Hiába kér, nem kap több forrást az egészségügy

Őt nem lehet forrásbővítésre presszionálni - ezt közölte Orbán Viktor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőségével néhány hete, amikor a régi-új kormányfő fogadta a köztestület elnökét és alelnökét. Magyarán az egészségügy nem számíthat pluszforrásra ebben a kormányzati ciklusban sem, az orvosi kamara pedig ezt fogadja el és hallgasson – írja a Népszava.

  Őt nem lehet forrásbővítésre presszionálni - ezt közölte Orbán Viktor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőségével néhány hete, amikor a régi-új kormányfő fogadta a köztestület elnökét és alelnökét. Magyarán az egészségügy nem számíthat pluszforrásra ebben a kormányzati ciklusban sem, az orvosi kamara pedig ezt fogadja el és hallgasson.
 
  Lényegében megfenyegette a MOK elnökét és alelnökét Orbán Viktor, miután újraválasztását követően fogadta a köztestület két vezetőjét. Az esetet nem az érintett Éger István és Banai János kifogásolta, ők egyszerűen csak elmesélték a kamara saját lapjának, mi is történt a május közepi viziten.
 
   A találkozóról kiadott hivatalos közlés még úgy szólt: a háziorvosi és az alapellátási rendszer megerősítését, valamint az orvoselvándorlás problémájának kezelését szorgalmazták a MOK vezetői a miniszterelnökkel - a kormányalakítást megelőző konzultációsorozat részeként - folytatott megbeszélésen.
 
   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek azt is elárulta, a parlamenti látogatáson a MOK elnökén, alelnökén és a kormányfőn kívül részt vett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár (aki azóta már miniszteri rangban vezeti a Miniszterelnökséget - a szerk.) is.
 
   A MOK vezetői a konzultációra egy előterjesztéssel érkeztek, amelyben vázolták általában véve az egészségügy, azon belül pedig az orvostársadalom helyzetét, és több indítványt is tettek. Havasi - bár ő nem a MOK szóvivője - azt is közölte, a kamara elnöke és alelnöke úgy értékelte, hogy az alapvető kérdésekkel, problémákkal a kormány tisztában van, és szándékában áll változtatásokat tenni ott, ahol szükséges.
 
   Ami azonban a hivatalos közlésből kimaradt, az kiderült a MOK belső újságjának cikkéből, az Orvosok lapja legfrissebb száma ugyanis páros interjút közölt a kamara két vezetőjével, akik üdvözölték, hogy Orbán egyáltalán fogadta őket.
 
   A cikkben Éger az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatásának ügyében megfogalmazott kamarai meglátásokkal kapcsolatban kifejtette: „miniszterelnök úr ezt nem vitatva kinyilvánította, hogy szakmai tanácsadóra szüksége van, legkevésbé egy újabb szakszervezetre, hiszen abból elegendő van. Értésünkre adta, hogy őt nem lehet forrásbővítésre presszionálni, nála több eredményt lehet elérni a forrásszükséglet bizonyításával, mint nyomásgyakorlással.”
Magyarán Orbán nemcsak azt tette egyértelművé, hogy nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezeteket az egészségügyi ágazatban (sem), de azt is, hogy az érdekképviselők által felhasználható, demokratikusnak tekintett nyomásgyakorló eszközök, valamint a szakma meglátásai nem jelentenek számára semmit.
 
  Minderre a MOK elnök és kísérete nem felháborodottan reagált, hanem Éger az interjúban például azt közölte: a kormány, „ha nem is támaszkodik rá, de meghallgatja a szakmát, és megadja a lehetőséget arra, hogy a szakma kellő mértékben ki tudja fejteni a véleményét, annál inkább védi meg magát attól, hogy a szakma ezt állandóan, nyilvánosan kényszerüljön kiteregetni”. Azaz a kamarai elnök számára nem az a fontos, hogy a szakmai észérvek érvényesüljenek, hanem hogy zárt ajtók mögött „meghallgassák” a véleményét.
 
   Ezzel szemben a MOK elnöke a hétfői Magyar Hírlapban már kulcskérdésnek nevezte a megfelelő megélhetést garantáló orvosi életpályamodell bevezetését ebben a ciklusban. Éger ott már azt mondta, a MOK 16 pontos, e ciklusra szóló terve „olyan alapvetésekből indul ki, mint az egészségügyi kiadások GDP-arányos részesedésének haladéktalan emelése”.
 
Bizonyított a forrásszükséglet
 
  Orbán Viktor már (többször is) bizonyította, nem kíván pluszpénzt juttatni a betegellátásba, annak ellenére, hogy az ágazat helyzete a laikusok számára is egyértelművé teszi a „forrásszükséglet bizonyítottságát”. A Fidesz elmúlt 4 éves kormányzása idején ugyanis ismét 4 százalék körülire esett a magyar egészségügy GDP-arányos közfinanszírozása, több mint 20 milliárd forinttal nőtt a közvetlen kormányzati fenntartásba vett kórházak adóssága, ami így április végére meghaladta a 64,4 milliárd forintot. Ma már az Orbán-kormány saját adatai szerint is 60 ezernél is több beteg vár a szükséges ellátásra, sőt, a kabinet nem tudta kozmetikázni azt sem, hogy egyre kevesebb ellátást végeznek el a kórházak, amelyekből nemcsak a szakemberek, hanem az eszközök és a gyógyszerek is egyre gyakrabban hiányoznak.

Forrás: Népszava