Nappali tagozatos hallgatók foglalkoztatása

Tapasztalataink alapján számos kérdés vetődik fel a cégeknél a diákok nyári foglakoztatása kapcsán hiszen nem egy szokványos munkaviszonyról van ilyenkor szó. Az RSM DTM blog ahhoz szeretne segítséget nyújtani, hogy mire kell ilyenkor figyelemmel lenni adózási és munkajogi területen.

   Az eltérő jogszabályi háttér miatt külön tárgyaljuk a felsőoktatásban tanuló hallgatók és a szakközépiskolai tanulók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó legfontosabb munkajogi, adózási szabályokat.
 
   A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a felsőoktatási törvény szerint a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szerződés kialakítása és a hallgató foglalkoztatása során tekintettel kell lenni a hallgatók egészséges munkavégzését szolgáló, az általánostól eltérő munkajogi szabályok betartására:
éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;
a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a 8 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
a hallgató számára legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;
próbaidő nem köthető ki;
a pihenőnapok/pihenőidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.
 
Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei
 
  A jogszabály azt is meghatározza, hogy mit kell mindenképpen tartalmaznia a hallgatói munkaszerződésnek. Felhívom a foglalkoztatók figyelmét, hogy az alábbiak semmilyen esetben nem hagyhatók ki a munkaszerződésből, abban tehát mindenképpen szerepelnie kell az alábbiaknak:
a szakmai gyakorlóhely adatai;
a hallgató természetes személyazonosító adatai;
a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatai;
a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezése és a képzési idő;
a hallgató munkaköre;
a szakmai gyakorlat helye (munkahely), időtartama (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszai, a hallgató napi munkaideje, a hallgatót megillető díjazás összege illetve a díjazás hiánya;
a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének megnevezése;
szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölése, azok mértéke és nyújtásának feltételei.
 
Diákok munkadíja, van egy minimum
 
  A felsőoktatási törvény előírja, hogy amennyiben a gyakorlat egybefüggő időtartama eléri a 6 hetet, úgy a hallgatónak legalább heti 15 225 Ft díjazást kell fizetni, mely adómentesnek minősül. Amennyiben a gyakorlat egybefüggően nem éri el a 6 hetet, úgy egyáltalán nem kötelező a hallgató díjazása.
 
   Természetesen a foglalkoztató dönthet úgy, hogy mégis „fizet” a hallgatónak vagy a fenti összegnél magasabb összegű munkadíjban részesíti. Ebben az esetben havonta a minimálbért meg nem haladó rész szintén adómentes juttatásnak minősül.
 
Nem kell szochót fizetni
 
   2014-es változás, hogy a hallgató részére kifizetett juttatás után a foglalkoztatónak nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnie, emellett a hallgatói munkadíjból az egyéni járulékokat sem kell levonni és megfizetni. Ebből fakadóan tehát a hallgatók nem minősülnek biztosítottnak ezen jogviszonyuk alapján, így a bejelentési kötelezettség sem terjed ki rájuk.
 
  Érdemes megjegyezni, hogy fentiek ellenére a hallgató a hallgatói jogviszonya alapján jogosult lesz a természetbeni egészségügyi ellátásokra, azonban például táppénzt nem kaphat és ezen időszak nyugdíjra jogosító szolgálati időként sem vehető majd figyelembe.
 
   A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a nappali tagozatos hallgatók gyakorlati foglalkoztatása kedvező lehetőség, érdemes élni vele.
 
   Következő bejegyzésben a Szakközépiskolai tanulók foglalkoztatását érintő fontosabb részletszabályokat foglaljuk össze.

Forrás: RSM DTM blog