Átfogó az új Ptk. hatása a munkajogra

 
Az új Polgári Törvénykönyv hat a mindennapi munkajogi jogalkalmazásra, a munka törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv viszonya többrétű – mondta el a munkajog. hu interjújában dr. Pál Lajos ügyvéd, akivel az új polgári jogi szabályozás munkaviszonyra gyakorolt hatásáról beszélgettünk, megelőlegezve ezzel az idén ősszel október 14. és 16. között – immáron tizenegyedik alkalommal – megrendezésre kerülő XI. Magyar Munkajogi Konferencia egyik kiemelt témáját is.

A XI. Magyar Munkajogi Konferencia egyik kiemelt témája az új polgári jogi szabályozás hatása a munkaviszonyra. Ennek apropóján kérdem: az új, már hatályos Ptk.-nak mennyire érezhető a hatása a munka világára?

A konferenciának az egyik fő témája valóban az új Polgári Törvénykönyv, s annak a munkaviszonyra gyakorolt hatása lesz, ami nyilván elég jelentős hatás. Bár a joggyakorlatra gyakorolt hatást értékelni még nem tudjuk, hiszen március 15-én lépett hatályba az új Ptk. Ítélkezési gyakorlat még nincs, de az egész biztos, hogy az új Polgári Törvénykönyvnek nagyon komoly hatása lesz, hiszen a Ptk. jelentős számú paragrafusát kell majd alkalmazni a jogalkalmazóknak. Ahhoz kell hozzászokni, hogy nem elegendő csak a munka törvénykönyvét forgatni, hanem sokszor szükséges a Polgári Törvénykönyvet is.

A két törvény kapcsolata többrétű. Egyrészt sok kérdés nincs szabályozva a munka törvénykönyvében, hanem a Ptk. jelenti a mögöttes szabályozást. A Ptk. bizonyos rendelkezéseit kell alkalmazni tehát a munkaviszony keretében, ami a korábbinál sokkal felkészültebb jogalkalmazót kíván majd. A konferencián ezeket a kérdéseket alaposan fogjuk taglalni, ezzel is próbálva segíteni a jogalkalmazók munkáját.

Azok a nagyobb vagy akár kisebb méretű vállalatok, amelyek tudatosan viszonyulnak a munkajogi változásokhoz, elkezdték már átírni a munkaszerződések sablonjait?

Nem, nem így kell a változás hatását elképzelni, az új Ptk. nem közvetlenül a munkaszerződésekre, sokkal inkább a mindennapi munkajogi jogalkalmazásra hat. A Ptk. kötelmi jogi része a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során határozza meg a mozgásteret a felek számára. Ennyiben hat a szerződésekre, de közvetlen hatása biztosan nincs rájuk.

Inkább egy olyan típusú hatása képzelhető el az új Ptk.-nak, hogy amikor jogvita merül fel, és a bíróság elé kerül az ügy, más lehet a megítélése, mint korábban?

Igen, de ennél átfogóbb a hatás. Hiszen amíg nincs vita, addig is hat a Ptk., addig is alkalmazni kell az új jogszabályokat. A jogszerűen eljáró munkáltatónak, vagy a jogait jogszerűen gyakorló munkavállalónak jogvita nélkül is figyelni kell a Ptk. alapelvi szabályaira, a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályokra. A jogviszonyoknak csak egy töredéke végződik azzal, hogy valamilyen jogvita alakul ki, a jogviszonyok elsöprő többségében nincs jogvita, hanem a felek megfelelően alkalmaznak bizonyos szabályokat.

A munkaadók szempontjából az új Ptk. egyik legnagyobb újítása a vezető állásúakra vonatkozó szabályok megváltozása volt. Ügyvédként jó iránynak tartja, hogy a munkaadók a felelősségbiztosítások felé orientálódva reagálnak a változásra?

Nagyon sok vitánk volt ebben a kérdésben. Én azért úgy látom, hogy mára már mindenki lehiggadt, és senki nem gondolja, hogy nagyon radikális változás történt volna. A vezető tisztségviselő harmadik személy felé viselt esetleges felelősségéről van szó, ennek az interjúnak a keretei nem engedik meg a téma részletes kifejtését, de annyi röviden elmondható: drámai változás nincs. Nyilván sok tényező befolyásolhatja, hogy a munkáltató köt-e felelősségbiztosítást, s milyet a vezető tisztségviselőjének a javára, de csak az új Ptk. miatt szerintem nem kell feltétlenül felelősségbiztosítást kötni, mert nem változott meg nagyon a jogi helyzet.

Forrás: munkajog.hu