Startlaphoz Csatlakozz!

Nem csak a kánikula okozhat gondot

Munkahelyi halálesetek a meleg miatt

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. június 10. kedd, 07:23

 Bár a cégek egyre jobban odafigyelnek a hőség miatti előírások betartására, tavaly is előfordultak munkahelyi halálesetek a meleg miatt. A szabadtéri munkáknál azonban nem csak a kánikula okozhat gondot.

   Itt a nyár, így egyre többen döntenek úgy, hogy inkább szabadban végezhető munkát választanak. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy a nagy meleg jelentős közérzet- és teljesítőképesség-romlás mellett ájulást, hőpangást, hőkimerülést, hőgutát okozhat, a koncentrálóképesség csökkenése pedig könnyedén hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is - mondta a Napi.hu érdeklődésére Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának sajtóreferense.
 
   A szabadban, nyári melegben fizikai munkát végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli, de a keringési rendszer, a só-vízháztartás igénybevételét az is tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak - az UV sugárzás elleni védelem miatt - az egész testfelületet takaró öltözékben kell dolgozniuk.
 
Egyre kevesebb az oda nem figyelés
 
   Jó hír azonban, hogy a hazai vállalkozások ellenőrzése során egyre ritkábban fordul elő olyan eset, hogy figyelmen kívül hagyják a szükséges - jogszabály által is rögzített - munkavédelmi kötelezettségeiket - fogalmazott Gedeon. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon 2013-ban hőguta és napszúrás miatt mindösszesen 7 munkabalesetet jelentettek, igaz ezek közül egy halálos volt, illetve a statisztikában megtalálható „egy hőguta miatt bekövetkezett halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés” is (Ezek esetleírása alább olvasható a keretes írásunkban). Fontos kiemelni azt is, hogy jóval nagyobb azon esetek száma, ahol a balesetek bekövetkezésében közrejátszottak a klímatényezők, illetve a NMH nyilvántartása nem tartalmazza azokat az eseteket, amelyek keresőképtelenséggel nem vagy csak három napnál kevesebb ideig jártak.
 
   Hibák azonban természetesen vannak még, 2013-ban például a leggyakoribb hiba 46,7 százalékos aránnyal a kedvezőtlen klimatikus viszonyokra vonatkozó kockázatértékelés és/vagy a munkavédelmi oktatás elmulasztása volt, de nagyjából minden ötödik munkahelyen az is gondot okozott, hogy bár védőital volt, a cég ivópoharat már nem biztosított. Az, hogy védőital sem volt, mindössze az ellenőrzöttek 4,5 százalékánál fordult elő.
 
   Jó hír, hogy mára már jellemzően megkapják a törvényben előírt pihenőidőt a dolgozók (mindössze a cégek 1,5 százalékánál volt gond ebből), de a legtöbb munkáltató odafigyel arra is, hogy megfelelően hűtse a védőitalokat, sőt volt olyan is, aki jégkrémmel kedveskedett a dolgozóknak.
 
  Az akcióellenőrzés során ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok mintegy egynegyede nem tért ki a klímakörnyezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, egészségkárosító kockázataira, illetve a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának veszélyeire - hívta fel ugyanakkor a figyelmet Gedeon. Ezekben az esetekben gyakran a munkavédelmi oktatási tematikából is hiányoztak a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló ismeretek és a szükséges megelőző intézkedések - emelte ki a sajtóreferens, ám egyből hozzátette, hogy mindezen hiányosságok ellenére az ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége betartotta a hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban szükséges, legfontosabb munkavédelmi előírásokat (pl. védőital juttatása, pihenőidő biztosítása) és a munkavállalók is tisztában voltak a hőség legfontosabb hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel.
 
Nem csak a hőségre kell odafigyelni
 
   Amikor valaki a szabadban végez munkát, természetesen nem csak a hőség okozhat gondokat. Egy fürdőmesternél például a fokozott terhelés állandó pszichés terhelést jelent, de gondot okozhat a folyamatos zaj is, ami bár nem határérték feletti, de ugyanúgy egészségkárosító lehet, hiszen például emelheti a vérnyomást, vagy éppen fejfájást is okozhat - mondta Gedeon András.
 
  Egy kertben sokat dolgozónak érdemes odafigyelnie a kémiai anyagok okozta károsodásokra, de a talajból származó mikroorganizmusok is gondot okozhatnak, például tetanuszfertőzést, ahogy a kényszer testhelyzetben végzett mozgás, előrehajlás, görnyedt testtartás is gondot okozhat később.
 
   Aki forgalom közelében dolgozik, annak számolnia kell a járműforgalomból adódó kipufogó gázok és a közlekedési zaj okozta pszichés terheléssel, illetve azzal, hogy az álló munkavégzés miatt fokozottan lesznek terhelve az ízületei. A szabadban végzett minden tevékenységnél lehetséges a rovarcsípés, a ligetes-parkos helyen a gyalogos közlekedésnél a kullancscsípés is - hívta fel a figyelmet Gedeon.
 
A két haláleset
 
Hőguta okozta halálos munkabaleset

   Egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállaló fólia sátor alatt, nyári idénymunkában paprikakapálást végzett, napi nyolc órában extrém meleg időjárási környezetben (másodfokú hőségriasztás idején). A munkavállalók számára folyadékpótlás folyamatosan biztosított volt.

   A munkavállaló a második munkanapján 15 óra felé - bár a megkezdett paprikasor kapálását nem fejezte be - pihenőt tartott a fóliasátor melletti árnyékos helyen. A már ott tartózkodó munkatársával közölte, hogy hányingere van, majd rögtön ezután összeesett, eszméletét vesztette. A kórházba szállítás után rövidesen elhalálozott. A boncolási jegyzőkönyv szerint ,,a halál okát képező keringési és légzési elégtelenség hátterében egyértelműen a magas környezeti hőmérséklet miatt kialakult hőguta állt..”

   A munkáltató munkavégzés megkezdése előtt nem győződött meg arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésre alkalmas állapotban van-e.

Foglalkozási megbetegedésként jelentett hőguta (nehéz fizikai munkavégzés során jelentkező hőguta)

   A 35 éves munkavállaló 2013. június 18-án mezőgazdasági segédmunkásként dolgozott egy őstermelő munkáltató hagymaföldjén, ahol hagymabetakarítást végzett. Feladata egy mezőgazdasági traktor által vontatott hagyma „rendfelszedő-szártalanítógép” mellett, a gép által megtöltött 15 kg-os zsákok gépről való leszedése és a zsákok földön történő sorba rakása volt. A 15 kg-os zsákokat később egy 1,4 méter oldalfal magasságú pótkocsin pakolták egy másik dolgozóval együtt. A hagyma betakarításban még további négy fő munkavállaló vett részt.

   Azon a napon a nappali léghőmérséklet 34 Celsius-fok volt, már a megelőző napon is másodfokú hőségriasztás volt érvényben (legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a fokot, amely 15-30 százalékos napi halálozásnövekedésnek felel meg). 

   A nagy hőség (kánikula) miatt legalább 40-60 percenként, általában a hagymasor végén 10-15 percre megálltak pihenni a munkavállalók. A pihenőidőket a gép, illetve a napernyők árnyékában vagy a hagymaföld végén lévő lakókocsi árnyékában töltötték. Ásványvíz és megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű ivóvíz biztosítva volt számukra.

   A pótkocsira 450-500 darab zsákot felraktak, még kb. 10-20 darab zsák volt a földön, amikor a munkavállaló szólt munkatársának, hogy nem érzi jól magát, inkább lejön feladogatni a zsákokat. Lejött a pótkocsiról, és amikor a pótkocsira adta fel a zsákot, akkor vették észre, hogy nincs jól, „megszédül, szédeleg”. A zsákok pakolásában résztvevők azonnal oda siettek, megpróbálták itatni és vizes ruhát tettek a tarkójára, de már nem tudtak vele beszélni. Ezután gépkocsiba tették és az orvosi ügyeletre szállították, ahol elhalálozott.

   A halottvizsgálati bizonyítvány alapján a munkavállaló természetes eredetű hőség okozta „hőguta” és „napszúrás” következtében légzési- és keringési elégtelenségben halt meg.

   A nehéz fizikai munkavégzés során jelentkező hőguta főként fiatal, egyébként egészséges egyéneket, főleg férfiakat érint. A munkavállalónak az optimálisnál nagyobb megterhelésének, illetve igénybevételének a következménye, emiatt a foglalkozási megbetegedések körébe sorolható. A hőguta ezen formáját a meleg, magas páratartalmú környezetben végzett erőkifejtés okozza. Ebben az esetben a legfőbb patogenetikai (a betegség kialakulásában szerepet játszó) tényező a harántcsíkolt izmok munkája eredményeként fellépő hőtermelés. Maximális intenzitással végzett munka az izmok energiafogyasztását az alapszint húszszorosára emelheti. Ebből a hatékonyságra csak 25 százalék fordítódik, a többi energia hővé alakul, amely az izmokból a vérbe kerül, emelve a test hőmérsékletét. A hőpangás kritikus értéke, mint láznál is, 41 Celsius-foknál van.

   A munkagépek környezetében, illetve a pótkocsin végzett munka során a meleg hatására felmelegedett fémfelületek által kibocsátott sugárzó hő hatásával is számolni lehetett, amely hozzájárulhatott a munkavállaló többletmegterheléséhez.
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Munkahelyi halálesetek a meleg miatt.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector