Közmunkás Szakszervezet: a nyolcórás munkáért nettó 50 ezer helyett 60 ezer forintot fizessenek!

A pálykezdők is vállalhassanak közmunkát, és a nyolcórás munkáért nettó 50 ezer helyett 60 ezer forintot fizessenek. Egyebek mellett ezt követeli a Közmunkás Szakszervezet. Tárgyalásokat kezdeményeznek az illetékes minisztériumokkal azért, hogy a Munka törvénykönyve, a belügyi szabályok és az önkormányzati határozatok „kavalkádja” helyett egységes rendelkezések vonatkozzanak a közmunkásokra.

   A pálykezdők is vállalhassanak közmunkát, és a nyolcórás munkáért nettó 50 ezer helyett 60 ezer forintot fizessenek. Egyebek mellett ezt követeli a Közmunkás Szakszervezet. Tárgyalásokat kezdeményeznek az illetékes minisztériumokkal azért, hogy a Munka törvénykönyve, a belügyi szabályok és az önkormányzati határozatok „kavalkádja” helyett egységes rendelkezések vonatkozzanak a közmunkásokra.
 
    Munkát, kenyeret egész évben; ha nincs más munkalehetőség, egy családban legalább egy ember egész évben dolgozhasson 8 óra közmunkában, 60 ezer 200 forintért. Egyebek mellett ezt követeli a Közmunkás Szakszervezet a kormánytól, és ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek. Komjáthi Imre, a szervezet társelnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy a napokban összegezték az eddig elért eredményeket, és a még rájuk váró feladatokat. Mint mondta, 2010-ben 60 ezer 200 forint volt a 8 óra közmunkáért járó bér, most 50 ezer.
 
   Több, mint 10 ezer forintot vett ki „minden melós zsebéből” a kormány. Szerették volna elérni, hogy a teljes munkaidőért újra 60 ezer forintot kapjanak a közmunkások, ebben egyelőre nem jártak sikerrel - magyarázta. Az is céljuk, hogy „a gyerekeink is dolgozhassanak”. A munkanélküli pályakezdő fiatalok ugyanis ma egy teljes évig még közmunkára sem jelentkezhetnek. A szakszervezet most azt kéri, hogy ha nincs más munka, az iskola befejezése utáni negyedik hónaptól ők is dolgozhassanak közmunkán. A szakszervezet által elért eredményekről Komjáthi Imre úgy fogalmazott, nem tudja ugyan, milyen mértékben van szerepük abban, hogy a kormány eltörölte a heti bérkifizetést, és míg korábban a 4 órás közfoglalkoztatás volt a gyakori, ma inkább 6-8 órában dolgozhatnak az emberek, de ezeket sikerként könyvelik el.
 
   A szervezet társelnöke kitért arra is, több, magát „kiskirálynak” gondoló polgármesternek sikerült a tyúkszemére lépni, és ebben „úgy tűnik, hogy a médianyilvánosság az egyik fegyverünk”. Emlékeztetett arra is, hogy aktív szerepet vállaltak a Népszava karácsonyi gyűjtésében, ahol az ország egyik legszegényebb falujának, Rakacának a teljes lakossága ajándékcsomagot kapott.
 
    Követeléseik többsége ugyanakkor egyelőre nem teljesült - jelentette ki. Az új Munka törvénykönyve, és belügyminisztériumi rendeletek, valamint önkormányzati határozatok „kavalkádjából” áll a közmunkások foglalkoztatását szabályozó rendszer. A szervezet azt szeretné, ha helyi kollektív szerződések lennének érvényben. Lapunkban is megírtuk, hogy a közmunkások bérüket a Munka Törvénykönyvében meghatározott időpontban kapják, de a fizetésük összegére és a szabadságra az MT-nél sokkal rosszabb belügyi szabályozások vonatkoznak. A Magyar Államkincstár korábbi tájékoztatása szerint „a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni, a közfoglalkoztatottak esetében is a Munka Törvénykönyve a mérvadó”.
 
    Ám az MT arról is rendelkezik, hogy „alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni”, valamint „a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.” Csakhogy a közmunkások alapbére messze elmarad a nettó 66 ezer forintos minimálbértől, emellett pedig a 20 nap alapszabadságon kívül többet nem vehetnek ki. Komjáthi kifogásolta azt is, hogy a tapasztalatokat, illetve a szakmai tudást, képességeket figyelmen kívül hagyva rendelik ki közmunkára a tanult és akár több szakmában is otthonosan mozgó segélyezetteket. Az számít a legkevésbé, hogy ki - milyen eredményes munkák elvégzésére képes. Maga a közmunka program „teljes mértékben degradálja a kvalifikált és értékes emberi erőforrásokat”.
 
Forrás: Népszava