Így vernek át sokakat Magyarországon

 A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) közreműködése óta könnyebben juthatnak követeléseikhez a pórul járt építési vállalkozók közül azok, akik a munkavégzés alatt minden folyamatot megfelelően dokumentáltak. A legtöbb vitát és nemfizetést a pótmunkák elszámolása gerjeszti.

   A mikro- és kisvállalkozások megrendelőknek való kiszolgáltatottságát csökkenteni hivatott intézmény, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) tavaly augusztus óta működik, azóta mintegy 160 esetben indult eljárás az építési tevékenység teljesítésének igazolása érdekében. Az érintett beruházások összértéke 46  milliárd forintot, a felek által vitatott összeg pedig mintegy 3,7 milliárd forintot tesz ki.
 
  Minden második ügyben 10 millió forint alatti összegen folyik a vita, a 10 és 50 millió forint közötti kérelmek aránya pedig 39 százalék, ugyanakkor a szervezet befogadott több száz milliós, illetve milliárdot meghaladó kérelmeket is - mondta a Napi.hu-nak Máté Miklós, a TSZSZ vezetője.
 
   A szakértők az eddigi kérelmeknek csak 20 százalékában nem tudták (jellemzően irathiány miatt) teljes bizonyossággal megállapítani a vitatott teljesítést, 80 százalékban részben vagy teljesen megalapozottnak találták a kérelmet. Kovács István, a TSZSZ műszaki szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy sajnos még nem épült be az építőipari mesteremberek napi gyakorlatába, hogy a pótmunkákról, plusz teljesítésekről, az eredeti szerződésben foglaltaktól való eltérésről írásos megrendelést kérjenek. Iratok nélkül viszont a TSZSZ akkor sem igazolhatja a teljesítést, ha az szemmel láthatóan meghaladja a szerződésben foglaltakat.
 
Így járnak pórul a vállalkozók
 
   A legtöbb vitát és nemfizetést a pótmunkák elszámolása gerjeszti. Első lépésben általában még készül egy írásos szerződés a  megrendelésről, a menetközbeni módosításokat, kiegészítéseket, plusz feladatokat viszont gyakran azzal intézik el a megbízók, hogy "csak csináld meg, majd végén elszámolunk". Az ebbe a zsákutcába belefutó vállalkozókon pedig már nagyon nehéz segíteni - hangsúlyozza Kovács István. Mint fogalmaz, a problémák a napi kivitelezés szintjén keletkeznek, a megrendelők pedig gyakran visszaélnek a helyzettel.
 
   Az uniós finanszírozású projektek is csapdába csalhatják az építési vállalkozókat. A fix beruházási költségű projektekben az EU csak akkor fizet, ha minden az eredeti támogatási szerződés szerint valósul meg. Ha a közbenső módosításokat nem fogadtatják el, de a vállalkozó elvégzi a munkát, könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy csak futhat a pénze után, a szerződésben nem szereplő munkája nem lesz kifizetve és ezen a TSZSZ sem tud segíteni. Máté Miklós megerősíti, mivel a TSZSZ létrehozásával a jogalkotó egyik célja éppen az ágazat fehérítése, a szerződéses fegyelem erősítése volt, a szakértők csak a szerződésben foglaltak teljesítését tudják ellenőrizni, így igazolni.
 
Már az eljárás ténye is sokakat visszariaszt a nemfizetéstől
 
  A nemfizetések rendszerint az utolsó számlánál merülnek föl, amit az kódol a rendszerbe, hogy a fővállalkozó gyakran 20-25 százalékkal a valós ár alatti ajánlattal nyeri el a munkát. Ilyenkor törvényszerű, hogy az al-, vagy szub-alvállalkozó, aki a tényleges tevékenységet elvégzi, a végén nem lesz kifizetve.
 
   A TSZSZ nem foglalkozhat jogkérdésekkel, így a kötbér, a kamatok, vagy károk, áfa megtéríttetésével sem. A szervezet jelentősége azonban még így sem vitatható, mert mint Máté Miklós kifejti, a kérelmek 30 százalékánál már az is elég a kérelmezettnek (vagyis annak a félnek, akitől a fizetést kéri a vállalkozó), hogy elismerje a teljesítést, és megegyezzen a kivitelezővel, ha az eljárás során vagy a helyszíni szemlén szembesül a TSZSZ eljárás következményeivel.
 
  Megegyezés hiányában, a szakvélemény birtokában 60 napon belül kiemelt bírósági eljárást indíthat a kérelmező, ez egy év alatt lezárul, a három független szakértő által készített szakvéleményt a bíróság nem kérdőjelezi meg.
 
Bankgarancia lehívásánál is jól jön
 
   A TSZSZ hatáskörébe beletartozik a szavatossági garanciák érvényesítésének kérdése is. Garanciális javítás elmulasztására való hivatkozással korábban nem egy kivitelezőt vitt csődbe a megrendelő a bankgarancia lehívásával. A TSZSZ törvény alapján a szakértői tanács megállapítja, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése, vagyis a javítás indokolt, részben indokolt vagy nem indokolt - mondja Máté Miklós. Így a szabályozás védelmet nyújt a rosszhiszemű beruházói magatartással szemben.
 
  Jelenleg 23 ügy van folyamatban. A kisebb szerelések, építkezések mellett sokmilliárdos útépítés is előfordul, utóbbinál például a fővállalkozó milliárdot meghaladó összeg nemfizetését sérelmezi egy még a kétezres évek elején megvalósult projektnél.
 
Régi ügyeket is érdemes elővenni
 
   A TSZSZ-hez csak az ötves elévülési időn belül érdemes fordulni, azonban minden egyes ügyvédi megkeresés, dokumentált kapcsolatfelvétel, megegyezésre irányuló törekvés újraindítja ezt a periódust, vagyis érdemes lehet régi kintlévőségek behajtásával is próbálkozni - hívja fel a figyelmet Máté Miklós. A TSZSZ-nél megfordult legrégebbi kérelem egyébként egy kilencvenes évekbeli csatornatervezési munka volt, 17 milliós nemfizetéssel.
 
  A TSZSZ eljárás határideje 30 nap, ez maximum egyszer meghosszabbítható. Az eljárási díj a vitatott nettó érték egy százaléka, minimum 60 ezer, maximum 450 ezer forint. A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt eljárások közé tartozik, a bíróságnak egy év alatt le kell zárnia.