Még nem lehet megvonni a kivándorlás mérlegét

A kivándorlás bérekre, termelékenységre, növekedésre és fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak egyenlegét egyelőre nehéz megvonni, ezek részben attól függnek, hogy a kivándorlás üteme a jövőben hogyan alakul, illetve milyen mértékben térnek vissza a külföldön dolgozók a hazai munkapiacra - írja az MNB-tanulmányok legfrissebb A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra című elemzése.tovább

    A tanulmány szerint a kivándorlás két csatornán - az átlagos termelékenységen és a munkapiaci feszesség megváltoztatásán - keresztül befolyásolja az inflációs nyomást, a piaci árak és a bérszint alakulását.

    A külföldre ingázó foglalkoztatottak számának növekedésével több munkalehetőség áll nyitva, ugyanakkor az aktív népesség létszáma mérséklődik, ami az átlagos termelékenységet csökkenti. Ha a termelékenyebb munkavállalók mennek külföldre, szintén csökken a termelékenység, ha kevésbé termelékenyebbek, akkor nő, így nem egyértelmű a hatás a tanulmány szerint.

    A bérek esetében szintén nyitott kérdés a változás iránya: hosszú távon a bérek nagyjából a termelékenység növekedési ütemével bővülnek, azonban a kivándorlás hatására kevesebben versenyeznek egy adott állásért, a munkapiac feszesebbé válhat, tehát a vállalatoknak magasabb béreket kell ígérniük a megfelelő munkaerő felvételéhez, illetve megtartásához - derül ki a jelentésből.

    Amennyiben viszont a termelékenységnövekedést meghaladó mértékben nőnek a bérek, az előállítás költsége is nő, tehát a fogyasztói árak is emelkedni fognak, növekszik a kínálati inflációs nyomás.

    A tanulmány kiemeli, hogy a kivándorlás bérekre gyakorolt hatása Magyarországon nagyon összetett, nehezen számszerűsíthető: függ a visszaáramlás mértékétől, az ingázók szakképzettségétől, potenciális tapasztalatától, illetve attól, hogy a külföldre vándorlás milyen ágazatokat érint a következő években.

    A válság kezdete után a kivándorlást ösztönző ciklikus okok erősödtek, a munkanélküliségi ráta emelkedett, az állástalálási lehetőségek egyre csökkentek Magyarországon. Ugyan a húzó országokban, mint Németország és Nagy-Britannia is gyengültek a munkapiaci viszonyok, mégis, az oda irányuló vándorlás évek óta dinamikusan növekszik.

    Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az átmenetileg külföldön dolgozók egy része ezen ciklikus okok miatt dönthetett az elvándorlás mellett, így a hazai munkakereslet növekedésével hazatérhetnek.

    A tanulmány idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített munkaerő-felmérést, amely szerint 2013-ban a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma 100 ezer körüli volt, amely eléri a 3,94 millió foglalkoztatott 2,5 százalékát.

    A KSH felmérésben szereplő ingázók a hazai aktív populációhoz képest átlagosan 3-4 évvel fiatalabbak, nagyobb arányban középfokú végzettséggel rendelkeznek és 7 évvel kevesebb potenciális tapasztalattal rendelkeznek.

    A külföldre ingázók között jóval kisebb a nők aránya, mint a hazai aktív népességen belül, de a válság kezdete óta a női kivándorlók száma is nőtt.

- MTI -