290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma

 
Négy év alatt 290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma. A növekedés mértéke meghökkentő, ugyanis nem csak a tanárok, orvosok lettek két évtized után újra közalkalmazottak, hanem sok minisztériumban is nőtt a létszám.

  A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Az elmúlt négy évben a Orbán-kormány viszonya a közigazgatáshoz teljességében megváltozott: míg baloldali elődei konzervatív-liberális gazdaságpolitikát követtek ezen a téren, vagyis inkább az adminisztráció egyszerűsítésre, a kisebb/olcsóbb államra helyzeték a hangsúlyt, addig a 2010 után megalakult Orbán-kormány az erős állam mellett tette le a voksát. Ez a retorikai irányváltás meglátszik a közigazgatásban dolgozók felduzzadásban is, amely tetemes volt, miközben minőségi változáson is átment a közigazgatás.
 
   Az elmúlt négy évben teljesen átrajzolódott a közigazgatás képe, hiszen a komplett egészségügyi és oktatási szféra az önkormányzatoktól a költségvetéshez, azaz a kormányhoz került, illetve  megalakultak a kormányablakok is. 2013-ban zajlott le az egészségügy és az oktatás kvázi „államosítása”: megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó, amely az önkormányzati közoktatás túlnyomó többségét átvette és hasonló folyamat zajlott le az egészségügyben is - így nőhetett például 252,9 ezer fővel az Emberi Erőforrás Minisztérium által foglalkoztatottak száma négy év alatt.
 
  Ezekkel a lépésekkel nem nőtt az állam súlya a munkaerőpiacon, hisz az önkormányzatoknál dolgozó tanárok ugyanúgy közalkalmazottak voltak, mint most amikor a munkáltatójuk a
   Klebelsberg Intézményfenntartó. (Ezektől az intézkedésektől, átszervezésektől függetlenül nőtt az állam súlya a foglalkoztatásban - de ez a közfoglakoztatás következménye.)
 
A változások számokban
 
  A 2009-es, 2010-es és a tavalyi adatok összevetésből kiderül, hogy alig van olyan minisztérium vagy minisztériumi státuszú szervezet, ahol érdemben csökkent volna a létszám. Az agrártárcánál látványos, ám látszólagos, hogy az elmúlt négy évben összességében csökkent az állományi létszám, hiszen ez a vízügy 2012-es kiszervezésből fakad - ekkor mintegy 9000 közalkalmazott, köztisztviselő került a belügyi tárcához.
 
  Ugyanakkor a 2013-as legfrissebb számokból már az is látható, hogy a tavaly az agrártárcához újabb közalkalmazottak kerültek, amikor is a minisztériumhoz visszakerültek a mezőgazdasági szakoktatási intézmények - azokkal együtt pedig 3830 tanár és más közalkalmazott. (A szakoktatás újabb átszervezésre vár, ugyanis a következő lépésként a nem mezőgazdasági szakoktatás felügyeletet kerül a nemzetgazdasági tárcához a közeljövőben - erről az elmúlt hetekben döntött a kormány.)
 
   Hasonló a helyzet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) esetében - ugyanis míg 2009-ben 35,1 ezer fő tartozott a tárcához, ma már alig hatezer fő dolgozik az NGM-ben és a háttérintézményeknél. A folyamat itt is összetett: előbb lezajlott a Vám- és Pénzügyőrság és az adóhivatal (APEH/NAV) összevonása, majd a Nemzeti Adó és Vámhivatal költségvetési értelemben kikerült az NGM-ből.
 
   Megfeleződött Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is, ami a kormányablakok megalakulásával van összefüggésben, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézői a kormányablakokhoz kerültek. A kormányablakok, kormányhivatalok a közigazgatási tárcához tartoznak, ez tükröződik a KIM létszámának emelkedésben és más költségvetési szervek, mint például a társadalombiztosítási alapoknál foglalkoztattak létszámának csökkenésében.
 
   A több éven átnyúló összehasonlítások szerint egyetlen tárcánál zajlott le érdemi létszámcsökkentés - ez a Külügyminisztérium, ahol 2009-ben 2500-an tavaly viszont már csak 1800-an tevékenykedtek. A külügy átmenetileg ráadásul hízott is, hisz 2010-2012 között a diplomácia alárendeltségében működött a hírszerzésért felelős Információs Hivatal is - ám ez végül a Miniszterelnökséghez került.
 
Akik nőttek
 
   A Miniszterelnökséggel el is érkeztünk az egyik leggyorsabban növekvő intézményhez, ugyanis 2009-ben a Miniszterelnöki Hivatal környezetében 2440 fő dolgozott - többek között ide tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatok. A 2010-es kormányváltáskor az összes háttérintézményt szétszórták a tárcák között, így az újonnan megalakult Miniszterelnökség alig száz fővel indult, azonban tavaly már legalább 1378-an dolgoztak. A 2013-as zárszámadás ugyan csak 757 főről ad számot, ám a részletekből kiderül, hogy a csökkenés látszólagos, egyszerűen a 2013-as statisztikákban nem tüntették fel az Információs Hivatal munkatársainak számát - miközben 2012-es bázisban még szerepeltek. Vagyis egyáltalán nem csökkent Miniszterelnökségi fejezetet létszáma sem tavaly, sőt az Információs Hivatalnál rég látott költekezésekbe és fejlesztésekbe kezdett. A hírszerzésnél eszerint 2012-ben 621-en dolgoztak - a tavalyi létszám ennél némileg magasabb lehetett.
 
   A legnagyobb hízókúrán mindezek ellenére az EMMI és a kormányablakokat magába olvasztó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) esett át. Az utóbbi arányaiban, az EMMI létszámában nőtt a legnagyobb mértékben: az emberi erőforrás tárcához került az közoktatás 128 ezer alkalmazottja, az egészségügyi 20 ezer és szociális és gyermekvédelem további 20 ezer alkalmazottja. A Belügyminisztérium létszáma négy év alatt harmincezer fővel nőtt, szintén a központosítás jegyében: idekerültek az önkormányzati tűzoltóságok (plusz tízezer fő) a vízügyi igazgatóságok (plusz kilencezer fő). A rendőrség létszáma tavaly 46,2 ezer főre rúgott vagyis 4300-zal nőtt négy év alatt.
 
   Az országgyűlés fejezetének létszáma is 40 százalékkal nőtt - ám ez is a háttérintézmények bővülésének a következménye. A fejezethez került az energiahivatal, de időközben megalakult az Országgyűlési Őrség is - amely korábban a rendőrség állományában működött.
 

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (fő)
	2009	2012	2013	Változás 2009-2013 (fő)
Országgyűlés	1 861	2 104	2 615	+754
Bíróságok	10 347	10 341	10 644	+297
Ügyészség	3 730	4 152	4 215	+485
Miniszterelnökség	2 440	1 100	1 378	-1 062
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium	5 038	59 388	36 124	+31 086
Vidékfejlesztési Minisztérium	19 833	9 012	12 842	-6 991
Honvédelmi Minisztérium	25 904	24 540	24 461	-1 443
Belügyminisztérium	61 446	90 694	90 642	+29 196
NGM	35 170	5 579	6 046	-29 124
NAV	0	21 587	21 583	+21 583
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium	4 761	2 209	2 367	-2 394
Külügyminisztérium	2 514	1 814	1 802	-712
Emberi Erőforrás Minisztérium	80 450	122 320	333 427	+252 977
Összesen	282 768	381 010	573 641	+290 873
Forrás: zárszámadási törvények és javaslatok, Napi.hu-gyűjtés