Startlaphoz Csatlakozz!

Csődtörvény

Felszámolják a céget: mit kap a munkavállaló?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. augusztus 10. vasárnap, 16:49

 Milyen igényei lehetnek egy munkavállalónak, ha cége ellen felszámolási eljárás indul és hogyan érvényesítheti ezeket az eljárás különböző szakaszaiban? – írja az ugyvedvilag.hu.

A munkavállalói igények érvényesítése a felszámolási eljárásban
 
   A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek [Csődtv. 1. § (3) bekezdés]. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe tartozó nem peres eljárás [Csődtv. 6. § (1) bekezdés]. 
 
  Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét [Csődtv. 28. § (1) bekezdés]. A közzétételnek tartalmazza azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be [Csődtv. 28. § (2) bekezdés]. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A határidő a munkavállalói követelésekre is irányadó.
 
   E határidő betartásának kiemelt fontossága van a felszámolási eljárásban: az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de legfeljebb 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló ugyan nyilvántartásba veszi, és kielégíti, de csak akkor, ha a 40 napon belül bejelentett tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet [Csődtv. 37. § (1) bekezdés]. A felszámolási eljárásban a határidőn túl előterjesztett hitelezői igény kielégítésére tehát csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidőn túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelőző hitelezői igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet (EBH 2002/673.). 180 napon túl nincs lehetőség a követelés érvényesítésére.
 
   A munkavállaló munkabére és egyéb bérjellegű juttatására vonatkozó igényének a bejelentése esetén nem kell befizetni az egyébként kötelező 1%-os regisztrációs díjat [Csődtv. 46. § (7) bekezdés].
 
  A Csődtv. szigorú kielégítési sorrendet határoz meg, vagyis megállapítja, hogy a fennmaradt vagyonból mely követeléseket kell elsőként, majd következőként kifizetni. Az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatás privilegizált követelések, melyek elsőként kerülnek kielégítésre a többi tartozás közül (ún. a) pontos követelések) figyelemmel a munkabér egzisztenciális, létfenntartáshoz szükséges jellegére. A munkabér és az egyéb bérjellegű juttatások közé tartoznak – többek között – a következők is:
a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés,
a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatások, továbbá
ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is, ideértve az egészségügyi hozzájárulást [Csődtv. 57. § (1) és (2) bekezdés].
 
   A szabadságmegváltás, felmentési időre járó távolléti díj munkabérnek minősül, a jogellenes munkaviszony megszüntetés folytán megítélt átalánykártérítés, kártérítés azonban nem, így az nem minősül privilegizált követelésnek. 
 
   A Bérgarancia Alap egy olyan elkülönített, állami pénzalap, amely azt hivatott biztosítani, hogy a felszámolás alá került cégek munkavállalói az őket megillető munkabérükhöz – legalább részben – hozzájuthassanak akkor is, ha arra a felszámolás alá került munkáltatónál – a munkabérek privilegizált jellege ellenére – nem áll rendelkezésre elegendő vagyon. Ez a munkabértarozások kiegyenlítését célzó pénzügyi támogatás formájában történik. A bérgarancia alapot a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bat.) szabályozza.
 
  A támogatásra a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók jogosultak a fennálló bértartozás erejéig, de legfeljebb a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröséig [Bat. 7. § (1) bekezdés]. Kivételesen további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak [Bat. 7. § (2) bek.].
 
  A törvények azonban korlátozásokat is tartalmaznak a munkabér és egyéb juttatások kifizetésére vonatkozóan:
 
   A Csődtv. a kielégítési sorrendben az utolsó helyre helyezte azokat a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy ezek közeli hozzátartozója, illetve élettársa [Csődtv. 57. § (1) bekezdés h) pont]. Ezen követelések kielégítésére csak valamennyi hitelező igényének teljesítését követően kerülhet sor, így nagyon csekély az esély arra, hogy nevezettek bármilyen kifizetéshez jussanak. 
 
   Emellett az Mt. is tartalmaz kifizetésre vonatkozó korlátozást: az Mt. a vezető állású munkavállaló esetében írja elő, hogy a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni [Mt. 210. § (3) bekezdés].
 
Az igény érvényesítése a felszámolás elrendelését követően
 
   Felszámolási eljárás elrendelését követően az igényérvényesítés módja attól függ, hogy pénzbeni, vagy nem pénzbeni igényről van szó.
 
  Pénzbeni igény esetén a munkavállaló a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben csak a felszámolónak történő bejelentéssel érvényesítheti követelését. A felszámolás elrendelését követően ugyanis nincs mód bírósági eljárás indítására [Csődtv. 38. § (3) bekezdés]. Amennyiben a felszámoló a munkavállaló hitelezői igényét nem fogadja el, azt vitásnak tekinti, köteles az igényt elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni. Az igény jogalapjáról a felszámolást elrendelő bíróság dönt [Csődtv. 46. § (6) bekezdés].
 
   A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik azonban a felszámolás alatti céggel szemben előterjesztett, nem pénzkövetelésre irányuló kereset elbírálása (pl. munkáltatói igazolás kiadása) (Fővárosi Bíróság 55. Mfv. 28.957/2005/2.).
 
  Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló a bírósági eljárást már a felszámolás elrendelését megelőzően megindította, az eljárások folytatódnak [Csődtv. 38. § (2) bekezdés]. A már megindított peres eljárás azonban a hitelezőt nem mentesíti azon kötelezettség alól, hogy követelését a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak bejelentse.
 
   A végrehajtási eljárást azonban ebben az esetben már nem lehet elrendelni, vagy azt meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni [Csődv. 38. § (1) bekezdés].
 
Munkavállalói igények érvényesítése a végelszámolási eljárás során
 
  A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen cég - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti [Ctv. 94. § (1) bekezdés]. A felszámolási eljáráshoz hasonlóan a végelszámolási eljárás során is kötelező a hitelezői követeléseket, köztük a munkavállalói igényeket is a végelszámolás elrendelésének Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül a végelszámolónak bejelenteni [Ctv. 106. § (1) bekezdés].
 
   A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Fontos különbség azonban a felszámolási eljáráshoz képest, hogy a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni [Ctv. 106. § (1) bekezdés].
 
   Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a cég nem fizetésképtelen, a végelszámolás során bejelentett igényeket a cégnek ki kell tudnia elégíteni, ha azt nem tudja, a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba fordul át.
 
Forrás: ugyvedvilag.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Felszámolják a céget: mit kap a munkavállaló?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector