Gazdagodott a lakosság?

 
Március végére az előző időszakhoz képest 654 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami a teljes népességre vetítve, csecsemőtől az aggastyánig 66 200 forintos vagyonnövekedés jelent – olvasható az mfor.hu oldalán.

  Az első negyedév végén 25 667 milliárd forint nettó pénzügyi vagyonnal rendelkeztek a háztartások a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ez a tavaly év végi állapothoz képest 654, az egy évvel korábbihoz mérten pedig 2479 milliárddal magasabb összeg.
 
  Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy amennyiben ezeket a számokat a 9,877 milliós magyar népességre vetítjük, akkor egy negyedév alatt 66,2, egy év alatt pedig átlagosan 251 ezer forintos vagyongyarapodást jelent csecsemőtől az aggastyánig. Utóbbi ráadásul egy kisebb csúcsnak is tekinthető, hiszen ennél nagyobb mértékben legutóbb tavaly a második negyedévben gazdagodott a lakosság egy főre vetítve.
 
   A folyamat egyébként az elmúlt időszak fényében nem igazán lehet meglepetés, hiszen a nettó pénzügyi vagyont meghatározó két tényezőben, a háztartások pénzügyi eszközeinek növekedésében, illetve kötelezettségeinek leépülésében is komoly fordulat állt be az elmúlt években. Ez utóbbi 2011 végétől erősödött fel a végtörlesztésnek köszönhetően, de azóta is folyamatosan építi le hiteleit a lakosság.
 
  A másik oldalon, a pénzügyi eszközöknél 2012 második negyedévétől figyelhető meg lendületes felfutás, aminek első kiváltója az egykulcsos adó bevezetése volt, illetve a magasabb kereseti szinteken ezáltal realizált plusz jövedelem. Ezt követően pedig a reálbérek emelkedése az egyik fő mozgatórugó.
 
  A pénzügyi eszközökön belül ráadásul átrendeződés is mutatkozott az elmúlt negyedévekben, hiszen 2013 elejétől egyre több készpénzzel, és 2012 közepétől egyre több értékpapírral rendelkeznek a háztartások. (Az értékpapírok megnevezés alatt a pénzügyi számlákban szereplő tőzsdei részvényeket, monetáris intézmények és nem pénzügyi vállalatok értékpapírjait, a központi kormányzat értékpapírjait és a belföldi befektetési jegyeket értjük.) Mindezzel párhuzamosan pedig a tavaly év második felében erőteljes banki betétkivonás kezdődött el a lakosság részéről.
 
   A folyamatok mögött a 2012 augusztusa óta tartó jegybanki kamatcsökkentések miatt kialakult alacsony kamatkörnyezet, illetve a kamatjövedelmekre tavaly augusztustól kiterjesztett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás áll. Ez a két változás a lakosság szemében csökkentette a banki betétek előnyét, ami az adatokon is meglátszik.
 
  Egy év alatt ugyanis a belföldi betétállomány 934 milliárd forinttal apadt az idei év első negyedévének végére. Ezzel párhuzamosan határozott kormányzati célként jelölték meg az államadósság nagyobb mértékű lakossági finanszírozását. Az állampapírok ráadásul magasabb kamatot is kínálnak a piacon a betéti kamatoknál. A fokozódó közkedveltség eredménye az is, hogy a legutóbbi adatok szerint egy hónap alatt 163 milliárddal növekedett az állomány, mellyel jócskán túllépte a 2000 milliárdos szintet is.
 
   Harmadik mindenképpen kiemelendő változás a háztartásoknál lévő készpénz mennyisége, mely - ahogy arról mi is többször említést tettünk már - a tavalyi év közepétől felfutásnak indult. Mivel a készpénztartás alternatív költsége (mfor.hu szerk: amiről azért mondunk le, mert a pénzt otthon tartjuk) az alacsony kamatok miatt egyre olcsóbbá vált, a banki betétekből felszabaduló összegek így egyáltalán nem biztos, hogy új megtakarítási formába vándoroltak. A készpénztartást erősíthette még a 2012-től bevezetett tranzakciós illeték, illetve idén a havi két, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel is támogatja a folyamatot.
 
Forrás: mfor.hu