Sokan a gyerekeik miatt bukhatják a magas nyugdíjat

A családi adókedvezmény kiterjesztése sok családnak plusz jövedelmet jelenthet, illetve megkönnyíti a nyugdíjcélú megtakarítások elterjedését a családosok körében. Nagy kérdés, hogy ki tudják-e használni a nyugdíj-előtakarékosság adókedvezményét a nagycsaládosok, és, ha igen, akkor mennyit érdemes félretenniük? – olvasható a Pénzcentrum oldalán.

   Sokan kapnak családi kedvezményt (adó és járulék) és sokan élnek a nyugdíj-előtakarékosság adókedvezményével.
 
  Mind a kettő adó (és járulék) visszatérítés formájában igényelhető támogatás.
 
   Vannak azonban, akik nem tudják kihasználni a kedvezményeket, mert annyira keveset keresnek, hogy nincs elég személyi jövedelemadójuk (SZJA), amiből visszaigényelhetnék a pénzt. Ilyenek például az alacsony jövedelmű nagycsaládosok, akiknek nagy szükségük lenne arra, hogy takarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.
 
   A családi adókedvezményt idén kiterjesztették a nyugdíjjárulékra és az egészségügyi hozzájárulásra is, így a korábbi 16 százalék mellett további 17 százaléknyi befizetést igényelhetünk vissza az államtól. Így összesen már a bruttó fizetésünk 33 százaléka is visszaigényelhető lett. A nyugdíj célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás) esetén csak személyi jövedelemadóból tudunk visszatérítést igényelni, aminek a maximuma a befizetett összeg 20 százaléka. 


   A rendszer nagy hibája, ha több gyermeket nevelünk, és a fizetésünk átlag körüli, akkor nem biztos, hogy maximálisan élni tudunk a törvény nyújtotta kedvezményekkel.
   A Pénzcentrum.hu kiszámolta, hogy mennyit érdemes félretenni nyugdíjra úgy, hogy minél jobban ki tudjuk használni a kedvezményeket.

Ki érvényesítse a visszatérítést a családban?


   Alapvetően háromféleképpen tudjuk elosztani a házaspár két tagja között a családi kedvezményt::
 
  Az egyik szülő él a kedvezménnyel
 
   A két szülő között 50-50 százalékban oszlik meg a kedvezmény
 
   Gyerekenként külön számolják a kedvezményt (két gyereket után az egyik, míg egy után a másik szülő veszi igénybe a kedvezményt)
 
   A rendszer működésének alapja, hogy minél magasabb a jövedelmünk, annál több visszatérítést igényelhetünk. Az adókedvezményhez érdemes a szülők bérét összeadva számolni, amennyiben mindkét szülőnek van jövedelme. El kell dönteni, hogy melyik szülő igényelje a kedvezményeket, vagy esetleg megosszák azt fele-fele arányban. A két szülő jövedelmének jelentős eltérése esetén ugyanis megérheti, hogy az a szülő érvényesítse a kedvezményt, aki több pénzt visz haza, ebben az esetben viszont a többletnek jelentősnek kell lennie ahhoz, hogy ezzel plusz maradhasson a zsebünkben.


   Amikor eldöntjük, hogy miként osztjuk fel a család keresőképes tagjai között a kedvezményt, arra is figyeljünk, hogy a házastárs részére is tudunk nyugdíjra megtakarítani, ezért a jövedelemadó visszatérítést az a fél is érvényesítheti mindkettejük részére, aki nem részesül családi kedvezményben.
 
Mennyit költhetünk nyugdíj-előtakarékosságra?

   Az, hogy mennyit költhetünk nyugdíj-előtakarékosságra elsősorban a gyerekek számától, másodsorban a havi jövedelmünktől függ. Minél több gyerekünk van, annál nagyobb a kedvezmény mértéke. Egy gyerek után csupán 10 ezer forint, míg két gyerek után ennek duplája, mintegy 20 ezer forint jár vissza havonta. Három gyermek esetén a kedvezmény mértéke már 99 ezer forint, ami igen jelentős összeg, kérdéses azonban, hogy ezt ki tudjuk-e használni. 

   A havi bérekhez hozzáadtuk a családi pótlékot is, hogy láthatóvá tegyük, mennyit jelent a családnak. Kiszámoltuk, hogy mi a legtöbb, amit félre tudunk tenni, ha ki szeretnénk használni a kedvezményeket. 

   Havi 150 ezer forintos jövedelem esetén három gyermekkel a fel nem használható családi kedvezmény mértéke közel 50 ezer forintot tesz ki havonta, tehát a nyugdíj-előtakarékosságból származó adójóváírást csupán gyermek nélkül, egy, vagy két gyerek mellett tudjuk kihasználni. Példánkban a fenti három esetben a nyugdíj után érvényesíthető kedvezmény mértéke az SZJA összegével (24 500 forint) egyezik meg, mivel a családi kedvezményt a járulékokból is tudjuk érvényesíteni.
 
   Amennyiben a család bruttó összjövedelme 250 ezer forintra rúg, akkor szintén két gyermekig tudunk élni maximálisan a kedvezményekkel. Ebben az esetben viszont már ki tudjuk használni a nyugdíjcélú megtakarítások éves 280 ezer forintos visszaigénylési küszöbét. Ez azt jelenti, hogy nyugdíj-megtakarításra egy év alatt egymillió-négyszázezer forintot költhetünk, ami a fizetéshez képest igen bő keretet jelent.
 
    Amennyiben a család keresete 350 ezer forintot tesz ki, akkor a családi kedvezményt három gyermek esetén is ki tudjuk használni, viszont nyugdíj-takarékosságra maximum havi 16 500 (Ez éves szinten 198 ezer forintnak felel meg) forintot tudnak fordítani, ha a támogatásokat maximálisan szeretnénk kihasználni. A harmadik és a negyedik gyermek esetén kapott támogatás között, már nem olyan jelentős a különbség, mint a második és harmadik gyermek után kapott támogatásnál, ezért a fel nem használt kedvezmény mértéke csupán 16 500 forintot tesz ki.
 
Forrás: Pénzcentrum