Csak a kiadás és a munka biztos: őstermelők a piac fogságában

 
 Sok áruház akciót hirdet, dömpinggyümölccsel árasztják el a piacot, az őstermelők pedig már annak is örülnek, ha csurran-cseppen valami – írja a sonline.hu.

   – A gyümölcsárak földhöz vágják az embert – panaszolta egy középkorú asszony a kaposvári nagy piacon. – Az idén nem főzök be se lekvárt, télre se teszek el kompótot, inkább akciósan vásárolok az áruházban. A gyerek mutatóba kap majd fél kiló epret, de málnára nem futja.

   Pünkösdi előtt kiugró bevételre számítottak az őstermelők és a kereskedők. Gyümölcsdömping volt: az eperszezon lassan lecseng, megjelent a ropogós cseresznye, meggyet is sok standon árultak, s hegyekben állt a gyönyörű paprika, paradicsom. Ünnepi forgatagot vártak az eladók, többen mégis a lanyha forgalomra panaszkodtak.

– Kétszázötven forintért adom a zacskó cseresznyét, vegye  meg – unszolt vásárlásra a Színház parkban üldögélő töröcskei idős férfi. – Nincs annyi pénzem, hogy a piacon áruljak. Itt hébe-hóba megállnak az emberek, a vásárcsarnokban bezzeg biztos nagy a forgalom.

  Tévedett. Ahogy araszoltunk a standok között, bár egyre több cekkeres asszony tűnt fel, sokan épp hogy csak mutatóba vettek valamit.
– Kevés az emberek pénze, s ez rajtunk csapódik le – mondta Hetesi Jánosné kaposvári árus. – Ha a palántások nem lennének, talán még ennyien sem jöttek volna. Pedig ünnep előtt vagyunk: ha ilyenkor nem vesznek gyümölcsöt, zöldséget, akkor mikor? A krumpliból is óvatosan vásároltak, pedig ez nem luxuscikk. Régen egy délelőtt 5-6 láda is elfogyott, most két nap alatt jó, ha tíz kilót vittek.

   Ágoston Ágnes a négyszáz forintos paprikából vásárolt, s őstermelőtől vásárolt cseresznyével kedveskedik hétvégén családjának. A kaposvári nyugdíjas asszony uborkát és új krumplit is vett. Hűséges típus: rendszeresen az egyik kadarkúti őstermelő portékáját keresi.

– A minőség rendben van, pénteken olykor olcsóbbak az árak, ám így is kétszer meg kell gondolni, hogy kinél, mit kérek – folytatta. – Szerintem nagyon elszaladtak az árak, a húsoknál az akciókat vizslatom.Vörös Lászlóné ráérősen pirgálta a cukorborsót. A zöldbabon hamar túladott a kaposfüredi őstermelő, borsóból még néhány zacskó vevőre várt.

– Óvatosan, túlságosan is óvatosan vásárolnak az emberek – mondta az asszony. – Néhány éve egyes családok alkalmanként 4-5 kiló zöldbabot is elvittek, most aki többet kér, az se rendel másfél-két kilónál többet. Gyakran nincs különbség a kisgyermekes és a nyugdíjas vásárlók között: szinte fillére pontosan kiszámolják, hogy miből mit vehetnek, s akkor is az olcsóbb fajtából. Így nehéz megtermelni a termelésre fordított pénzt. Nem tudni, hogy a termelőtársak meddig bírják.

   Bár a piac kellemes kalandokat tartogat a szemlélőnek, az őstermelők úgy érzik: gyakran gonoszkodó pletykák célpontjai. Amíg látástól vakulásig dolgoznak a kiskertben, a nagy hasznot nem ők vágják zsebre. Sokak szerint a nagykereskedők, s persze az áruházláncok fölözik le a profitot.

   – Mennyi a vegyes zöldség? – kérdezte egy nyugdíjas hölgy Kalmár Lajost. Százötven forint, felelt a szennai őstermelő, mire a nő elviharzott. Néhány percen belül két újabb vevőjelölt érdeklődött, ám a zöldség-üzletág ezúttal sem termelt egy fillér bevételt. A zöldborsó kilója 400-450 forintért adta, a hagymát egy százasért kínálta, a mézédes cseresznye 450 forintot kóstált.
 
   – Így van ez, már nem csodálkozom semmin – így a szennai őstermelő. – Nincs itt ünnepi hangulat, csak munka látástól vakulásig. Látjuk, érezzük, hogy az emberek egyre beosztóbban élnek. Ki hallott olyat korábban, hogy a levesbe való répán, hagymán fillérezni kell? Somogyban sok a munkanélküli, de akinek munkája van, az se igen dúskál a javakban. Az őstermelők közül is rengetegen így vannak: a kiadás és a munka biztos, a bevétel bizonytalan. Sok áruház akciót hirdet, dömping gyümölccsel elárasztják a piacot, mi pedig annak örülhetünk, ha csurran-cseppen valami. Feleségemmel négy láda cukorborsót és tíz kiló cseresznyét szedtünk le csütörtökön,  éjjelig dolgoztunk, de pénteken délelőtt még maradt áru. Ha visszaosztom kettőnk munkáját, akkor a minimálbért se kerestük meg. Ha csak ma lenne így, nem aggódnék. A bökkenő, hogy sűrűn ilyen a forgalom, a kistermelők nagy gondokkal küzdenek.

Leszakadt bérek, magas árak

  – Az élelmiszerpiacon nagyjából nyugat-európaiak az árak, miközben a bérek közép-kelet-európaiak: ez a nagy probléma – közölte Szabó János kaposvári szociológus. Kifejtette: Somogyban az országos átlagnál is jóval kevesebbet keresnek az emberek. A leszakadó, szegény réteg bevételének közel 30-40 százalékát élelmiszerre költi.
– Általában a gyengébb minőségű, kifejezetten olcsó ételt képesek megvenni a nehéz sorsú emberek – tudtuk meg a szakembertől, aki szerint a munkahelyteremtés, illetve a társadalmi újraelosztás újra gondolása hozhatna változást. Ez elsősorban a kormányzat feladata.

Kifogástalan minőség

   – Minőségében, mennyiségében jobb évjáratra számítunk a tavalyinál – mondta érdeklődésünkre Mártonffy Béla, a zöldség-gyümölcs terméktanács elnöke. Az eperidény lassan véget ér, megkezdődik  a cseresznye- és a meggyszezon, s a málna, ezután a barack és a dinnye. Ez utóbbiból az utóbbi években közel 1000-1200 hektárral nőtt a termőterület, mely országosan közel 6000 hektárt tartanak számon. Mártonffy kiemelte: a hazai dinnye nem csak a belföldi igényeket fedezi, hanem exportra is jut.
– A kereslet-kínálat és a minőségi kérdéseken túl a csomagolás is számít – utalt a gyümölcsárak alakulásával kapcsolatos kérdésünkre. Abban bízik, hogy elfogadhatóan alakulnak idén az árak.

Forrás: sonline.hu