Startlaphoz Csatlakozz!

Kártérítés

Gondatlanság vagy szándékosság?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. augusztus 19. kedd, 20:00

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem - mint gyakorló munkajogi ügyvédtől - hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

A munkavállaló kártérítési felelőssége

    A 2012. évi I. törvény a munka  törvénykönyvéről (a továbbiakban Mt.)  a XIV. fejezetben rendezi a munkavállaló kártérítési felelősségét.  A munkavállaló kártérítési felelőssége címszó alatt a jogalkotó elkülöníti:
  • a felelősség általános szabályait,
  • a megőrzési felelősséget,
  • valamint a leltárhiányért való felelősség.

    A munkavállaló felelőssége főszabály szerint felróhatósági alapú.

A felelősség általános szabálya, a felróhatóság

    Az Mt. 179. §-a a felelősség kérdésében a polgári jog irányába mozdul el és főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

    A Mt. 6. §-a is rögzíti az elvárhatóság elvét. A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.  Ha a szerződő felek nem úgy járnak el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, a magatartás felróható lesz.

    A munkavállaló tehát akkor tartozik munkajogi felelőséggel, ha magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

Felróhatóság

    Felróható a munkavállaló magatartása, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Hogy kitől mikor mi az elvárható, az függ a munkavállaló munkakörétől, szakképzettségétől, életkorától, attól, hogy pályakezdőről vagy szakemberről van-e szó. Egy-egy szakma, munkaterület jellemzőit kell összegyűjteni az adott terület megismeréséhez.  Az adott terület feltérképezése után kerülhet sor annak eldöntésére, hogy ott mi az "általában elvárható magatartás".  A mérce az átlagos, megfontolt és lelkiismeretes munkavállaló.

    Nem azt kell elemezni, hogy gondos vagy hanyag volt-e a munkavállaló munkája, hanem, hogy az általa betöltött munkakörben az elvárhatóság általános szintjének megfelel-e a munkavégzése. Ennek vizsgálata a munkaügyi bíróság feladata.

A kártérítés mértéke

    A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege.

    Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell térítenie.

    A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy  a munkavállaló magatartása felróható, vizsgálnia kell azt is, hogy  a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. Ennek a kártérítés mértékének megállapításakor van jelentősége.

    A korábbi bírói gyakorlat súlyosan gondatlannak tekintette az olyan magatartást, amely egyben gondatlan bűncselekménynek is minősült, vagy ha a munkavállaló foglalkozási szabályt sértett. Szándékosnak tartotta a bíróság a lopást, csalást, hűtlen kezelést, sikkasztást korábbi gyakorlatában. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági döntéseken keresztül mutatom be.

Szándékos károkozás

Szándékosan a károkozás
  • ha a károkozó előre látja cselekedetének kárt keletkeztető következményeit, és azokat kívánja (közvetlen vagy egyenes szándék),
  • vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék).

    A szándéknak mindkét esetben át kell fognia az eredményt is. Azaz a szándékosság megállapításához szükséges, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy magatartása kár bekövetkezésével fog járni, vagyis az eredmény nem esetleges.

    Ha a munkavállaló engedély és bizonylat nélkül kivitte a munkahelyéről a notebookot és azzal sajátjaként rendelkezett, és azt a személygépkocsiból ellopták, annak értékét megtéríteni köteles. A károkozás szándékos, a bíróság itt eshetőleges szándékot állapított meg (LB Mfv. II. 10.919/2001/4.).
  • Ha a munkavállaló a bérleti szerződés jogosulatlan felmondásával kárt okoz a munkáltatójának, azt a szándékos károkozásra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. (BH 2002.8.330) A kérdéses ügyben a munkavállaló ellenszolgáltatás nélkül írásban felmondott egy tartós bérleti szerződést, holott ügyvezetői képviseleti jogosultsága megszűnt.
  • Szándékosságot állapított meg a bíróság annak a munkavállalónak a terhére, aki a számlaadási kötelezettségének nem tett eleget és az emiatt kiszabott hatósági bírság kárként jelentkezett a munkáltatónál (Fővárosi Munkaügyi Bíróság - 13. M. 4400/2001/7.)
  • Ha a kellő gyakorlattal rendelkező munkavállaló készpénz helyett engedély nélkül vásárlási utalványt fogad el ellenérték fejében, az ennek folytán meg nem térült ellenérték eshetőleges szándékkal okozott kár (LB Mfv. 11.022/2001/8.; BH 2003.1.39) Ha a munkavállaló szabálytalanul hitelbe adott el árut, szándékos károkozást követett el (LB Mfv. II. 11.201/2001/12.).
  • Egy más esetben telefont biztosítottak a felperesnek azzal, hogy azt csak hivatalos célra használhatja. A munkavállaló által készített kimutatás szerint azonban a számlán részben a magáncélú telefonálások költsége szerepelt. A bíróság ennek megfizetésére kötelezte a munkavállalót, mert a magáncélú hívások díja csak szándékos károkozás eredménye lehet, hiszen telefonálni csak szándékosan lehet (Fővárosi Bíróság 49. Mf. 22.380/2001.).
  • Amikor a teherautó vezetője eltért a meghatározott útvonaltól és a gépkocsit felügyelet nélkül hagyta, mert a feleségét látogatta meg, felel a gépkocsi eltulajdonításából eredő kárért és a terhére az eshetőleg szándék megállapítható (LB Mfv. II. 10.261/2001/4.)
  • A tehergépkocsivezető - akinél 2,66% véralkoholszintet állapítottak meg - 22 óra körül a gépkocsival a vasúti átjáróban letért, és a síneken hajtott tovább, ahol csak 250 méter után állt meg, a gépkocsiban keletkezett kárt szándékosan okozta (LB Mfv. II. 10.352/2000/3.).
  • Ha a targoncavezető súlyosan ittas állapotban vezette a járművet, letért az útról és felborult, a bekövetkezett kárért eshetőleges szándékosság alapján állapítható meg a felelőssége. A munkavállaló jelentős mértékű alkoholos befolyásoltsága nem zárja ki az eshetőleges szándék megállapítását. (LB Mfv. II. 10.469/2000/3.; BH 2002.5.254).
  • Az árukészletben végrehajtott szabálytalan selejtezés, valamint fiktív megrendelői számla kiállítása szándékos károkozásnak minősül. (Kúria Mfv.II.11.016/2010; BH 2012.3.131)
  • Egy másik ügyben a pénzkezelési szabályokat szegte meg a munkavállaló, és a munkáltató pénzét saját céljára használta fel. A tényállás szerint a károkozása szándékos volt. Szándékos károkozásnak minősül, ha a munkavállaló a munkáltatót tévedésbe ejti, csalást követ el  (bűncselekménye), ami miatt a munkáltató a be nem fizetett összeget részére megfizetettnek tekinti (Legf. Bír. Mfv. I. 10.531/2005. sz.; BH 2006.10.336).
  • Szándékos károkozásnak minősül, hogy a munkavállaló a munkaideje ideje alatt a munkahelyéről belföldi és külföldi ún. parti vonalat hív. (Mfv. II. 10.344/1997/3. sz.)
  • Szándékos károkozásnak minősül a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása. (Mfv. II. 10.990/1995. sz.)

Gondatlan a károkozás, ha
  • a munkavállaló előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság),
  • illetőleg azért nem látja cselekményének lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta (hanyagság).
  • A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkavállaló kártérítési felelősséggel tartozik a részére munkavégzés céljából átadott munkaeszközök megőrzéséért, állaguk megóvásáért. A perben a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott laptopot egy gépkocsi csomagtartójában helyezte el, és a járművet őrizetlen, nyilvános parkolóhelyen hagyta. Ezáltal a munkaeszköz az őrizetéből kikerült, annak elvesztése - a gépkocsi eltulajdonítása miatt - pedig megalapozza a munkavállaló kártérítési felelősségét akkor is, ha egyébként a munkaeszközt - az általa hivatkozottak szerint - az autóban nem látható helyen hagyta. (EH 2009.1986)
  • A pénztáros munkakörű munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét jelentős mértékben súlyos gondatlansággal megszegi, ha a munkáltató által végzett próbavásárlás során nem minden árut pakoltat ki a szalagra és nem ellenőrzi az árukat, ezáltal nem ismeri fel több áru elrejtését. (BH 2013.9.253)
  • Amikor a munkavállaló az általa használt személygépkocsi kulcsát a csomagtartó ajtajában felejtette, ezzel a munkáltató gazdasági érdekét sértette, azaz a vagyona védelmére vonatkozó kötelezettségét szegte meg. Mivel a gépkocsit ekkor ellopták, a munkáltatót ért kárért kárfelelősséggel tartozik. A Legfelsőbb Bíróság ezt súlyos gondatlanságnak minősítette (LB Mfv. II. 10.003/2000/2.).
  • Gondatlan károkozást állapított meg a bíróság egy utazási iroda ügyében, ahol a bevételrészt naponta, készpénzben át kellett adni egy másik irodának. A munkavállaló azonban egy alkalommal kellően nem igazolt megbízottnak adta át a pénzt, és így következett be a kár. Az eset összes körülményei alapján a bíróság azt állapította meg, hogy a munkavállaló súlyosan gondatlanul járt el, de nem szándékosan okozott kárt (LB Mfv. II. 10.326/1999.)

Forrád: Adó.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Gondatlanság vagy szándékosság?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector