Körültekintőnek kell lenni a béren kívüli juttatásnál

 Mikor a munkavállalók motiválása, anyagi ösztönzése kerül szóba, a munkáltatói oldal alapvető célja, hogy a lehető legkisebb költségnövekedés mellett biztosítsa a lehető legnagyobb nettó jövedelememelést a munkavállalók számára. Ennek megvalósításához kisebb-nagyobb változtatásokkal, de már hosszú évek óta számos, a bruttó bérhez viszonyítva kedvezőbb adózású, vagy akár adómentes, azonban a célhoz kötött felhasználhatóságuk révén kevésbé likvid juttatásforma áll a munkáltatók rendelkezésére – írja a Világgazdaság.

   A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó, illetve 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, míg az egyes meghatározott juttatásokat 16 százalék szja és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét esetben a juttatás értékének 1,19-szerese. Az adómentes juttatások legnépszerűbb fajtái a lakáscélú munkáltatói támogatások, amelyek vagy közvetlenül a lakásvásárlást segítik, vagy – meghatározott feltételek teljesülése mellett – a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújthatnak támogatást és e körbe sorolandók bizonyos utalványok is. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek megvásárlását lehetővé tevő utalványok adómentesen biztosíthatók a magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül. Mivel a bruttó bér emelése költségvonzatához képest egy adómentes juttatásforma révén a munkavállalók majdnem kétszer nagyobb „elkölthető” jövedelemre tehetnek szert, így ezen lehetőség iránt évről-évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott, s a munkavállalói motiválás egyik fontos költséghatékony eszköze lett az adómentes utalványok köre is. 

   Elsősorban a jövőre nézve óvatosságra int azonban, hogy az év elején törvénymódosítás, a nyár folyamán pedig egy NAV tájékoztató jelent meg az adómentes utalványok témájában. Az év elejei szabálymódosítás a visszaváltható, pénzzé tehető utalványok körét kizárta mind az adómentes, mind a kedvezményes adózási körből. Mindennek tisztázására az Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV szerint az utóbbi időben felbukkant, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütköző gyakorlat miatt volt szükség. A nyáron megjelent tájékoztatóban pedig azt emelték ki, hogy nem csupán a visszaváltható, hanem a más utalványra becserélhető utalványok sem juttathatóak adómentesen. A jogszabály szerint adó- és járulékköteles bérjövedelemnek minősül az utalvány juttatás, amennyiben a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján arra lehet következtetni, hogy az utalvány-kibocsátón, vagy vele szoros kapcsolatban álló más szervezeten keresztül lehetőség van az adott utalvány készpénzre váltására. Az sem szabályos, ha az utalványt kibocsátó olyan feltételekkel értékesíti a munkaadóknak az utalványt, hogy azt a munkavállalók közvetlenül készpénzre, vagy adóköteles utalványra válthatják be. Így problémás, ha egy bérlet, vagy sportbelépő vásárlására felhasználható utalványt a munkavállaló az utalvány kibocsátójánál például élelmiszervásárlásra való utalványra cserélheti be, hiszen ekkor a munkáltató nem rója le a munkavállaló által ténylegesen megszerzett utalványra irányadó közterheket. Ezt az adókockázat elkerülése érdekében, mindenképpen figyelembe kell venniük a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégeknek.

Figyel a NAV
 
   Bölcs dolog a béren kívüli juttatási forma bevezetése előtt – de az önellenőrzés lehetőségét kihasználva akár utólag is – tüzetesen áttanulmányozni az utalványra vonatkozó szerződési feltételeket, az utalvány kibocsátójának hirdetéseit, illetve minden, az adott utalvány gyakorlati használatával kapcsolatos információt. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy adómentes utalványok kapcsán számítani lehet arra, hogy a NAV ellenőrzései során ezen juttatásokra kiemelt figyelmet fordít majd.
 
Forrás: Világgazdaság