Elérhetetlennek tűnik az európai átlag

 
A várható átlagéletkor terén Magyarország lemaradása az európai átlagtól napjainkban a nőknél 4, férfiaknál 6 év. A lemaradás aránya Európától azonban csaknem tíz éve változatlan. Országon belül pedig mind inkább kirajzolódik a szegénységhez és a gazdagsághoz köthető betegségek térképe - hívja fel a figyelmet az Eurostat legutóbbi adatait boncolgatva a Civil Női Kormány elemzése.

   A magyar nők egészségi állapotát górcső alá vevő összefoglaló leszögezi: köztudott, hogy a „gyenge” nők átlagban és általában hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. A WHO adatai szerint 2012-ben 194 ország közül csak egy akadt (Tonga), ahol a születéskor várható élettartam magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél.
 
   A várható élettartam Európában, az 1900-as években még mindkét nemnél 40 év alatt volt, ami egy évszázad alatt közel a duplájára, a férfiaknál 78, a nőknél 83 évre nőtt, amiben az orvostudomány fejlődése, az életkörülmények jelentős javulása, a szociális helyzet stabilitása egyformán jelentős szerepet játszik. Magyarország lemaradása az európai átlagtól napjainkban a nőknél 4, férfiaknál 6 év. A lemaradás aránya Európától azonban csaknem tíz éve változatlan, pontosabban a magyar férfiaknál némileg talán csökkent a lemaradás, a nőknél viszont érdemben nem javult - figyelmeztetnek a szakértők.

Magyar sajátosságok
 
   Ma Magyarországon a férfiaknál társadalmilag szinte elvárt, vagy legalább is megértett a magasabb kockázatvállalási kényszer, miközben az „ideális férfias magatartás” számos eleme egészségkárosító. A hazai társadalmi sztereotípiáknak számos egészségügyi következménye van, a magasabb arányú alkohol- és dohányfogyasztás, ezzel párhuzamosan pedig a kevesebb zöldség és gyümölcs fogyasztás külön-külön és együtt is a szervezet gyorsabb elhasználódásához, az egészségi állapot relatíve gyorsabb romlásához vezethet.
 
   Ráadásul az „erős férfi” képe akadályozhatja egyes egészségügyi tünetek felismerésekor a gyors orvoshoz fordulásban, avagy a szűrővizsgálatokon való részvételben. A magyar nők relatíve alacsonyabb alkohol- és dohányfogyasztása, egészségesebb étkezési szokásaik mellett viszont könnyebben, és gyorsabban fordulnak segítségért egészségügyi problémáik miatt.
 
  Napjaink egyik legkomolyabb problémája, az elhízás - mely paradox módon nem a jólét, hanem a rossz szerkezetű táplálkozás és a mozgásszegény életmód következménye -, mindkét nemet érinti. Az elemzők rámutatnak, az olcsó, egészségtelen, mindenféle tartósító, adalék és íz anyagokkal dúsított élelmiszerek nemcsak a testsúly növekedését okozzák, hanem hosszú távon is rossz irányban befolyásolhatják az emberi szervezet működésének egészét is. 
 
Egyes bajok egyre inkább női betegséggé válnak
 
   A háziorvosok nyilvántartása szerint Magyarországon mind a férfiak, mind a nők leggyakoribb krónikus betegsége a magas vérnyomás, nincs jelentős különbség a férfiak és nők között a diabeteses és az alsó légúti kórok arányában sem. A keringési rendszer bajai, az allergiák és az asztma viszont egyre inkább női betegséggé válnak, az asztmás nők száma az elmúlt 10 évben megháromszorozódott. A nők között jelentősen, szinte ugrásszerűen növekszik az emésztőrendszeri és májbajok száma is.
 
    A vezető halálokok napjainkban mindkét nemnél a keringési és a daganatos megbetegedések. A daganatos halálozás Európában legmagasabb arányát az elmúlt évtizedben is megőriztük. Figyelmeztető jel, hogy miközben életkori csoportonként az elmúlt években általánosságban csökkent a nők mortalitása, ezen belül a női daganatos halálozás jóval kisebb ütemben csökkent, sőt az 50-60 éves, gazdaságilag és szociálisan is aktív életkorban lévő nőknél abszolút mértékben még növekedett is.
 
Nem elég az egészségtudatosság
 
   Magyarországon több évtizedes tapasztalat szerint a nők egészségtudatos magatartása meghaladja a férfiakét, sok más mellett ez is jelentős szerepet játszott abban, hogy a magyar nők várható életkora jelentősen magasabb a magyar férfiakhoz képest. A friss statisztikai adatok azonban az elmúlt években növekvő megbetegedési számokról tanúskodnak, melyek ráadásul paradox módon fokozottabban érvényesültek a nőknél.
 
   A szakértők kiemelik, a statisztikai megbetegedési arányok megváltozása, néhány kitüntetett megbetegedési forma ugrásszerű növekedése részletes elemzést igényelne, hiszen a jelenleg megfigyelhető folyamatok hosszú távú következményei jelenleg még beláthatatlanok. Mindenesetre az okok között feltételezhető romló táplálkozási körülmények, romló szociális helyzet, illetve a jelentős mértékben nem javuló környezetszennyezési hatások miatt megtorpanhat a várható átlagéletkor további növekedése Magyarországon.