Boros Péterné: Elfogadhatatlan, hogy ne legyen béremelés

Az uniós tagországok mindegyikében a helyi átlagbér legalább 50 százalékára kellene módosítani a minimálbért, illetve az Európai Unióban egységes bérszámítási módszerre lenne szükség egy uniós szervezet szerint. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkárát, Boros Péternét Beregi-Nagy Edit kérdezte a Lánchíd Rádió műsorában. A főtitkár először arról beszélt, hogy miért kezdeményezője a szakszervezet hazánkban a garantált tarifaemelésnek.
 
- Az MKKSZ Magyarországon egyedüliként tagszervezete a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének, a CESI-nek. E szervezetnek régóta javasoltuk, hogy gondolkodjunk azon, hogyan lehetne közelíteni egymáshoz a kereseteket Európában, hogyan lehetne egy olyan statikus, de pont ettől dinamikus megoldást kitalálni. Javasoltuk, hogy a bérfelzárkóztatási programnak az egyik pillére lehetne az éves infláció mértékének megfelelő garantált tarifaemelés. Ez jelentené a bérek automatikus növekedését a közszféra valamennyi munkavállalója számára. A program másik pillére a tárgyévi GDP növekedés legalább 50%-ának megfelelő mértékű reálkereset-emelkedés. Egyébként e koncepció lényegét az előző FIDESZ kormány időszakában a kormány és a szakszervezetek közösen dolgozták ki 2001-2002-ben. Ha Európáról gondolkodunk, közelíteni kell a kereseteket, hiszen ez kihatással van a munkaerő-áramlásra. Azért az MKKSZ a kezdeményezője ennek a gondolatnak, mert a közszférában foglalkoztatott 660 ezer fő 24,2 százalékának nettó 75 ezer  forint alatti a keresete.
 
- De ez hogyan lehetséges, hogy ennyire alacsony az átlagkereset? Vannak minimálbérek, amelyek nemcsak a közalkalmazottak, köztisztviselőkre, közszolgálati dolgozókra vonatkoznak, hanem úgy általában a középfokú végzettséggel bírókra. Sajnos a felsőfokú végzettséggel bírókra nincs minimálbér meghatározva. Hogy lehet, hogy ennek ellenére mégis ennyire alacsonyak a fizetéseik ebben a szektorban dolgozóknak?

- Úgy, hogy a tarifa nem emelkedett 6 éve, és csak a minimálbér emelkedés hatása érzékelhető. A közszférában sajnos az is feszültséget okoz, hogy nagyon sok a diplomás ember és egy okmányirodai dolgozó csak nettó 75 ezer forintot keres a kormányhivatalban. Ugyanezt tudom elmondani a földhivatali ügyintézők esetében is. Egy középfokú végzettségű munkaügyi központban dolgozó ügyintéző, akinek van egy felsőfokú szakképzettsége - három év alatt szerezte meg annak idején a felsőfokú szakképzettséget -, ugyanannyit keres, mint egy pályakezdő. 

Tárgyaltunk Lázár Jánossal, a miniszterelnökséget vezető államtitkárral január 30-án. A kormány is gondolkodik azon, hogyan tudna ezen a helyzeten változtatni. Azt kérték tőlünk, készítsük el azt az elképzeléssort, ami a mi szakmai elképzeléseink szempontjából tárgyalási alap lehet. Elkészítettük, eljutattuk a kormány részére és ígéretet kaptunk, hogy ezt a kérdést az új kormány megalakulása után meg fogjuk tárgyalni.
 
- Viszont az, hogy a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége, illetve önök, mint ennek a szervezetnek a Magyarországi tagjai a minimálbért Európában úgy képzelik el, hogy ez mindenkire vonatkozzon vagy csak a köztisztviselők, közalkalmazottak, közszolgálati dolgozókra? Tehát ami az európai bérekhez van viszonyítva?

- Így van. Természetesen mi úgy képzeljük el, hogy nyilvánvalóan mindenkire van egy minimálbér. A közszféra egy speciális terület ebből a szempontból, más a képzettségi összetétele, felelősségi viszonyai. Nyilván mi, mint közszolgálati szakszervezetek a saját szempontunkból közelítettük meg ezt a kérdést. Azt gondoljuk, hogy nekünk is helyünk van a minimálbér-tárgyaláson, de egyelőre nem vagyunk ott. Mi ezt a rendszert is szeretnénk megreformálni, ebben is szeretnénk a kormánnyal egyeztetni. El tudjuk képzelni azt is, hogy kétféle megoldás van. Van egy a versenyszférára, hiszen ott is mások a viszonyok, meg lehet egy a közszférára. Mi konstruktív partner szeretnénk lenni azért készülünk több dologgal, hogy ki tudjuk alakítani közösen azt a megfelelő módot, ami mindenki számára elfogadható. Egy dolgot nem fogunk tudni elfogadni, az, hogy ne legyen emelés, hiszen ezt a helyzetet meg kell változtatni. Arról, hogy milyen mértékben, milyen időintervallumban, arról lehet tárgyalni.

- Az Európai Unió különböző országaiban nagyon más a minimálbér. pl. Luxemburgban csaknem 2000 euró, Belgiumban 1500 euró, Romániában 158 euró és Magyarországon 335 euró. Hogyha azt vennénk figyelembe, hogy a tagállamok átlag bérének legalább a felét el kellene érni egy-egy helyi minimálbérnek, tehát ez van a javaslatban, ez itt Magyarországon mit jelentene? Legalább a  duplájára nőne a minimálbér?
 
- Nem nőne sajnos a duplájára. Most 230 ezer forintos az átlagkereset, ha ennek a bruttó minimálbérnek, amiről beszélt ön az előbb 101 500 forintnak, aminek ugye a nettó tartalma sokkal kevesebb, 65 ezer forint. Ha ezt most figyelembe vesszem, hogy ez 44%, akkor értelemszerűen itt nem túl sok százalékról van szó. Ez lenne a kiindulópont, mint ahogy például a pedagógusok életpályatörvénye minimálbér-alsóhatáros. Ez csak az egyik lába annak, amit mi rendszerszerűen el szeretnénk érni. Értelemszerűen abban is kell gondolkodni, hogy az árak Magyarországon nagyjából hasonlóak mint Luxemburgban vagy Brüsszelben, de a keresetek sokkal-sokkal rosszabbak. Ez nem maradhat így. Ez senkinek nem jó, ez a versenyképességre is kihatással van, ezeken valószínűleg a kormány fog gondolkodni, hogy milyen lépésben célszerű ezt változtatni. Sok-sok összetevője van, ezt mi is tudjuk. Mi azonban egy olyan szakszervezet vagyunk, aki rövid, közép és hosszú távra is gondolkodik és próbáljuk azért a partnerek gondolatait is figyelembe venni és konstruktívak lenni ebben.