Startlaphoz Csatlakozz!

A megrendelőnrk nincs közvetlen jogviszonya a diákkal

Diákmunka: kisokos az iskolaszövetkezetről

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. június 26. csütörtök, 09:41

Jogszerű, biztonságos, kevés keresgélést igénylő, és a legmagasabb nettó bért biztosító nyári foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeteknél végzett diákmunka, amelynek minden részletét megtudhatja cikkünkből – írja az ado.hu.

   A tevékenység alapképlete szerint a kezdetektől úgy működött a diák tagok munkavégzése, hogy a szövetkezet áll szerződéses kapcsolatban a megrendelővel, akinek nincs közvetlen jogviszonya a diákkal. A teljesítés a cég felé az iskolaszövetkezet és a szolgáltatását igénybe vevő cég között létrejött polgári jogi jogviszonyban – megbízás vagy vállalkozás – történik. A diák tagsági jogviszonyban és munkajogviszonyban is áll a szövetkezettel, emellett kötelezően rendelkeznie kell nappali tagozatos aktív tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal.
 
   E foglalkoztatási forma sajátosságaira vonatkozó különös szabályozást 2011. augusztus 1. napját megelőzően nem találunk a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (1992. évi Mt.), holott ennek szükségességét mind az iskolaszövetkezetek, mind a hatóságok, mind az egyéb érintett jogalkalmazók látták és szorgalmazták.
 
   Ez a hiányosság a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának 2001-es törvénybe foglalását követően súlyos problémákat okozott az iskolaszövetkezetek működésében. Tevékenységüket a munkaügyi ellenőrzések során az 1992. évi Mt. 193/D bekezdése alapján rendszeresen jogellenes munkaerő-kölcsönzéssé minősítették, és az évek során kirótt jelentős számú és összegű hatósági bírság, valamint a kialakult, ezt megerősítő legfelsőbb szintű jogalkalmazói gyakorlat következtében az iskolaszövetkezetek fennmaradása komoly veszélybe került [lásd például LB Mfv.II.10.156/2007/2.]. Ezidő alatt szakmai viták folytak az iskolaszövetkezetek kedvezményrendszeréről, annak módjáról és indokoltságáról, egyáltalán e szervezetek szükségességéről.
 
   A vitát végül a jogalkotó az 1992. évi Mt. 2011-es módosításával döntötte el, melyben egyfelől rögzítette az ebben a speciális formában munkát végző munkavállalók munkaviszonyának sajátosságait [2011. évi CV. tv. 20. § (5) bekezdés], másrészt a munkaügyi ellenőrzés szabályozását módosította úgy, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok betartását az iskolaszövetkezet tagjának harmadik személynél történő foglalkoztatása tekintetében a hatóság nem vizsgálhatja [2011. évi CV. tv. 33. § (5) bekezdés].
 
   A 1992. évi Mt. 2011. augusztus 1. napjától hatályos új XII/A. fejezete gyakorlatilag sui generis foglalkoztatási formaként írja le az iskolaszövetkezet és annak nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részéről harmadik személy részére történő munkavégzést. Ezt a kezelési módot az munka törvénykönyvéről szóló2013. évi I. törvény (új Mt.) is megtartja.
 
   A szabályozás sajátossága, és egyben minden más munkaviszonyhoz képest megalkotott különlegessége, hogy a munkaviszony felek közötti szabályozását két lépcsőben, egy keretszerződés megkötésével, és ennek eseti megállapodásokkal történő kitöltésével oldja meg. Ennek oka, hogy a diáknak a kialakult gyakorlat szerint nincs munkavégzési kötelezettsége. Akkor megy el dolgozni, amikor azt tanulmányi és egyéb elfoglaltságai engedik, vagy egész egyszerűen akkor, amikor kedve tartja.
 
   A keretszerződésben a szövetkezet és a diák megállapodnak a vállalt feladatok lehetséges köréről, a legkisebb alapbér összegéről és a kapcsolattartás módjáról, majd amikor az iskolaszövetkezet munkát kínál a diáknak, az eseti megállapodásban rögzítik a harmadik személyt, a konkrét munkakört és alapbért, a munkavégzés helyét, a munkába lépés napját, valamint a munkavégzés tartamát [új Mt. 223. § (2) és (3) bekezdés].
 
   A munkaviszony határozott időre jön létre, és az általános megszűnési eseteken kívül a tag tagsági jogviszonyának megszűnésével együtt szűnik meg. Ezzel az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonyának megszűnési eseteit a tagsági jogviszony megszünési és megszüntetési eseteire utalta, amelyeket ma már az új Ptk. illetve a Szövetkezeti törvény új szövege szabályozza (lásd még cikksorozatunk második részében).
 
   Ezek szerint a tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag a szövetkezetből kilép, a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét nem teljesítette, a tag meghal, a bíróság a tagot kizárja, vagy ha a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik [új Ptk. 3:358. §], továbbá a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével [Szöv. tv. 13. § (1) bekezdés 2014. március 15-től hatályos szövege].

   Mivel a diák öt évnél tovább lehet tanulói, hallgatói jogviszonyban, az 1992. évi Mt. felodotta az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonya tekintetében a határozott időtartamű munkaviszony időtartam-korlátozását, amely rendelkezést az új Mt. szintén megtartott [új Mt. 227. § (3) bekezdés b) pont].
 
   A Szövetkezeti törvény új különös rendelkezése, mely szerint a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével a tagsági jogviszony is megszűnik egyfelől érdekes eredményre vezet. Ha valaki tanulói, hallgatói jogviszonya fennállása alatt lép be az iskolaszövetkezetbe, akkor a tagsági jogviszonya, és ezzel együtt munkaviszonya is megszűnik a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnésével, ugyanakkor, ha nem diákként lép be az iskolaszövetkezetbe, akkor csak a Ptk. szerinti megszűnési esetekben szűnik meg. Ebből következően ha tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően fenn akarja tartani a szövetkezeti tagsági jogviszonyát, akkor újra be kell lépnie az iskolaszövetkezetbe.
 
   Másfelől az iskolaszövetkezetek számára aggályos, hogy hogyan kezelje azon tagja jogviszonyát, akiknek megszünt a tanulói, hallgatói jogviszonya, de ezt a tag nem jelentette be az iskolaszövetkezetnek. Ez az információ egyrészt érinti a szövetkezet saját tőkéje meghatározását, ami kihat adózási és adatszolgáltatási kötelezettségének jogszerű teljesítésére, másrészt az iskolaszövetkezet addig tevékenykedhet csak iskolaszövetkezetként, míg tagjainak legalább 85 százaléka nappali tagozatos tanuló vagy hallgató [Szöv. tv. 8. § (4) bekezdés 2014. március 15-től hatályos szövege].
 
  A törvény a foglalkoztatás specialitásainak figyelembevételével rögzíti továbbá, hogy az egyes munkavégzési időszakok között a szövetkezetnek nincs állásidő-fizetési kötelezettsége [új Mt. 225. § (3) bekezdés], hiszen ha a diáknak nem áll fenn munkavégzési kötelezettsége, akkor a másik oldalon a szövetkezetet is mentesíteni kell a foglalkoztatási kötelezettség alól azokban az időszakokban, amelyekre vonatkozóan nem állapodtak meg munkavégzésben.
 
  Az eddig tárgyalt különös szabályokat az 1992. évi Mt. 2011-es módosítása vezette be és az új Mt. is megtartotta, azonban az új Mt. változásokat is hozott: megváltozott a munka irányítására vonatkozó utasítási jogosultság, bevezetésre került az iskolaszövetkezeti tag foglalkoztatására is az ekvivalencia szabály, és változott a kártérítési felelősség szabályozása is.
 
  Míg az 1992. évi Mt. szerint az iskolaszövetkezet fiatal munkavállalóját a szolgáltatás fogadója csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget közvetlenül fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése illetve elhárítása esetén utasíthatta [1992. évi Mt. 194/C § (1)-(2) bekezdés]. Ezt a korlátozást az új szabályozás feloldotta [új Mt. 224. § (1) bekezdés], így a szolgáltatás fogadója a diákot a munkavégzés során utasíthatja.
 
  Újdonság az ekvivalencia kötelezettség szabályozásának módja és hatása. Az ekvivalencia alkalmazását egy hivatkozó szabállyal rendezi a törvény, amely visszamutat a munkaerő-kölcsönzés esetében alkalmazandó azonnali és teljes körű ekvivalenciára, azzal a különbséggel, hogy itt nincsenek kivételek az alkalmazás első 183 napjára [új Mt. 224. § (4) bekezdés].
 
  Érdekessége, hogy a gyakorlatban szinte egyáltalán nem kerül alkalmazásra. Az új Mt. 12. § (3) bekezdése szerint a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen a munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, és a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ezek alapján egy diák, ha úgy tetszik „gyakornok”, néhány napra vagy hétre történő foglalkoztatása során a szakképzettséget, tapasztalatot, felelősséget és munkaerő-piaci viszonyokat figyelembe véve aligha lehet azonos értékűnek tekinteni a fiatal munkavégzését.
 
  Az új Mt. a kártérítési felelősség rendszerét munkaerő-kölcsönzés esetén megváltoztatta, és e változtatással az új szabályozás összhangba került a polgári jogi jogelveknek megfelelő vétkességi alakzatokkal. Ugyanezt az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében módosította ugyan, de nem tette egyértelművé.
 
  A munkaerő-kölcsönzéshez hasonlóan az alkalmazott károkozásáért a polgári jog alkalmazott kárfelelősségi szabályait rendeli alkalmazni, és a felek megállapodására bízza, hogy ebben az esetben melyik fél minősül e szabályok alkalmazásában munkáltatónak, de a munkaerő-kölcsönzés szabályozásától eltérően nem rögzíti, hogy e megállapodás hiányában melyik fél minősül munkáltatónak.
 
   Ez indokolt abban a tekintetben, hogy az iskolaszövetkezetek tevékenységében jelentős számú az a fajta szolgáltatás, ahol a tagok munkájukat a szolgáltatás fogadójának szervezetétől elkülönülten végzik, így indokolt, hogy a felek szándékaira tekintettel, a szolgáltatás jellegéhez igazíthassák a kárfelelősséget. Ugyanakkor jelenleg kétséges, hogy e megállapodás elmulasztása esetén a bíróság melyik felet, és mi alapján fogja az alkalmazotti kárfelelősség alkalmazása során munkáltatónak tekinteni.

Forrás: ado.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Diákmunka: kisokos az iskolaszövetkezetről.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector