, hogy csalódunk a kiszemelt munkahelyben. Ezért a tervezett kitelepülést célszerű fokozatosan végrehajtani. Az első néhány hónapban nem célszerű rögtön családosan kiérkezni, illetve idehaza rögtön felszámolni a lakást, mivel ez jelentően megnehezítheti a visszatérést, ha a kedvezőtlen körülmények úgy kívánják.
 
Nagyobb biztonságban lesznek ezentúl a külföldre küldött munkavállalók
 
   Az Európai Parlament (EP) tájékoztatása szerint a két uniós társjogalkotó intézmény, az EP és a tanács kompromisszuma szélesebb körű védelemben részesíti majd a külföldre küldött munkavállalókat.

   Az új szabályok egy sor kritériumot felsorolnak, amelyek segítségével a tagállamok felmérhetik, hogy valós kiküldetésről van-e szó, vagy egy törvénysértési kísérletről. Ez utóbbi gyakorlatra jellemző például, hogy a munkavállalót egy olcsóbb társadalombiztosítással rendelkező tagállamban létrehozott fantomcég küldi kiküldetésbe.

   A módosított irányelv egyértelműen meghatározza a színlelt önfoglalkoztatás fogalmát is. Ez a fajta visszaélés azt a kiskaput használja ki, hogy az irányelv alapján megfogalmazott, munkakörülményeket leíró rendeletek nem minden esetben vonatkoznak az önfoglalkoztatottakra.

  Az új szabályok értelmében alvállalkozói láncolatok esetén a fővállalkozó és az alvállalkozók közösen, egyetemlegesen viselik a felelősséget, ha a kiküldetésben dolgozó munkavállaló nem kapja meg a bérét. A legtöbb kiküldött munkavállaló az építőiparban dolgozik, ezért ebben a szektorban ez a rendelkezés kötelező érvényű, de a tagállamok szabad kezet kaptak, hogy bármelyik ágazatban alkalmazhassák és szigorúbb intézkedéseket is bevezethessenek.

   A kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának szabályai azokra vonatkoznak, akiket munkáltatójuk egy másik államba küld, hogy ottani telephelyükön, a másik tagállam piacára termelő cégben folytassák munkájukat. A kiküldött munkavállalók védelme ebben a formában a fogadó ország munkavállalóit is védi, céljuk ugyanis az, hogy a kiküldött munkavállalót is ugyanolyan feltételekkel foglalkoztassák, mint a helyi munkaerőt, vagyis egy cég ne juthasson indokolatlan versenyelőnyhöz azáltal, hogy olyan országban van bejegyezve, ahol a foglalkoztatás szabályai kedvezőbbek a munkáltató számára. Az irányelv módosítását még hivatalosan a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
 
Forrás: penzcentrum.hu