A jogtalanul kivetett adót is megadóztatnák

Bár a közszféra magas végkielégítéseire jogtalanul vetettek ki 98 százalékos adót, az érintettek várhatóan mégsem kapják vissza teljes mértékben a pénzüket, mert adózniuk kell belőle. A parlament ősszel dönthet – írja az Origo.

  A kormány döntése értelmében a közszféra magas végkielégítéseire 2010-2013 között kivetett, ám az Alkotmánybíróság (AB) által eltörölt 98 százalékos különadót a jövedelemszerzéskor hatályos személyi jövedelemadóval (szja) és az egészségügyi hozzájárulás (eho) összegével kell csökkenteni – közölte az Origóval a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
 
Ősszel dönthetnek
 
  Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a jogtalanul kivetett különadót nem kapják vissza teljes mértékben az érintettek. Az adó alapja ugyanis visszamenőleges hatállyal szja-kötelessé válhat, vagyis a végkielégítések praktikusan nem 98, hanem - időszaktól és jövedelemtől függően 16, 17 vagy akár 32 százalékkal - fognak adózni, és az is lehet, hogy ehhez még hozzájön a 27 százalékos eho is. Várhatóan erről döntenek majd a képviselők a parlament őszi törvényhozási szakaszában, a jogszabály már készül, tervezet még nem nyilvános.
 
Tervezett csavar
 
   Mindez azért érdekes, mert eredetileg a „pofátlanul magas”-nak nevezett végkielégítések nem tartoztak az szja adóalapja alá. Tehát ha valaki például több millió forint végkielégítéssel távozott a közszférában lévő munkahelyéről, akkor abból "csak" a 98 százalékos különadót vonták le. Ezek alapján az érintettek arra számíthattak, hogy amikor az AB februárban eltörölte a 98 százalékos mértéket, a tőlük így levont adó teljes összegét megkaphatják. Ez azonban várhatóan nem lesz így, mert az állam a most tervezett csavarral mégis visszatarthatja a pénzek jelentős részét.
 
A kormány beleállt
 
  A különadó eredetileg a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítésekre vonatkozott, de az AB első körben már 2010 októberében megsemmisítette a jogszabályt. A kormány azonban beleállt az általa fontosnak tartott ügybe, előbb korlátozta az AB jogkörét, majd a 98 százalékos törvényt újra megalkotta, illetve kiterjesztette a 2005 óta állami vagy önkormányzati szervektől felvett, 3,5 millió (vezetők esetén 2 millió) forint feletti összegekre is. Ezt meszelte el az AB februárban.
 
Visszaigényelhető, de mégsem
 
  A helyzetet rendező törvénytervezet készülésétől függetlenül az összegek elvileg már visszaigényelhetők lennének, de ez mégsem megy. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az NGM-mel egyeztetve ugyanis arra a jogértelmezésre jutott, hogy rá nem vonatkozik az AB - egyébként ténylegesen vitatható szövegű - határozata. Ezért a hozzá beérkező visszaigénylési kérelmeket nem bírálja el. Az adózók csak az AB döntésének közzététele utáni 180 napban, azaz augusztus 25-ig adhatnak be ilyen kérelmet, de pillanatnyilag nem tudhatják, hogy ennek bármi értelme lehet-e a visszaigénylés szempontjából, ahogy azt sem, hogy ezzel kockáztatnak-e bírságot.
 
Önellenőrzési csapda
 
  Egy nyilvánosságra került NAV-körlevél szerint ugyanis az adóhatóság elnöke arra utasította a szervezetet, hogy a kérelmet beküldőknek küldjenek válaszlevelet, amelyben felhívják a figyelmüket arra, hogy az összeget ezen a módon nem, csak önellenőrzéssel kérhetik vissza. Mivel azonban az AB határozata a NAV-ra nem vonatkozik, az önellenőrzést jogosulatlannak fogják minősíteni, és még bírságot is kivetnek rájuk.
 
Elengedhetnék, de nem teszik
 
  Amíg a jogi kereteket új szabály nem rendezi, ez az eljárás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például 3 millió forint ki nem fizetett végkielégítés után fut, akkor be kell adnia egy önellenőrzést, amit a NAV egy ellenőrzés után kétszer (másodszorra már jogerősen) elutasít, és jellemzően 30 százalék, azaz 900 ezer forint bírságot szab ki, amit elvileg az adózónak be kell fizetnie. A bírságnak egyébként csak a felső határa van megszabva 50 százalékban, és a NAV elvileg el is engedhetné a teljes összeget, de ezt nem teszi, a gyakorlat szerint méltányosságból csak 30 százalékra csökkenti. Az adózó ezek után támadhatja meg a NAV végzését a bíróságon, és mivel az AB határozata a bíróságokra egyértelműen vonatkozik, a pert valószínűleg meg is nyeri, addig azonban lehet, hogy a bírságot és a perköltséget előre meg kell finanszíroznia.
 
Figyelni a határidőkre
 
   „A kockázatok ellenére az érintetteknek célszerűnek tűnik a kérelmet a határidő lejárta előtt benyújtaniuk, míg az önellenőrzés elindításával az elévülési időn belül még kivárhatnak, ha például arra számítanak, hogy a kormány rendezi az ügyüket” – mondja Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
 
Mi az önellenőrzés?
 
  Az önellenőrzés intézményét egyébként eredetileg arra találták ki, hogy az adózó a saját hibáit utólag korrigálja. Bár ebben az esetben nem ő, hanem az adót kivető jogalkotó hibázott, az állam mégis ebbe a formába tereli az ügyeket, ráadásul előre közli, hogy még ezt sem fogadja el, és bírságolni fog.
 
Időhúzás
 
   A NAV gyakorlata elriaszthatja az érintetteket attól, hogy elindítsák az önellenőrzést. A szakértők szerint az adóhatóság sem tudja pontosan értelmezni a helyzetet, és az a célja, hogy húzza az időt addig, amíg a kormány új jogszabályban nem rendezi az ügyet. A NAV cikkünk elkészülte után ígért választ a témában feltett kérdéseinkre.
 
Visszás helyzet
 
   Az adószakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet azért is visszás, mert utólag próbálnak beszuszakolni az szja alá egy olyan adóalapot, amely az adott évben nem tartozott oda. Erre az adhat alapot, hogy fő elvként minden megszerzett jövedelem az szja hatálya alá tartozik, tehát a különadó alapja is. Hiába vették ki ezt a tételt az alapból 2010-ben, a kormányzati érvelés szerint a 98 százalék megszűntével visszakerült oda.
 
Forrás: Origo