Miért érdemes iskolaszövetkezetnél dolgozni?

Jogszerű, biztonságos, kevés keresgélést igénylő, és a legmagasabb nettó bért biztosító nyári foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeteknél végzett diákmunka. Háromrészes cikksorozatunk első részében kiemelten szólunk a munkabérekről, az iskolaszövetkezetek történetéről és jogi környezetéről – olvasható a munkajog.hu oldalán.

   A nyár közeledtével a családok életében és a híradásokban egyaránt egyre több szó esik a diákok munkavégzéséről. Cikksorozatunkban diákok munkavégzési lehetőségeit, ezen belül kiemelt figyelemmel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást igyekszünk átfogóan bemutatni.
 
  Az első részben a rápillantunk, hogy milyen módokon lehet a diákoknak munkát végezniük, valamint általános képet adunk az iskolaszövetkezetekről; ezen túl az iskolaszövetkezetet, mint speciális cégformát világítjuk át, majd a második részben bemutatjuk az iskolaszövetkezetek kedvezményrendszerét, és végül a harmadik részben a munkavégzés specialitásait vesszük sorra.
 
A diákok munkavégzési szokásairól
 
  Ma Magyarországon 200-210 ezer nappali tagozatos diák (diákok alatt a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény szerint tanulói jogviszonyban, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint hallgatói jogviszonyban állókat kell érteni) vállal valamilyen módon tanulmányai mellett munkát. Közülük 120-130 ezer fő tanul a felsőoktatásban, a többiek – főleg iskolai tanszünet alatt munkát vállaló – középiskolások. A munkát vállaló diákok jellemzően három úton jutnak munkához, tapasztalathoz, keresethez:
az iskolán keresztül (ez alatt a tanuló vagy hallgató gyakorlati helyén, a gyakorlat kötelező idején túli továbbfoglalkoztatását, valamint az itt kialakuló kapcsolatrendszeren keresztül jelentkező lehetőségeket értjük),
szülők, ismerősök által talált lehetőségek igénybevételével,
saját utánajárással, egyéni munkavállalóként,
iskolaszövetkezeten keresztül.
 
   A diákok foglalkoztatása az első esetben jellemzően tanulószerződéssel, a második és harmadik esetben munkaviszonyban, megbízási szerződéssel és „feketén”, azaz munkaszerződés megkötése nélkül történik.
 
   A legnépszerűbb, és elismerten legbiztonságosabb munkavégzési forma az iskolaszövetkezeten keresztül történő munkavégzés. Népszerűségét és elismertségét annak köszönheti, hogy nem kell a diákoknak végigjárni a kiszemelt munkavégzési helyeket, hanem egy helyen több munkalehetőség közül választhatnak, a munkabérüket biztosan megkapják, a munkahelyek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülményeit az iskolaszövetkezet garantálja, a foglalkoztatásuk jogszerű keretek között és a hatóságok által gyakran ellenőrzött foglalkoztatónál valósul meg, és nem utolsó sorban ez a fajta munkavégzés biztosítja a legmagasabb nettó bért is.
 
Az iskolaszövetkezetekről általában
 
   Az iskolaszövetkezetet célja, hogy nappali tagozatos diák tagjaik számára a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó munkalehetőségek szervezésével segítse anyagi helyzetük javítását és későbbi elhelyezkedésüket támogató munkatapasztalat-szerzésüket.
 
   Az iskolaszövetkezet tevékenysége, hogy piaci partnerei igényei szerinti részfeladatokat vállal fel, és azt tagjaival, saját irányítással, de a partner szakmai felügyelete mellett látja el, legtöbbször a partner telephelyén.
 
Az iskolaszövetkezetek rövid történeti áttekintése
 
   Az iskolaszövetkezetek alapvetően a szocialista gazdasági és társadalmi berendezkedéshez szervesen kapcsolódó jogintézményként jöttek létre a hetvenes évek közepétől. Feladatuk az volt, hogy az iskola berkein belül a diákok elkezdhessék megismerni a közös gazdálkodás és közös munkavégzés fortélyait, előnyeit, így e szervezetek, szervezeti egységek tevékenysége kezdetben az iskolai büfé vagy tangazdaság üzemeltetése, az abban való közös, szervezett munkavégzés volt.
 
   Az első, mai formában működő iskolaszövetkezet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (Ma Corvinus Egyetem) alakult 1983-ban. Az Universitas Iskolai Szövetkezet volt az első, amely kilépett az iskola falai közül, és tagjai számára harmadik személyek részére végzett tevékenység révén nyújtott munka- és kereseti lehetőséget. Az Universitas a mai napig változatlan formában működik, jelenleg a Közép-Magyarországi régió legnagyobb iskolaszövetkezete.
 
   1989-től az ország minden területén elterjedt ez a vállalkozási forma. 1990. és 1999. között több mint kétszáz iskolaszövetkezet alakult. A Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint jelenleg egyszázhat bejegyzett, felszámolás vagy végelszámolás alatt nem álló iskolaszövetkezet létezik, ezek közül hatvanegy adott le 2012. évre vonatkozó mérleget az elérhető közigazgatási adatbázis szerint.
 
  A mérleget leadó szövetkezetek összesen százötvenezer fő feletti tagsága részére kifizetett bruttó munkabér megközelíti a húszmilliárd forintot. 2012-ben közel húszezer fős tagságával és 2,8 milliárd forint árbevételével az ország piacvezető iskolaszövetkezete a Fürge Diák Iskolaszövetkezet.
 
Munkatípusok és bérezés
 
   Az iskolaszövetkezetek megbízói a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások, önkormányzatok, de még állami szervek is lehetnek, így a munkakínálatban rengeteg munkatípus előfordul. Ezek közös jellemzője, hogy vagy nem szükséges hozzá képzettség, vagy ahol képzettség szükséges, ott nem követelik meg a végzettséget igazoló diplomát, tulajdonképpen egyfajta speciális gyakornoki munkakört alakítanak ki.
 
   Ebből adódóan összességében az iskolaszövetkezetek munkakínálata a magasan kvalifikált munkakörök kivételével leképezik a teljes munkaerő-piaci kínálatot: könnyű fizikai betanított munkák, mezőgazdasági munkák, egyszerűbb munkakörök a kereskedelemben, vendéglátásban és szolgáltatási szektorban, irodai munkák, call centerek veszik fel a legnagyobb diáklétszámot, ugyanakkor egyre jelentősebb számban vannak jelen valós szakmai gyakorlatot jelentő gyakornoki státuszok.
 
   A bérezés természetesen ugyanehhez a felosztáshoz igazodik. Az egyszerű munkakörökben vidéken minimálbért (bruttó 584 Ft/óra) fizetnek az iskolaszövetkezetek, Budapesten 10-20 százalékkal többet. A kvalifikáltabb munkakörökben már jóval nagyobb a szórás. Egy egyszerűbb irodai munkánál 600-650 Ft/óra bruttótól indulnak a bérek, ami felmehet 1300-1500 Ft/órára is, gyakornoki státuszokban a 130-150.000 Ft/hó sem ritka.
 
Az iskolaszövetkezet, mint speciális cégforma
 
   Az iskolaszövetkezetek alakulására, szervezetére, vezetésére, működésére, átalakulására, egyesülésére és megszűnésére a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat kellett mindig is megfelelően alkalmazni, azonban a rendeltetéséből adódóan különös szabályokat is rögzítettek a vonatkozó szabályzók.
 
   Az iskolai szövetkezetre már a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény is alkalmazott különös szabályokat:
alapításához az általános szabályok szerinti öt tag helyett tizenöt tag kellett [1992. évi I. tv. 5. § (1) bek.],
alapszabályában rögzíteni kellett az iskola és a szövetkezet kapcsolatát [1992. évi I. tv. 17. § (2) bek. j) pont],
alapszabálya érvényességéhez valamint iskolaszövetkezetek egyesüléséhez az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése is szükséges volt [1992. évi I. tv. 17. § (4) bek. és 72. § (1) bekezdés],
rögzítette, hogy a nem nappali tagozatos tanuló és hallgató tagok aránya a tizenöt százalékot nem haladhatja meg [1992. évi I. tv. 42. § (2) bek.].
 
  Az iskolaszövetkezet alapítására és működésére vonatkozó szabályok az új típusú szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben (új Szöv. tv.) szigorodtak. A törvény bevezette a szociális szövetkezet fogalmát, amely fogalom alá az iskolaszövetkezeteket is besorolta. A jogalkotó erősíteni kívánta az oktatási intézmény szerepét, ezen keresztül a szövetkezet oktatási intézmény részéről történő ellenőrizhetőségét, ezért az új törvény
megtartotta a nem diák tagokon kívüli tagok tizenöt százalékos korlátját [új Szöv. tv 10. § (1) bekezdés 2014. március 15-ig hatályos szövege],
az alapszabályban a szövetkezet és az oktatási intézmény kapcsolata rögzítését, bevezette az oktatási intézmény alapító tagságának kötelezettségét [új Szöv. tv 10. § (5) bekezdés 2014. március 15-ig hatályos szövege], valamint
az oktatási intézmény megszűnése vagy kilépése esetére a szövetkezet megszűnését is, ha fél éven belül nem lép be másik oktatási intézmény tag [új Szöv. tv. 92. § (2) bekezdés 2014. március 15-ig hatályos szövege], továbbá
az oktatási intézmény és annak fenntartója egy-egy képviselőjének kötelező tagságát írta elő a szövetkezet felügyelőbizottságában [új Szöv tv. 37. § (3) bekezdés 2014. március 15-ig hatályos szövege],
rendezi a törvény továbbá a szövetkezet és az oktatási intézmény gazdasági együttműködését is [új Szöv. tv. 55. § 2014. március 15-ig hatályos szövege].
 
   Újabb változást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk) hozott, amely a gazdasági társaságok szabályozásával együtt a szövetkezetek szabályozását is magába olvasztotta, így feltételezhető volt, hogy a szövetkezeti törvény hatályon kívül helyezése várható az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó egyéb jogszabályokat módosító törvényben. Az új Mt. az iskolaszövetkezeti munkavégzést sui generis foglalkoztatási formává tette, ugyanakkor az új Ptk. semmilyen különös szabályozást nem tartalmazott az iskolaszövetkezetekre, ezzel igen komoly koherenciazavart okozva a jogrendszerben. Az iskolaszövetkezetek, az oktatási és a gazdasági kormánytat közötti hosszas egyeztetéseket követően az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosuló jogszabályokat tartalmazó törvény [2013. évi CCLII. tv] rendezte az egyes speciális szövetkezeti kérdéseket. A Szövetkezeti törvény eredeti szövegének hatályon kívül helyezése mellett hatályban maradt az új Szöv. tv., azonban szövege a szövetkezetek érdek-képviseleti szervezetbe tömörülésének szabályain kívül kizárólag az iskolaszövetkezetek, a szociális szövetkezetek és az agrárgazdasági szövetkezetek új Ptk.-ban rögzített általános szabályaitól eltérő szabályait rögzíti.
 
   Ezzel az önálló törvényi fejezettel az iskolaszövetkezet gyakorlatilag, mint szervezeti forma is sui generis szabályozást kapott [új Szöv. tv. 7. § - 13. § 2014. március 15-től hatályos szövege].
 
   Az új szabályozás megtartotta az összes korábban felsorolt garanciális elemet, valamint további garanciákat és szigorításokat vezetett be:
 
   Az oktatási intézmény tag, amelynek tagsága nélkül az iskolaszövetkezet nem működhet, korábban lehetett közöktatási és felsőoktatási intézmény egyaránt. Az új szabály szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény tagsága kötelező az iskolaszövetkezetben. Így azok az iskolaszövetkezetek, akik korábban felsőoktatási intézmény tagságával működtek, kénytelenek egy közoktatási intézményt is tagjaik sorába felvenni [új Szöv. tv. 8. § (1) bekezdés 2014. március 15-től hatályos szövege].
 
  Közoktatási intézmény akkor lehet iskolaszövetkezet tagja, ha erre alapító okirata felhatalmazza, felsőoktatási intézmény akkor, ha ezt a szenátus támogatja. Mindkét esetben a fenntartó hozzájárulása is szükséges [új Szöv. tv. 8. § (1) és (2) bekezdés 2014. március 15-től hatályos szövege].
 
   A közoktatási intézményen, annak fenntartóján, és a felsőoktatási intézményen kívül az iskolaszövetkezetnek nem lehet nem természetes személy tagja, és e tagoknak személyes közreműködést is vállalniuk kell a szövetkezetben [új Szöv. tv. 8. § (3) és (5) bekezdés 2014. március 15-től hatályos szövege].
 
   Az iskolaszövetkezet közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag törvényes képviselőjét, akinek jognyilatkozata érvényességéhez a törvényes képviselője beleegyezése szükséges [új Szöv. tv. 10. § (1) és (2) bekezdés március 15-től hatályos szövege].
 
   Szigorodtak az oktatási intézmény és az iskolaszövetkezet gazdasági kapcsolatára vonatkozó szabályok is [új Szöv. tv. 11. § és 12. § 2014. március 15-től hatályos szövege].
 
   Szemléletében teljesen új, hogy szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével [új Szöv. tv. 13. § (1) bekezdés 2014. március 15-től hatályos szövege]. A cikksorozat negyedik részében erre még visszatérünk.
 
   A jelenleg hatályos szabályozás alapján kell megalakulnia minden új iskolaszövetkezetnek, a korábban alakult iskolaszövetkezeteknek pedig 2015. június 15-ig kell módosítaniuk az alapszabályukat az új rendelkezéseknek megfelelően [Ptké. 18. § (2) bekezdés b) pont].

Forrás: munkajog.hu