Halálos munkahelyek Magyarországon

 
A munkaadó cégek 85 százalékánál találtak valami hiányosságot a hatóságok, sokszor a legalapvetőbb feltételek biztosítására nem figyelnek oda a hazai vállalatok. Az első negyedévben 22 halálos munkahelyi baleset történt Magyarországon.

   Idén, a március végéig tartó időszakban összesen 4270 munkáltatónál ellenőrizte a hatóság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az eredmény lesújtó, hiszen a vizsgálatba bevontak 85,1 százalékánál találtak valami szabálytalanságot; ez pedig még a tavalyi 84,6 százalékos eredménynél is valamivel rosszabb.
 
  Az ellenőrök közel 100 ezer dolgozó munkakörülményeit is vizsgálták, és bár itt valamivel jobb lett az eredmény, a 62,4 százalékos szabálytalansági arányt azért nem rakják ki az ablakba a cégek, ahogy azt sem, hogy a dolgozók 36,6 százaléka érintett "súlyos szabálytalansággal".
 
Büntetettek rendesen
 
  Az ellenőrzések miatt 153 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot, összesen valamivel több mint 53 millió forint értékben, míg eljárási bírsággal 41-szer büntettek, mintegy 2,5 millió forint összegben. A hatóság kiemeli azt is, hogy a kiemelt védelemre szoruló munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során 41 intézkedést hoztak a felügyelők.
 
A tipikus hibák
 
  Az összes munkavédelmi intézkedés 11,12 százalékát azért hozták a hatóság emberei, mert a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a munkavédelmi ismeretek átadására, míg az esetek 8,67 százalékában "veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegésével" kapcsolatos hiányosságok miatt volt szükség intézkedésekre.
 
   Ugyancsak sok cégnél okozott problémát, hogy nem voltak tisztában az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelményekkel, ahogy a botlás-, elesés és elcsúszás veszély miatt is sok munkáltatók büntettek. Az ötödik és hatodik legtöbb intézkedést a villamos biztonság hiányosságai miatt hozták a felügyelők, de sok helyen találtak egyéb biztonságtechnikai hiányosságokat is, például a védőburkolat, vagy a biztonsági berendezések hiányát.
 
    A hatóság külön statisztikát vezet a kiemelt érdemi intézkedésekről, melyek a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét leginkább veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak. A munkavédelmi intézkedéseknél az első két helyen ugyanúgy a munkavédelmi ismeretek hiányát és a veszélyes anyagok kezelését találjuk, míg a harmadik legtöbb intézkedést az "Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése" miatt hozták a felügyelők. A hatóság beszámolója szerint továbbra is gondot jelentenek az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos hiányosságok.
 
    Amennyiben a munkabiztonsági intézkedéseket nézzük, úgy azt látjuk, hogy a leggyakrabban a létesítmények érintésvédelme (31 százalék), az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (23 százalék), be-és leesésveszély (17 százalék), valamint a munkaeszközök érintésvédelmi problémái (10 százalék) miatt kellett a felügyelőknek intézkedni. Más a helyzet a munkaegészségügyi területen, ahol a munkahelyi zajjal, és a zajjal kapcsolatos kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok miatt volt a legtöbb dolguk a hatóság embereinek.
 
A súlyos jogsértések
 
   A hatóságok számos esetben találkoztak súlyos jogsértésekkel is, így továbbra is jellemző a magasban végzett munkáknál a megfelelő leesés elleni védelem kialakítása, de az is gyakori hiba, hogy a munkavállaló egyszerűen nem használja ilyen esetben a védőeszközöket.
 
  Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, jelentősen növelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. Továbbra is gyakori, hogy valaki megfelelő jogosultság nélkül használja az emelőgépeket, targoncákat, de a feldolgozó ipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezéseknél továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
 
   A feldolgozó ipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
 
   Ezek után nem meglepő, hogy az idei első negyedévben 48 - közúti baleseti eseményeket is tartalmazó - súlyos baleseti eseményt jelentettek a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségekre, igaz, a bejelentett esetekből 2 esetben törlést kezdeményeztek, ezeket az eseteket jelenleg felülvizsgálják. A 46 bejelentett baleset közül 22 halálos, 14 életveszélyes, 6 súlyos csonkolásos, valamint 4 egyéb súlyos baleseti esemény volt.
 
    A hatóság megjegyzi azt is, hogy az előző évekről 45 áthúzódó folyamatban lévő, feldolgozatlan súlyos balesetet regisztráltak, ebből 31 olyan eset van, ahol nem készült munkabaleseti jegyzőkönyv. Ezek közül 13 halálos, 11 életveszélyes, 4 súlyos csonkolásos, valamint 1 szemsérülés volt. Összesen 14 esetben nem dolgozták még fel a munkabaleseti jegyzőkönyvet, ezek közül 5 halálos, 4 életveszélyes, 4 súlyos csonkolásos valamint 1 szemsérülés volt.
 
A nagyok segítőkészek, a kicsik kevésbé
 
   Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók az ellenőrzések során együttműködőek, akárcsak a munkavállalók - olvasható a hatósági összefoglalóban. A nagyobb munkáltatók általában készségesen, segítőkészen állnak a munkavédelmi ellenőrzésekhez, tudva, hogy közös érdek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A kisebb, általában szabálytalanul foglalkoztató, a munkavédelmi követelményeket nem ismerő, és be nem tartó munkáltatók esetenként igyekeznek megakadályozni az ellenőrzés lefolytatását.