Csak a gazdagok lettek gazdagabbak

 Az MNB adatai szerint egyre hízik a magyarok pénztárcája. A szó szoros értelmében azonban ez csak a társadalom krémjére igaz. Közben 3 millió ember nyomorog – olvasható az fn.hir24.hu oldalán.

   A pénzügyi válság kitörése óta folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona – írta a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatsoraira hivatkozva.
 
   Tudni kell, hogy az MNB statisztikája a háztartások nettó vagyonának növekedéséről nem mondja meg, hogy a gazdagodásnak milyen a társadalmi eloszlása, azaz kik lettek gazdagabbak Magyarországon. Ha a globális trendeket nézzük, akkor elmondható, hogy mindössze a teljes lakosság 0,1 százaléka gazdagodott az elmúlt egy évben a világban – mondta a Hir24-nek Samu János, a Concorde makroelemzője.
 
Két év óta növekednek a gazdagok megtakarításai
 
  A hazai gazdagok folyamatosan egyre többet takarítanak meg, amit főként befektetési jegyekbe, állampapírba, bankbetétbe fektetnek és hiteltörlesztésre fordítanak. Az új megtakarítások, amiket pénzügyi eszközökbe fektettek, egy év alatt 1420 milliárd forintot tettek ki. Részben ennek köszönhető, hogy a hazai lakosság GDP-arányos megtakarítási rátája 5,5 százalékról 6,2 százalékra ugrott egyetlen év alatt.
 
   Egyre többen fizetik vissza a devizahiteleiket is, a hazai lakáshitel-állomány egy év alatt 312 milliárd forinttal csökkent. Ennél jóval többet törlesztettek ugyan, ám kötelezettségeiket növelte a január óta tartó forintgyengülés. Összességében azonban a lakosság pénzügyi eszközei 2300 milliárddal értek többet, mint egy éve, ami 11 százalékos növekedést jelent, mondta Samu János.
 
A gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek
 
   Szakértők szerint a megtarítások két év óta tartó folyamatos növekedése részben a kormány 2011-től bevezetett jövedelemadó-csökkentésének köszönhető. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk meg, hogy önmagában az SZJA-csökkentéssel a szegények rosszul jártak, a gazdagok meg nagyon jól. Utóbbiaknak hó végén sokkal több pénz marad a pénztárcájukban, akár havi 30-100 ezer forinttal is több, mint három éve. Ezt összegyűjtve megtakarításként be tudják fektetni például állampapírba, végtörlesztésbe. 
 
A KSH szerint 86 ezerből meg lehet élni
 
   Miközben a kormánynak köszönhetően a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a magyar lakosság 30 százaléka, mintegy 3 millió ember továbbra is szegénységben él. A szegénységet Magyarországon a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. A létminimum összege jelenleg 86 ezer forint/fő/hónap, tehát aki e körül vagy ez alatt keres, az szegény.
 
   Az EU módszertana alapján a szegények aránya "csak" 17 százalékos, ami 1,7 millió főt jelent. Azaz ennyien élnek az uniós szegénységi küszöb (az átlagjövedelem 60 százaléka) alatt. A KSH szerint 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. A hajléktalanok számát 30–50 ezerre teszik.
 
A régióban a magyarok szegényedtek a leggyorsabban
 
   Az OECD tanulmánya szerint a visegrádi országok közül egyedül nálunk lett mélyebb a szegénység. Hat év alatt a negyedével nőtt a nyomorgók aránya Magyarországon, miközben például Lengyelországban a felére apadt, de Csehországban és Szlovákiában is jelentősen visszaesett – írta az Index. 
Az "alsó középosztály" különösen gyorsan elszegényedik. Ők azok, akik egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is.
A 16 százalékos SZJA főbb hatásai (2010-2013)
- az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó (havi min. nettó 200 ezer forint felett kereső), gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli
- a minimálbér környékén keresők (bruttó 78-98 ezer forint) adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett
- az átlagbér (nettó havi 110-150 ezer forint) környékén keresők adókötelezettsége 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött
- a változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett
- bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben
- az említett folyamatok eredményeképpen 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik (legmagasabb jövedelmű) tized hozzájárulása az összes adóbevételhez
 
A szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:
- tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak (a munkanélküliek 48%-a szegény);
- a 6–700 ezer cigány ember nagy többsége nyomorog
- nagycsaládosok és egyszülős családok
- a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el
- különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg
- nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők
- teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok
 
Forrás: fn.hir24.hu