Több milliót ígért a Fidesz a fiatal vállalakozóknak

 Többmilliós „ingyenpénzt” ígért a kampányban a Fidesz a fiatal vállalakozóknak, de a már két éve futó program a választások után megtorpant. A felhívásra jelentkező 1600 vállalkozó hónapok óta arra vár, hogy a kormány végre eldöntse, kinek a pályázatát támogatja. A minisztériumnál „kilincselő” fiataloknak eddig be kellett érniük egy automatikus rendszerüzenettel: köszönik a türelmüket – olvasható a HVG-ben.

   „Fiatal házasok vagyunk, így végiggondoltuk, hogyan tovább: külföldre menjünk dolgozni, vagy idehaza vágjunk bele egy vállalkozásba. Ötletünk volt, a híradásokból pedig hallottunk erről a lehetőségről, ezért beadtuk a pályázatunkat, de úgy tűnik, hoppon maradtunk” – mondta a hvg.hu-nak egy fiatal Bács-Kiskun megyei vállalkozó, milyen helyzetbe kerültek az uniós támogatások csúszása miatt. A férfi arra panaszkodott, hogy több mint 100 napja semmilyen információjuk nincs a pályázat sorsáról. A cégét kénytelen volt elindítani, de egyelőre fogalma sincs arról, hogy a beígért 6 millió forintot megkapja-e valamikor.
 
   A dél-alföldi régióban május 8-án nyílt meg az a lehetőség, melyet a kormány az európai uniós támogatásokat felhasználva a 18-35 közötti, illetve kisgyermeket nevelő 18-40 év közötti fiatalok számára teremtett. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében kiírt pályázat célja, hogy a fiatalokat új vállalkozások alapítására ösztönözze, ezzel is növelve az elmaradott régiókban a munkahelyek számát. A kormány által működtetett pályázatfigyelő honlap szerint túljelentkezés van: eredetileg 1500 pályázatra számítottak, de eddig már 1643-an jelentkeztek, ráadásul a közép-dunántúli régióban még ki se tűzték a beadási határidőt. A fiatal vállalkozók legfeljebb 3 milliós, a társas vállalkozások 6 milliós támogatást igényelhettek.
 
  „A döntések közzétételének időpontjáról nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani, azonban amint rendelkezésre állnak a döntések, minden pályázót haladéktalanul értesítünk. Szíves türelmüket és megértésüket köszönjük!” – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mindössze ezt az automatikus rendszerüzenetet küldte a pályázóknak, akik levélben érdeklődnek, hol tart az elbírálás, mikor látnak már pénzt. (A türelmet kérő minisztériumi levelet két pályázó küldte tovább a hvg.hu-nak.)
 
   Ahogy a pályázóknak, úgy a hvg.hu-nak sem magyarázta meg az Emmi a csúszás okát. Az egy hete levélben feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
 
Marad a téli fagyi?
 
  „Sokan már feladták, nem számítanak rá, hogy még lesz belőle valami” – magyarázta a Bács-Kiskun megyei vállalkozó, aki azért is kérte, hogy a cikkben ne szerepeljen névvel, mert tart attól, hogy ez hátrányba hozhatja a tenderen. Szerinte a legnagyobb gond, hogy több pályázó már a nyáron bevételre számított a frissen alapított vállalkozásából.
 
   Egy másik dél-alföldi fiatal cukrászdát akart nyitni, a támogatás egy részét fagyigépbe fektette volna, de az önerejét – részben a szigorú előírások miatt – nem tudta egy az egyben erre átcsoportosítani. Eddig csak arról kapott értesítés, hogy a pályázata formailag rendben van, tehát befogadták, a támogatásról viszont még nincs határozat. Ha meg is születik napokon belül a döntés, még ki kell értesíteni a vállalkozókat, majd meg kötni a szerződéseket: a pályázati útmutató szerint ez akár újabb 50 napos ügyintézést is jelenthet. A cukrásznak álló fiatal már biztosan lemarad az idei fagyiszezonról, ám azt nem tudja, hogy az elfogadott üzleti tervét így miként tudja majd teljesíteni.
 
   „Nagyon várjuk a döntést, aggódunk mi is, hiszen vállaltuk az induló vállalkozások mentorálását, támogatását” – mondta a hvg.hu-nak Rutai Gábor. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) projektfelelőse szerint többen nem várták meg a döntést, saját felelősségükre elindították a vállalkozásukat, igaz, ezt csak azok engedhették meg maguknak, akiknek volt valamennyi saját tőkéjük a 10 százalékos önrészen felül. A FIVOSZ Vállalkozz Itthon! programja keretében négy régióban vett részt a program szervezésében és előkészítésében, ami 2012 óta folyik. Rutai szerint azért sem jó a csúszás, mert a program célja épp a vállalkozásalapítás, a felzárkózó régiók gazdaságának felpörgetése.
 
„Nem az utcáról estek be”
 
   A pályázók azért is bosszúsak a csúszás miatt, mert – mint egyikük fogalmazott – „nem az utcáról estek be az ötletükkel”, egyszer már zsűrizték, kielemezték az üzleti terveiket.
 
  Ugyanis a TÁMOP-projekt első szakaszában kaptak egy 100 órás képzést, majd ki kellett dolgozniuk az üzleti tervüket, amit külön elbíráltak – ez volt az előfeltétele a pályázat beadásának. Ennek a szakasznak a lebonyolításában vett részt – a lehetőséget szintén pályázaton elnyerve – FIVOSZ, a Közép-Dunántúlon a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, illetve a dél-alföldi régióban a Budapesti Politechnikum Alapítvány, ám az ő feladatuk az első szakasz zárása után a vállalkozások mentorálása lesz, a támogatásokról már az Emmi irányító hatósága dönt. A FIVOSZ-hoz tartozó 4 régióban július elejétől lehet beadni a pályázatókat, de a kormány által fenntartott honlap szerint ezekben sem hoztak még döntést, nem utaltak egyetlen forintot sem.
 
  Ráadásul a Bács-Kiskun megyei vállalkozó azt sem érti, ha őket kötik az előírások, ha ennyire szigorúak a feltételek, akkor a kormány miért nem tartja be a saját rendeletét. A pályázó arra a 2011-es rendeletre hivatkozott, mely szerint a pályázatot legkésőbb a beérkezésétől számított harmincadik napon el kell bírálni. Amikor ezt szóvá tette az ügyfélszolgálaton, akkor közölték vele, jogában áll kifogást tenni. „Panasszal azért nem éltünk még, mert félünk, hogy akkor negatív elbírálásban részesül a pályázatunk” – magyarázta, miért nem tett eddig lépéseket.
 
„A fiatalok megbecsülése”
 
   „Magyarország jobban teljesít a fiatalok megbecsülésében” – ezt Selmeczi Gabriella mondta, amikor az országgyűlési választások előtti kampányban bejelentette, hogy a kormány 830 millió forinttal kiegészítette az uniós projektet. A bejelentést nagy érdeklődés kísérte, a Fidesz honlapján több mint kétezren lájkolták, a hvg.hu hírét eddig 31 ezren töltötték le.
 
   A kabinet akkor úgy döntött, hogy a közép-magyarországi régióban is elindítja a programot hazai forrásból. Ugyanis az uniós előírások szerint EU-s pénzből csak a felzárkózó régiókban lehet ilyen vállalkozásokat támogatni. A kormány első perctől nagy jelentőséget tulajdonított ennek a projektnek, a pályázati útmutatóban kihangsúlyozták: „az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út.” „A Fidesz célja továbbra is az, hogy egyre több fiatal találja meg a számítását a munkaerőpiacon” – magyarázta Selmeczi márciusban, miért van szükség a program kiterjesztésére.
 
  A pályázatra az észak- és a dél-alföldi régióban jelentkeztek a legtöbben: 450-en, illetve 386-an. 2014 második negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal szerint az előbbiben volt a legmagasabb (13%) a munkanélküliségi ráta, míg a harmadik legrosszabb mutató (9%) Dél-Alföldé. A pályakezdők aránya a két régióba tartozó megyékben 13-15 százalék körül mozog, a beruházások egy lakosra jutó teljesítményértéke pedig 100-200 ezer forinttal van az országos átlag alatt (a két régió megyéi közül a legrosszabb helyzetben Békés van: itt 169 ezer forint, míg Budapesten ez a szám közel 800 ezer forint).
 
   Ezért rá is szorulna a két régió az uniós támogatásra. Észak-Alföldön 1,1 milliárd forintot, Dél-Alföldön 889 millió forintot terveztek szétosztani a fiatal induló vállalkozások körében (összesen 4,9 milliárd uniós támogatás jut erre a TÁMOP-programra).
 
Mi lehet a csúszás oka?
 
   „Úgy tűnik, az uniós pályázatoknál csak a pályázóknak vannak kötelességei, az államnak nincsenek” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő pályázatíró. A szakember hangsúlyozta, a TÁMOP-pénzeknél nem ez az első eset, 2011-ben már találkozott olyan esettel, ahol több mint egy évet vártak a pályázók a pénzükre.
 
   A részben döntéshozatal és a kifizetések felgyorsítására hivatkozva alakította át a kormány 2013 és 2014 fordulóján az uniós pénzeket kezelő rendszert. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január 1-én beolvadt a Miniszterelnökségbe, az irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerültek. Ráadásul áprilistól a közreműködő szervezetek feladatait is szétdobták a minisztériumok között, így megszűnt a TÁMOP-ot kezelő Európai Szociális Alap Nonprofit Kft. is.
 
   Mivel a kormány a hétéves uniós költségvetési ciklus közben alakította át a rendszert, ezért az EU tavasszal felfüggesztette a beérkezett számlák kifizetését, és további információkat kért az átszervezésekről – számolt be a kifizetések befagyasztásáról áprilisban a 444.hu. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy amíg Brüsszelben ellenőrzik az új rendszert, addig Magyarország ne küldjön új számlákat, ám ezt augusztus 18-án végül feloldotta az EU.
 
   Egy, a TÁMOP-döntéshozatalra rálátó forrás szerint elvi szinten kizárható, hogy ez a befagyasztás okozta volna a csúszást. Ugyanis a kormány folyamatosan azt kommunikálta, amíg nincs uniós jóváhagyás, addig költségvetési pénzből utal, ráadásul a fiatal vállalkozókat támogató projektnél még a támogatói szerződéseket sem írták alá, tehát ott még nem is érkezhettek be számlák. Egy pályázatíró viszont nem tartotta kizártnak, hogy a kormány taktikázott: mivel nem akarta megterhelni a költségvetést, ezért elodázta a döntést, hogy ne érkezhessenek be újabb számlák.
 
 
Forrás: HVG