Így képzik a juhászokat az egyetemen

Óriási az érdeklődés a Debreceni, a Szegedi Tudomány- és a Kaposvári Egyetemen idén szeptembertől kezdődő juhászképzésre, amelyre többszörös a túljelentkezés, de nem kell elkeseredniük azoknak sem, akik nem jutottak be az első kurzusokra, hiszen a három hónapos tanfolyamokat a későbbiekben folyamatosan indítják.

    A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség kezdeményezésében megvalósuló új felnőttképzést a napokban Debrecenben jelentették be, ahol az említett szövetség vezetése megállapodást írt alá a képzéseknek helyet adó egyetemek képviselőivel.

    A Debreceni Egyetem tájékoztatása szerint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója, Hajduk Péter közölte: az országban csaknem hétezren tartanak juhokat, a tenyésztők 96 százaléka családi gazdálkodást folytat, s a szakembereknek az a tapasztalatuk, hogy egy-egy juhtenyésztéssel foglalkozó gazda családtagjai sok esetben nem kellőképpen fölkészültek a téma elméleti részét illetően.

    Mint fogalmazott, igazából nem juhászokat, hanem juhos gazdálkodókat képeznek majd, elvégre a gazdálkodóknak a tenyésztésen kívül tisztában kell lenniük a takarmányozással, a könyveléssel, ismerniük kell az agrárvállalkozásukra vonatkozó jogszabályi hátteret, s rendelkezniük kell alapvető állat-egészségügyi ismeretekkel is.

    Ez azt jelenti, hogy a 120 ezer forintba kerülő, 96 órás elméleti és gyakorlati képzés anyaga felöleli többek között az állategészségügyet, a tenyésztést, a legelőgazdálkodást, s a megfelelő jogi ismereteket. A juhászképzést illetően tehát téves az az elképzelés, hogy az egyetemi oktatási rendszernek megfelelő alap- és mesterképzés indul. Juhászok és gazdálkodók számára kiírt, fizetős felnőttképzésről van szó, diploma tehát szóba sem került.

    Ezzel kapcsolatban Tossenberger István, a Kaposvári Egyetem dékánja úgy fogalmazott: sokan szkepszissel fogadták annak a hírét, hogy egyetemeken oktatnak majd juhászokat, holott „az előadásokon nem olyan szinten kell majd előadni, mint egy világkongresszuson, hanem a célközönségnek megfelelően”. Azaz a képzésre nem is a szóban forgó egyetemeken, hanem a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnél kell jelentkezni.

    A tananyag mind a három egyetemen azonos lesz, s mindenütt a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. Erről Komlósi István, a Debreceni Egyetem dékánja azt mondta: a gyakorlati képzés egyik színhelye az egyetem kismacsi bemutatótelepe lesz, ahol kétszáz anyajuhot nevelnek, a másik pedig a karcagi juhtelep, ahol mintegy négyszáz állatot tartanak, így ezeken a telepeken a legelők tanulmányozására is lehetőség nyílik.

    A szakemberek szerint ma Magyarországon „tudáshiány” tapasztalható a juhászatban, ami a Hajdúságra is igaz, holott Debrecen a juhtenyésztés egyik szellemi műhelye. Az egyetem tájékoztatása szerint számos, a szakmához elengedhetetlen szakirodalom született a Debreceni Egyetemen, többek között a szakmában országos hírű Veress László professzor tollából, aki a máig alapműnek számító Juhtenyésztők kézikönyve egyik szerzője.

    A témához szorosan hozzátartozik, hogy hazánkban OKJ-s képzés keretében már létezik állattartóképzés, s az ott szerzett képesítéssel bárány- és juhgondozó munkakör is betölthető. A szakmai követelménymodulban ugyancsak szerepelnek állathigiéniai, takarmányozási, szaporítási és utódgondozási ismeretek, ráadásul az OKJ-rendszerben a képzés nem csupán három hónapos, hanem egyéves, és a végzetteknek szakmunkás-bizonyítványt ad.

Forrás: NOL