Lenyomják a vagyonőrök a hatóságokat?

Brit mintára Vagyonvédelmi Felügyeleti Hatóság létrehozását sürgeti a Belügyminisztériumon belül a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége. Az építőipar után a vagyonvédelem a legnagyobb feketefoglalkoztató, és az ellenőrzési tapasztalatok szerint az egyre növekvő bírságok ellenére is megéri a cégeknek packázni a hatóságokkal – írja a Népszabadság.

  Emellett sok más munkaügyi előírást sem tartottak be a vagyonvédelmi vállalkozások. A kormány és a szakmai szerveztek ígéretei és törekvései ellenére sem szűnt meg például az alvállalkozások végtelen hosszú láncolata. A lánc elején lévő cég nyeri meg a közbeszerzési pályázatot, s a végén lévő végzi el ténylegesen a munkát. A kettő közé beékelt vállalkozásokon keresztül eközben nyomtalanul eltűnnek az adók és a járulékok, és persze a felelősség is.
 
   Mivel ma már – épp az adóelkerülés megelőzése érdekében – be kell jelenteni, ha egy vagyonvédelemi vállalkozás alvállalkozókat alkalmaz, a cégek e szabály megkerülésére új trükköt kezdtek alkalmazni. Az első negyedévi ellenőrzések tapasztalatai szerint szinte csak erre az iparágra jellemző új szabálytalanság a jogellenes munkaerő-kölcsönzés.
 
   A végtelen hosszú alvállalkozói láncolatok a jogszabályváltozás óta átalakultak, az alvállalkozói hálózatának a szerepét pedig a munkaerő-kölcsönző cégek vették át. Korábban ez a foglalkoztatási forma egyáltalán nem volt jellemző a vagyonvédelemben.
 
   Azonban a munkáltatói jogokat a vagyonvédelemben a kölcsönvevők helyett a munkaerőt kölcsönzők gyakorolják. A kölcsönbeadók irányítják és ellenőrzik a munkaidő-nyilvántartást, ők határozzák meg a vagyonőrök feladatait. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkavállalkozók sokszor nem is tudják, kinek dolgoznak, ki a kölcsönadójuk és kinek kölcsönözték ki őket.
  
   Az ellenőrzök tapasztalatai szerint az iparág cégeinek jelentős része – a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalatai – nem is törekszenek a törvényes működésre. Ellenőrzésekkor nem adják át a kért dokumentumokat, nyilvántartásokat, elszámolásokat, s minden lehetséges módon akadályozzák az ellenőrzést.
 
   Mindezek évek óta ismert problémák a hatóságok előtt, a meghirdetett és megkezdett változások hatása – minként azt a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai is mutatják – a szakmában alig érzékeltetik hatásukat. A dolgozók kiszolgáltatottak, törvényes járandóságukat nem vagy nem szabályosan kapják meg, aki tiltakozni mer, kirúgják.
 
 
   Sokan csak egy-egy hatósági ellenőrzés után, vagy amikor egészségügy ellátást vennének igénybe szembesülnek a ténnyel, hogy nem biztosítottak. A papíron tőlük levont, illetve a – szintén csak papíron – a cég által befizetett járulékokat valójában soha senki nem fizette be az államkasszába.
 
  Farkas Péter a Magánbiztonsági Dolgozók Szakszervezetének elnöke nemrég az Országgyűlés összes képviselőjének, az illetékes minisztereknek és államtitkároknak, valamint a sajtónak eljuttatott levelében a magánbiztonsági átfogó újraszabályozását sürgeti; 47 pontos javaslatgyűjteményében a munkavállalói jogok hatékonyabb védelme mellett ő is kitér a munkaerő-kölcsönzés szabályainak szigorítására.
 
   Javasolja továbbá annak a feltételeinek a megteremtését is, hogy az alvállalkozók végtelen láncolatában vagy újabb a munkaerő-kölcsönző cégek között elfolyó adóforintokat a jövőben a fővállalkozókon is be lehessen hajtani. Szerinte ezzel – és a többi javasolt intézkedéssel – éves szinten ezermilliárdos költségvetési kár lenne megelőzhető.
 
   Farkas szervezete támogatja a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége kezdeményezését is, hogy Brit mintára Vagyonvédelmi Felügyeleti Hatóság létrehozását sürgeti a Belügyminisztériumon belül. Szerinte ugyanis az ellenőrzés széttagoltsága és összehangolása is hozzájárult az iparágban kialakult közállapotokhoz.
 
   Az ezermilliárdos szám valószínűleg túlzó, hiszen a kamarai felmerések szerint az iparága egészének a forgalma nem éri el a 500 milliárd forintot. Ám az is tény, hogy ebben az iparágban az egyik legnagyobb a feketefoglalkoztatás, és a már felszámolt és a hatóságok által már ismert (de valamilyen okból még fel nem számolt) cégtemetőkben is döntően vagyonvédelmi cégek nyugszanak.
 
   A Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara elnöke szerint az érdekképviselet helyzetértékelésében és a közölt adatai között pontatlanságok, tévedések és vélhetően jó szándékú csúsztatások is fellelhetők, vannak benne támogatható és támogatandó elképzelések is. Német Ferenc úgy fogalmazott, a kamra támogat minden olyan elképzelést, amely csökkenti a vagyonvédelmi szakma dolgozóinak a kiszolgáltatottságát, segíti az iparág kifehérítését.
 
   A Belügyminisztérium későbbre ígért reakciót a kezdeményezésre.
 
Csak kampányfogás volt az ígéret?
 
   A vagyonvédelmi piac helyzete téma lesz a parlament jövő heti ülésén is. Harangozó Tamás (MSZP) Csak kampányfogás volt a vagyonőröknek tett ígéret címmel interpellálja majd a belügyminisztert, miután a választási kampány közepén beígért „a szektorban alkalmazandó minimális rezsióradíjról" szóló kormányrendelet az óta sem született meg. Pedig az akkori nyilatkozatok szerint már a kampány finisében is csak a miniszterelnök aláírása hiányzott a rendeletről. Harangozó azért tart attól, hogy a minimális rezsióradíj csupán a vagyonőröknek tett kampányígéret, mert tavaly októberben Kontrát Károly belügyi államtitkár arra a felvetésére, hogy a piacon általános vállalási árak a vagyonőrök minimálbérét és annak közterheit sem fedezik, azt felelte, hogy az állam nem kíván beleavatkozni az árakat kialakító piaci folyamatokba. Ez után hangzott el a Kontrát államtitkár állítását cáfolni látszó bejelentés a minimális rezsióradíj bevezetéséről. Akkor most kinek van, illetve lesz igaza? Lesz vagy nem lesz minimális rezsi óradíj, s ha igen, mennyi lesz? (F. Gy. A.)
 
Forrás: Népszabadság