Időarányosan idén kevesebb pénz jut egy fő munkavállalásának támogatására
Ennyiből dübörög a közmunka
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. augusztus 04. hétfő, 15:20
Közzétéve: 2014. augusztus 04. hétfő, 15:20
Időarányosan idén kevesebb pénz jut egy fő munkavállalásának támogatására az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökből, mint 2013-ban - derül ki egy írásbeli parlamenti válaszból – olvasható az mfor.hu oldalán.
Jelenleg elérhető statisztika hiányában Gúr Nándor, országgyűlési képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél írásbeli kérdés formájában érdeklődött arról, hogyan alakultak tavaly, illetve az idei első félévben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök pénzügyi és létszámadatai.
A parlament honlapján fellelhető dokumentum szerint idén június végével bezárólag összesen 133,1 milliárd forintot fordítottak ezekre az eszközökre, mellyel 625 400 fő foglalkoztatását segítették elő. Az alábbi táblázat is visszaigazolja a közfoglalkoztatás jelentős súlyát a kormány elhelyezkedést segítő programjában. Hat hónap alatt ugyanis 368 200 fő közfoglalkoztatása a teljes elköltött összeg 85 százalékát, 112,6 milliárd forintot „emésztett fel”.
Érdemes ezt a 2013-as adattal is összevetni, amikor is 164 milliárd forintból 495 000 fő közfoglalkoztatása valósult meg összesen - 3 eszköz révén: hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, Országos Közfoglalkoztatási Program és Kistérségi Startmunka Mintaprogram. Így a közmunka, mint eszköz súlya, valamivel kisebb volt egy évvel ezelőtt, hiszen akkor a 3 fentebb említett „megoldás” költsége a teljes ráfordítás 70 százalékét tette ki.
Ha egyébként időarányosítjuk a tavalyi adatokat, akkor az szűrhető le, hogy a közfoglalkoztatási eszközöket leszámítva 3 megoldásra mehet idén több pénz a tavalyinál. A munkaviszonyban állók képzésére már közel háromszor többet költöttek el az első félévben, az Első Munkahely Garancia Program is majdnem annyi ráfordítást igényelt, mint 2013 egészében, illetve a lakhatási támogatásra juthat idén több forrás. Utóbbinak egyébként az is a magyarázata lehet az igénylők számának fokozatos növekedése is.
Ha az idei első féléves és a tavalyi éves adatokat, eszközök költségeit összehasonlítjuk, akkor gyökeres változásra nem derül fény. Vagyis változatlanul ugyanazon eszközök viszik el a nagyobb összegeket, mint 2013-ban. Ez alól egyedül a Start-kártyák a kivételek, melyeknél a munkahelyvédelmi akcióterv által nyújtott kedvezmények kvázi kiváltották ezt az eszközt, így az fokozatosan háttérbe szorul. A közfoglalkoztatás mellett pedig a legtöbb embert a foglalkoztatást elősegítő képzés „mozgatja” meg; ebben tavaly 132 600, idén az első félévben 153 900 fő vett részt arányosítva a 2013 első hat havinál kevesebb költségen. Tavaly egyébként az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök révén 817 700 fő munkavállalását segítette a kormány 234,5 milliárd forintból.
Aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök
Az aktív eszközök célja, hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra az onnan kiszorultak, ezek révén próbálják a kínálatot a kereslethez igazítani. Léteznek ún. „követő eszközök”, amelyekkel a kialakult feszültségeket igyekeznek kezelni, a „preventív eszközök” pedig a megelőzést szolgálják képzések, átképzések révén.
A passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök leginkább a foglalkoztatáspolitika átmeneti eszközei, melyekkel a munkaerőpiac szélére sodródott személyek megélhetéséről gondoskodnak. Vagyis lényegében a regisztrált munkanélküliekről, akiknek foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt fizetnek.
Forrás: mfor.hu