Alap- vagy mesterdiploma?

 Melyik az a divatos és biztos munkahely, amely jobban szereti az alapdiplomát, mint a mestert? Mivel turbózhatjuk fel az önéletrajzunkat, hogy behozzunk két év mesterképzést? És hol nem működik ez a trükk? A piac nagyjából az elvártak szerint árazta be a két képzési szintet, de van, amire érdemes odafigyelni, hogy ne érje meglepetés a friss végzősöket – olvasható a vs.hu oldalán.

   Smejkál Péter biztos állásajánlattal, mondhatni tét nélkül futott neki a diplomázásnak az ELTE társadalomtudományi karának társadalmi tanulmányok alapképzésén. Tudta, hogy egész más területen helyezkedik majd el, mint amit eddig tanult. Szerencséje volt, mert így kimaradt abból a pánikhangulatból, ami az államvizsgához közeledve az egész évfolyamot elkapta, és amelynek alaptétele – mint később kiderült, egyáltalán nem alaptalanul – úgy szólt, hogy „mi lesz velünk az alapképzés után”.

 
Mostanra árazta be a piac

 
  A magyar felsőoktatás 2006-ban állt át a bolognai rendszerre. Ennek lényege, hogy megszűnt a klasszikus főiskolai és egyetemi diploma, ehelyett néhány kivétellel (orvos, építész, jogász) mindenki először egy hat-hét féléves alapképzésen vesz részt, ami egy úgynevezett bachelor végzettséget ad, humán területen Bachelor of Arts (Ba), műszaki területen Bachelor of Science (BSc) néven. Ezután, aki akar, még felvételizhet a mesterképzésre, amellyel aztán kettő-négy félév alatt körülbelül a korábbi egyetemi diplomának megfelelő master (Ma, MSc) végzettséget lehet szerezni. Az arányokat jelzi, hogy idén szeptemberben 47 ezren alap-, 14 ezren mesterképzésen kezdik el tanulmányaikat. Mivel öt éve végzett az első olyan évfolyam, amely a bolognai képzés szerinti bachelor diplomát szerzett, három éve pedig az első mesterszakosok is papírt kaptak, a munkaerőpiac nagyjából mostanra árazta be az új típusú végzettségeket.

 
   „Hiú reményeket senki nem táplált, tudta mindenki, hogy egy ilyen diplomával nem fog tudni a szakmában elhelyezkedni”, magyarázza Smejkál. Erre az egyetem is ráerősített, sokszor hallották órákon, hogy ez az alapképzés csak ugródeszka a továbbtanuláshoz. Végül az élet is igazolta a félelmeket, hogy ez a szak egyike azon kevésnek, amelyen nem sokat ér az alapdiploma: aki mesterszakra tovább tudott menni, az azóta vagy külföldön dolgozik a szakmájában – főleg azok, akik nemzetközi tanulmányok mesterszakra mentek –, vagy itthon lett tanársegéd, kezdett kutatói, elemzői karriert. Aki viszont a bachelor papírral ugrott neki a munkakeresésnek, az Smejkál elmondása szerint külföldön csak fizikai munkát kapott, vagy multihoz ment ügyfélszolgálatosnak, a diplomától független munkát végző irodistának, asszisztensnek.

 
Munka és tanulás egyszerre

 
 
  A magyar munkaerőpiacon nagy súllyal szereplő shared service centerekben (SSC, multicégek szolgáltatóközpontjai, központi ügyfélszolgálatai, itt könyvelnek és végeznek egyéb munkákat több országbéli kirendeltségnek) valóban tárt karokkal fogadják a bachelor diplomásokat, mindegy, melyik szakról érkeznek.
 

  „Jobban szeretik, mert a szükséges tudással már rendelkezik, a nyelveket jól beszéli, de alacsonyabb a bérigénye”, magyarázza Hoffmann Ádám, az Exact Solutions fejvadászcég toborzásért és munkaerőkiválasztásért felelős munkatársa. Ilyen SSC-kben mintegy 70 cég körülbelül 40 ezer fiatalt alkalmaz Magyarországon. Az Exact Solutions szakterülete az SSC-ken kívül az informatikai ágazat, azt mondja, ott eleve óriási most a kereslet, úgyhogy BSc-vel is van lehetőségük a fiataloknak. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy általánosságban egyre kevésbé éles a választóvonal a két típusú diploma között. „Nagyon sok példa van arra, hogy a BSc után munkát vállalnak, közben csinálják a mesterképzést, aztán amikor megvan a master, 3-4 év tapasztalattal jön ki egy még értékesebb diplomával a piacra”, mondta.
 
   Ilyen tervei vannak Andreának is, aki a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanul, egyszerre végez két, igencsak keresett alapszakot, a külkereskedelmit, valamint a gazdálkodási és menedzsmentet (a nevét kérésére megváltoztattuk). Hamarosan mindkettőből meg is kapja a diplomát, és el is megy dolgozni. Ő úgy futott neki a képzésnek, hogy nem akar majd mesterképzésre menni, de először egy tanára, majd a szülei is arra biztatták, hogy tanuljon tovább, mert „néhány év múlva jól jön majd”. Andrea úgy véli, nem valószínű, hogy sokat hozzátesz az eddigi tudásához a papír, de ha valaha középvezetői, vagy felső vezetői állást akar, akkor mindenképp kell majd. „Van két év munkatapasztalatom a főiskola mellett, úgyhogy bízom benne, hogy az álláskereséssel nem lesz gond, aztán legfeljebb estin, vagy levelezőn megszerzem a mestert. De még az is lehet, hogy MBA-képzésre megyek”, mondta. Az MBA egy nemzetközi, kifejezetten menedzsmentre specializálódott közgazdász mesterképzés.
 

Mesteri életrajz mesterdiploma nélkül
 

  A munkatapasztalat és egyéb gyakorlat sok helyen valóban tudja helyettesíteni a mesterképzést, de nem minden területen váltja ki azt a piacon, mondja Pethő Anikó, az Aarenson fejvadászcég szakértője. Mint mondta, a mérnököknél és az informatikai szektorban „ha egy mód van rá, preferálják a mestert” a munkaadók, vagyis ha több jelölt van egy állásra, azokkal interjúznak előbb. A tervező-mérnöki szakmákban hangsúlyosan jobban szereti a piac a mesterdiplomát, mert úgy látják, a mesterképzés éppen azt a pluszt – önállóság, szakmai kreativitás – adja, ami ehhez kell.
 

   A hiányszakmákban viszont nem ennyire éles a különbség, a megmunkálási területen, anyagtechnológia szakokon, anyagmérnöki végzettségnél összemosódnak a határok. Nem egyértelmű a mesterdiploma előnye a bölcsész területeken sem. „Inkább nézik a gyakorlatot, az ösztöndíjakat, külföldi Erasmus-féléveket. A Ba-sok fel tudják ezekkel húzni az önéletrajzukat úgy, hogy egy szinten kezeljék őket egy tapasztalatlan mesterdiplomással”, mondja a szakértő, hozzátéve: sokan emiatt eleve úgy jelentkeznek be a piacra, hogy ingyen dolgoznának akár fél évet is a gyakorlat megszerzéséért.
 

  Ráadásul – és ezt már Hoffmann Ádám mondta – ha valaki eltöltött néhány évet munkával, akkor a következő állásinterjún már nem arra koncentrál a munkaadó, hogy milyen diplomája van, hanem arra, hogy mit csinált eddig a szakmában: „Az első években végzetteknél mostanra kezd elmosódni a határ a diplomatípusok között, náluk már az a fontos, hogy mit tettek le az asztalra”.
 

   Mivel mindkét fejvadász említette a műszaki pályát, mint az egyik legkeresettebb ágazatot, amelyben egyes területeken mindenkit felszippant a munkaerőpiac, más területeken viszont a mesterképzésnek nagy az előnye, megkerestük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is.
 

   Szabó Imre, a Diákközpont igazgatója azt mondta, az alap- és a mesterképzésnek egymástól valóban jól elhatárolható céljai vannak, amelyeket egyébként a bárki által elérhető képzési és kimeneti követelmények is rögzítenek. „A BSc arra tanít, hogyan kell az adott terület folyamatait leírni, a meglevő modelleket alkalmazni, és ezek ismeretében az egyes konkrét feladatokat megoldani. Mesterképzésben viszont a cél a folyamatok leírásához használt elméleti ismeretek átadása, a modellalkotás megtanítása, az, hogy a végzettek legyenek képesek ezt olyan eszközök esetén is alkalmazni, amelyek tanulmányaik során nem is léteztek”, erősítette meg a fejvadászok tapasztalatait. Vagy még egyszerűbben: működtetés kontra fejlesztés – előbbit tanulják az alapképzésen, utóbbit pedig a mesterképzésen kell elsajátítani. Mindkét képzésen hangúlyt kap viszont az egyéni munka, önálló tanulás és a csoportokban dolgozás is, valamint az idegennyelv-oktatás, tehát ilyen szempontból, módszertanilag nincs különbség.
 
Számszerűsített különbségek
 

  Kértünk statisztikákat is a Műegyetemről arról, hogy a végzettek milyen arányban és hol tudnak elhelyezkedni. Szabó Imre azt mondta, náluk a Bsc-képzésről kikerülők jelentős része általában továbbtanul mesterszakon, de aki nem, az is kap állást a saját szakmájában, így náluk a BSc-n, illetve MSc-n végzettek elhelyezkedési statisztikáit nem sok értelme van összehasonlítani.
 

   Vannak viszont statisztikái Varga Júlia közgazdásznak, aki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2008-ban és 2010-ben felvett adatait összegezte. (Varga tanulmányai pdf-formátumban itt és itt olvashatók. A 2011-es adatokról ide kattintva olvashatja a Felvi.hu összefoglalóját.) A szakember a VS.hu-nak röviden úgy foglalta össze a kutatást, hogy „a kétfokozatú rendszer más és más pályákra készít fel. A bachelor a munkaerőpiacon elválik a mestertől, de komoly előnyt ad az érettségihez képest”.
 
   A 2008-as és 2010-es adatok összehasonlításánál kiderült például, hogy a válság miatt a legtöbb diplomás munkakeresési ideje nőtt, de „a BA/BSc vagy főiskolai végzettségűek között átlagosan nagyobb mértékben, mint az MA/MSc, vagy egyetemi végzettségűek között”. Ez egyébként nem feltétlen jelenti azt, hogy az alapdiplomások eleve tovább keresnek munkát, csak annyit, hogy a válság erősebben hatott rájuk. Ami a kereseteket illeti, ott 2010-ben mély gödör látszik, előtte és utána is magasabb összegeket adtak meg az önkéntes válaszadók de a mesterdiploma mindig is 25-30 ezerrel magasabb bért jelentett. A BA/BSc vagy főiskolai végzettségűek közül a 2008-ban végzettek nettó 157 ezer, a 2010-ben végzettek 137, a 2011-ben diplomázók 152 ezer forintot kerestek, az MA/MSc-seknél ugyanezek az adatok havi nettó 193 ezer, 162 ezer és 178 ezer Ft voltak.
 

Forrás: vs.hu