Startlaphoz Csatlakozz!

Alkotmányellenes a munka törvénykönyvének kismamákra vonatkozó egyik rendelkezése

Taposóakna munkáltatóknak

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. máj. 30. péntek, 10:39

Nem lehet feltétele a felmondási tilalomnak, hogy a nő még a felmondás közlése előtt bejelentse várandósságát a munkáltatónak - így döntött az Alkotmánybíróság. A határozat lehetetlen helyzetbe hozza a munkáltatókat, és pont a gyermekvállalás előtt álló nők foglalkoztatása ellen ható munkáltatói sztereotípiákat erősíti. Kártyás Gábor véleménye a munkajog.hu oldalán.

   Az Alkotmánybíróság határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka Törvénykönyvénekazt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. A hatályban maradt szabály szerint a felmondási védelemnek továbbra is feltétele a tájékoztatás, ám az nem kötött határidőhöz.
 
   A jelenlegi helyzet sem jelenti azonban azt, hogy a munkavállaló ne lenne köteles a munkáltatót tájékoztatni a védettségről, legkésőbb a felmondás közlésekor. Ez ugyanis – ahogy arra az Alkotmánybíróság is hivatkozik – következik az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből. Újra irányadóvá válik az a korábbi bírói gyakorlat, amely szerint a munkavállaló nem hivatkozhat a munkaviszony jogellenes megszüntetésére, ha a felmondás közlésekor nem tájékoztatta a munkáltatót az általa ismert védett státuszáról. Nem lehet tehát rosszhiszeműen eltitkolni a védett státuszt, majd a felmondás átvétele után megtagadni a hozzájárulást a felmondás visszavonásához, illetve a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit követelni. Ilyen formán tehát a határozat nem változtat a korábbi jogi helyzeten: nem kötelező bejelenteni a várandósságot, illetve az emberi reprodukciós eljárásban részvételt, de bejelentés hiányában a védettség továbbra sem jár.
 
   Véleményem szerint vitatható a határozat azon megállapítása, miszerint a megsemmisített szabály miatt a munkavállaló arra kényszerült volna, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy felmondási védelem alá esik. Ez nem vezethető le a jogszabályból. A határozat által is idézett szabály ugyanis az, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Ebből csak az következik, hogy a munkavállaló legkésőbb akkor volt köteles bejelenteni a védett státuszát, ha megtudta, hogy a munkáltató olyan leépítést, átszervezést tervez, amely érintheti az ő munkakörét is, vagy ha magatartása, képességei miatt felmerülhetett a munkaviszonyának megszüntetése, és ebben az esetben is csak akkor, ha érvényesíteni kívánta a felmondási védelmet.
 
   A munkaviszony felmondással való megszüntetése a gyakorlatban a legtöbb esetben egy folyamat, amelyről a munkavállaló maga is tudomást szerezhet, és amelynek csak záróköve a felmondás közlése. Nem csak a csoportos létszámcsökkentésre jellemző, hogy a munkaviszony várható megszüntetéséről még a felmondás közlése előtt értesül a munkavállaló. Éppen az a kivételes eset, amikor ez előzmények nélkül következik és meglepetésként éri a munkavállalót. Nincs szó tehát arról, hogy a védettség bejelentésére csak a felmondás váratlan átadása után lett volna lehetőség, amikor már késő. A megsemmisített szabály éppen azt célozta, hogy a munkáltató még a felmondásról szóló döntése meghozatala előtt értesülhessen arról, hogy az adott munkavállalóval szemben felmondással nem élhet. Ezzel a bejelentéssel azonban a munkavállaló „kivárhatott”, amíg a felmondás reális esélyként nem merült fel. Másfelől, az Alkotmánybíróság is utal rá, hogy számos más rendelkezés miatt is szükséges lehet a várandósság bejelentése a munkáltatónak. A családi adókedvezmény, az egészségi állapotnak megfelelő munkakörbe helyezés, az éjszakai munkavégzés tilalma stb. is nyilván csak a munkáltató tájékoztatása után érvényesíthető.
 
   Összességében így az Alkotmánybíróság döntése nem változtat a felek kötelezettségein abban az esetben, ha a munkavállaló felmondás közlésekor tudott a védett helyzetéről. Sajátosan alakul viszont az a helyzet, ha a nő maga sem tud várandósságáról a felmondás közlésekor.
 
   Az Alkotmánybíróság ugyanis arra is rámutatott, hogy a jogalkotó azon nők számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szabott a felmondási védelem érvényesítéséhez, ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt. Aki ugyanis maga sem tudott a várandósságáról a felmondás közlésekor, értelemszerűen nem is hivatkozhatott a védettségre.
 
  Ezzel kapcsolatban fontos aggályt fogalmazhatunk meg, a jogintézmény funkciójából eredően. Azaz, miért kötelezzük a munkáltatót egy olyan személy védett helyzetének tiszteletben tartására, aki maga sem tudja, hogy védelemre szorul? Egy profán példával élve: a nő az öthetes terhességének megállapítása előtti hetekben a legnagyobb lelki nyugalommal fogyaszthatott el hat liter tömény italt, szívhatott el öt doboz cigarettát és indulhatott a bungee jumping világbajnokságon. Ha saját magára nem vigyázhat, nem tudva a körültekintő életmódot igénylő helyzetéről, miért kérjük ezt számon a munkáltatóján?
 
   A határozat utáni valódi újdonság tehát az, hogy a várandós nő akkor is hivatkozhat a felmondási védettségre, ha a felmondás közlése után szerez csak tudomást erről. Ezt a lehetőséget a korábbi bírói gyakorlat is elismerte, éppen ennek megváltoztatására született a most megsemmisített szabály. Meglátásom szerint az Alkotmánybíróság határozata lehetetlen helyzetbe hozza a munkáltatókat. Ha ugyanis a nő munkavállaló megtudja, hogy a felmondás közlésekor terhes volt, újra joggal hivatkozhat a munkaviszony jogellenes megszüntetésére. Ez viszont kivédhetetlen kockázatot jelent a legteljesebb jóhiszeműséggel eljáró munkáltató számára is. Nem csodálkozhatunk, ha ez éppen a gyermekvállalás előtt álló nők foglalkoztatása ellen ható munkáltatói sztereotípiákat erősíti majd, ami a felmondási tilalom céljával ellentétes hatáshoz vezethet.

Forrás: munkajog.hu
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Taposóakna munkáltatóknak.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector