Boros Péterné: 25 százalékkal csökkent a keresetek reálértéke

A tagállamok átlagbérének legalább a felét kellene elérnie a helyi minimálbérnek. Ezt javasolja egy uniós szervezet, a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége és ennek a kiszámításához egy egységes módszert ajánlana. Magyarország uniós tagország, nálunk is sokan örülnének egy ilyen emelésnek. A Klubrádió munkatársa Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkárával beszélgetett e témában.

- Mekkora az esély, hogy ez Magyarországon is valóság legyen? Ugye ez még az Európai Unióban is csak terv, tehát ezért is kérdezem, hogy mennyire forró a pite? Mennyire kell ezt most komolyan venni és mennyire  a közeljövőre szól ez a terv?

- Nagyon komolyan kell venni, de azt nem tudjuk, hogy mikorra szól ez a terv. Az MKKSZ ennek a szervezetnek, ennek a szakszervezeti szövetségnek a tagja Európában és régóta gondolkodunk azon, hogy hogyan lehetne megoldani azt a  problémát, ami kialakult a minimálbér között Európában és kínálkozott itt az Európai Uniós választás kapcsán, hogy fogalmazzunk meg egy olyan javaslatot, amiben egyébként az MKKSZ már régóta élen jár. Ez a javaslat az, hogy legyen statikus állandó megállapítás két dologra.  Az egyik az éves infláció mértékének megfelelő garantált tarifaemelés, a másikat a  tárgyévi GDP növekedés legalább 50%-ának megfelelő mértékű reálkereset-emelkedés.

És, hogy miért az MKKSZ jár ebben élen, hiszen furcsa azért is, mert mi nem vagyunk sajnos a közszféra tekintetében a minimálbér-tárgyalásoknak egyelőre a szereplői, ezt szeretnénk megváltoztatni, mert 186 500 fő, azaz a közszféra létszámának 28,4 tized százaléka érintett a garantált szakmunkásbér minimumban, illetve a minimálbérben. Az MKKSZ kidolgozott egy olyan bérfelzárkóztatási programot, aminek az egyik része ez lenne. Nyilván ez a bérfelzárkóztatási elképzelés rövid és középtávra szól. A rövidtávú részét egy nagyjából 20%-os növeléssel, az illetménytételek nagyjából 20%-os növelésével tudnánk megoldani, illetve azt is tudni kell, hogy nagy a szakadék. Sajnos a minimálbér bérminimum lefedettség eltörlésében az illetményrendszerekben, ez a 20%-os emelés nem lenne elég, tehát erre épül a mi javaslatunk, amelyet a kormánynak átadtunk februárban.

- És azóta kaptak már valami választ?

- Konkrét választ nem kaptunk, tárgyalást ígértek nekünk. Biztos vagyok abban, hogy ez a tárgyalás, ha az új kormány 25-e után megalakul, valamikor biztos, hogy elkezdődik. Mi arra készülünk, hogy konstruktív megoldásokkal gondolkodjunk ennek a helyzetnek, ennek a problémának a megoldásában. Hiszen azt nem lehet tudomásul venni, hogy hat év óta nem volt ezen a területen jelentős részben bérfejlesztés, és hát ezt meg kell oldani, hiszen 25%- al csökkent a keresetek reálértéke.

- Ugye most 101 500Ft. a bruttó minimálbér és 230 000 forintos az átlagkereset. Tehát 43-44% körül van most, tehát van mit emelni. Másrészt meg nem tudom, hogy mennyire harmonizálna, vagy mennyiben tudná ez a fajta metódus közelíteni a kelet-európai, kelet-közép- európai bérszínvonalat a nyugat-európaihoz, mert pláne most az Európai Parlamenti választások kapcsán, azért elég sokat beszéltek arról, hogy ez egy komoly bérfeszültség Európában és talán erre a gondolatra fogékonyak lennének a MAG országokban is. Mármint hogyha Magyarországon meg a  különböző közép-európai országokban emelkedik a bér, akkor talán kevésbé okoz az oda bevándorló erő feszültséget, merthogy itt maradnak.

- Ez az összefüggés igen, számunkra is így látható.  Azt hiszem, hogy amikor elkezdünk hosszabb távra gondolkodni, mert azt azért látni kell, hogy ez az egész bérfelzárkóztatás igen sok pénzbe kerül és egy lépésben valószínűleg nem léphető meg, akkor egy olyan rendszer kialakítását kell számba venni,amire lehet tervezni és meg kell határozni, hogy melyik évben a felzárkóztatásnak melyik lépését kell megtenni. Abban biztos vagyok, hogy mivel a leszakadás közalkalmazottakat, köztisztviselőket és kormánytisztviselőket egyaránt érint, nem lehet külön kezelni ezeket a területeket, tehát mi úgy gondolkodunk, hogy mindenki számára, aki nem kapott hat éve bérfejlesztést, egy olyan tervet kell közösen a kormánnyal kialakítani,ami tervezhetővé teszi az emberek számára, hogy ha még most nem is változott megfelelő mértékben a bérük, de van ígéret arra, hogy ekkorra, meg ekkorra, ilyen meg ilyen mértékben változik. Nagyon nagy probléma Magyarországon, hogy az emberek nem látnak tovább, mint a hónap közepe és ez az egyik probléma. Nyilván a bérmérték a másik, a nagyobb probléma, abból fakad az előző, de azért nagyon fontos, hogy az embereknek legyen távlatuk és azt hiszem, hogy a konstruktivitást erre értjük és próbálunk egy olyan úton elindulni, ami konstruktív is, meg ugyanakkor a helyzethez is megfelelő mértékben igazodik, de ha már egyet lépünk, akkor miért ne lépnénk olyan irányba, ami figyelembe veszi, hogy mi hol vagyunk. Európában vagyunk és nyilvánvalóan próbálunk ehhez mért lépéseket megtenni.