Újra gyűrik a felsőoktatási stratégiát

Már a jövő héten megkezdődnek az egyeztetések a már korábban csaknem az összes szereplő által elfogadott felsőoktatási stratégiáról – olvasható a aVilággazdaságban.

   „A jövő héten újra megkezdődnek az egyeztetések tavaly elkészült felsőoktatási stratégiáról, újra összehívják a Felsőoktatási Kerekasztalt” – mondta lapunknak a felsőoktatásért felelős államtitkár. Palkovics László szeretné, ha a stratégia átdolgozott változata az év végig a kormány elé kerülne.
 
   Az államtitkár szerint megszokott dolog egy felsőoktatási stratégia átdolgozása, mivel folyamatosan kell reagálni az újabb kihívásokra és változásokra. Valószínűleg beépítik azokat az észrevételeket, amelyeket többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazott meg.Parragh László volt az egyetlen a kerekasztal résztvevői közül, aki nem tartotta elfogadhatónak a kidolgozott stratégiát. Többek között hiányolta a munkaerő-piaci igények elvárásait, az anyagból, erőteljesebben szerepeltette volna a műszaki és a duális képzést az anyagban. Egyesek szerint Parragh nyomására nem kezdhetett meg egy újabb ciklust a korábbi felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István. Palkovicsra, aki korábban a Knorr-Bremse vezetésében is részt vett, azért is esett a választás a Balog Zoltán tárcavezető szerint, mivel van gazdasági tapasztalata és a duális képzésben is úttörő munkát végzett.
 
   Palkovics azt is közölte, hogy a kancellári nyilvános pályázatokat július 28-tól írják ki, amelyekre augusztus 12-ig lehet jelentkezni. A jövőben az államilag delegált kancellárok a felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását fogják ellátni. Az államtitkár szerint minden pozícióra lesz megfelelő ember. Lehetséges, hogy szeptember 1-jétől nem minden intézményben lesz kancellár, ezeken a helyeken továbbra is a gazdasági főigazgató fogja ellátni a feladatokat. „Az intézmény vezetése mindig is a rektorok feladata lesz” – hangoztatta Palkovics.
 
   Kancellári megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az államtitkár szerint az egyetemeknél, mint a szegedi, amelynek 72 milliárdos évi büdzséje van, olyan emberek kellenek, akik egy nagyvállalatot is el tudnak igazgatni. A kisebbeknél, mint például a bajai, másfajta szakemberek kellenek.
Az LMP nemrég sérelmezte: a kancellári pályázat még csak hétfőn indul, de Orbán Viktor kormányfő korábban arról beszélt, hogy a helyek egy részénél már tudja, kiket fognak kinevezni.
 
   Palkovics a költségvetési zárolásokról azt mondta: a felsőoktatásban ez a struktúraváltási alapot érinti, 4,2 milliárd forint értékben. Több intézménytől azt várják, hogy úgy alakítsák át a szerkezetüket, hogy többek között jobban megfeleljenek a munkaerőpiaci kihívásoknak. Lapunk arra a kérdésére, hogy ha zárolják a struktúraváltási alapot, akkor hogyan tudnak működésükben változtatni a kormányzati elvárásoknak megfelelően főként a kisebb vidéki intézmények, Palkovics azt mondta: az idén a kormány számos egyéb helyről vont be forrásokat a felsőoktatási átalakítások finanszírozására. 
 
Nem érinti a zárolás a béremelést
 
   A köznevelési területen a zárolás tekintetében elkészült a szakterület részéről az a javaslat, melynek jóváhagyása más szakterületi zárolásokkal összehangolva a közeljövőben történik meg – nyilatkozta lapunknak a köznevelésért felelős államtitkárság. Állításuk szerint az ágazatot a zárolás mértéke nem fogja akadályozni a szakmai feladatok megvalósításban. A pedagógusok (szeptemberben esedékes) béremelését mindez nem érinti, mivel arról az Országgyűlés és a kormány is döntést hozott 2013 nyarán. Az államtitkárság szerint a kisebb mértékű zárolás olyan feladatokat érint, amelyek más források átcsoportosításával kerülnek megszervezésre.

Forrás: Világgazdaság