Munkaerőkölcsönzés: ha a cég becsődöl

 
 A gazdasági élet szereplőivel gyakran előfordul, hogy tevékenységüket nem tudják sikeresen végezni, amely odáig fajulhat, hogy fizetési kötelezettségeiket, ideértve munkavállalóik munkabéreit is, nem vagy csak jelentős késedelemmel képesek teljesíteni. Mi történik, ha kölcsönzött munkavállalókról van szó? – olvasható a munkajog.hu oldalán.
     
   A fizetésképtelenség rendezésére a magyar jog két eljárást kínál. A csődeljárás alapvető célja, hogy fizetési haladék biztosításával lehetővé tegye az adós részére a hitelezőivel történő megállapodást a követelések rendezése tárgyában, és ezáltal elkerülhető legyen az adós megszűnése. Csődegyezség hiányában az eljárás átfordul felszámolási eljárásba. A felszámolási eljárás célja már nem az adós „megmentése”, hanem arra irányul, hogy az adós meglévő vagyonából a hitelezői követelések meghatározott rendben az adós jogutód nélküli megszűnése előtt kielégítésre kerüljenek.

   Tekintsük át azt is, hogy milyen munkajogi következményei vannak annak, ha a kölcsönbeadó munkáltató, vagy a kölcsönvevő kerül fizetésképtelen helyzetbe.
 
Ha baj van a kölcsönvevőnél

  Ha a veszteséges működés miatt a kölcsönvevő kerül csőd-vagy felszámolási eljárás hatálya alá, az a munkavállaló vonatkozásában a kikölcsönzés megszüntetését, illetve a kölcsönbeadóval a polgári jogi szerződés megszüntetését vonhatja maga után. A munkavállaló munkaviszonya tehát nem feltétlenül szűnik meg, hiszen lehetséges, hogy a kölcsönbeadó a munkavállalót más kölcsönvevőhöz ki tudja kölcsönözni.

   Ellenkező esetben viszont a kikölcsönzés megszűnése, mint a munkáltató működésével összefüggő ok, jogszerű indoka lehet a munkaviszony megszüntetésének.
 
Ha a baj a kölcsönbeadónál van

   Ha bármelyik eljárás a kölcsönbeadót, mint munkáltatót érinti, az eljárás megindulásáról a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat, a szakszervezeteket, és az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat). Továbbá a felsoroltak kérelmére a munkáltatót az eljárás alatt is tájékoztatási kötelezettség terheli.Csődeljárás esetén a munkáltatót a csődvagyon megőrzése és a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében fizetési haladék illeti meg, ami azonban a munkabérekreés a bérjellegű egyéb juttatásokra nem terjed ki. Felszámolási eljárásban már súlyosabb a helyzet, hiszen az esetek többségében a munkáltató már rég nem is tud munkabért fizetni. Ha felszámolás alatt a munkáltató már a tevékenységét is beszüntette, de a munkaviszonyok megszüntetéséről még nem intézkedett, akkor a foglalkoztatási kötelezettség nem teljesítése miatt a munkáltató az állásidőre járó alapbért köteles fizetni.

  A munkavállalók munkabér követelései is hitelezői követelések, így azokat a felszámolónak a 40, illetve a 180 napos jogvesztő határidőn belülbe kell jelenteni. A bérkövetelések a kielégítési sorrendben az első helyen szerepelnek, tehát ezeket a meglévő vagyonból minden más követelést megelőzően kell kifizetni. Ebbe a kategóriába tartozik a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatások is. Ha a kölcsönvevő áll felszámolás alatt, ugyancsak első helyen kell kielégíteni a kölcsönzési díjnak azt a részét, amely a kölcsönzött munkavállalóknak járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat fedezi.
 
Bérgarancia Alap

   A kölcsönbeadó a Bérgarancia Alapból is igényelhet visszatérítendő támogatást, ha a kölcsönvevő felszámolását elrendelték, és a kölcsönzési díjat a kölcsönvevő nem teljesítette. A kölcsönbeadó a támogatást kizárólag a kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja, vagy a már kifizetett munkabérre számolhatja el. A Bérgarancia Alap akkor is rendelkezésre áll, ha a kölcsönbeadó kerül felszámolási eljárás alá.

   A felszámolás kezdő időpontját követően a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a felszámoló gyakorolja, illetve teljesíti. E rendelkezésnek a kölcsönvevő felszámolása esetén is jelentősége van, hiszen a törvény is rendelkezik olyan tárgykörökről, amelyek tekintetében a kikölcsönzés ideje alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak (pl. munkavédelem, munkaidő és pihenőidő, ezek nyilvántartása). Valamint a munkáltatói jogok gyakorlására a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása is irányadó lehet.

  Munkáltatói jogkör gyakorlójaként azonban egy dolgot nem tehet meg a felszámoló: a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással nem szüntetheti meg. Ez irányadó tehát az indokoláshoz kötött (Mt. 78. §) és az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondásra (Mt. 79. §) is (pl. próbaidő alatt). A határozott idejű munkaviszony megszüntetését azonban felszámolási, illetve csődeljárás tartama alatt a Munka Törvénykönyve megkönnyíti, hiszen a két eljárás önmagában a határozott idejű munkaviszony munkáltatói (rendes) felmondással történő megszüntetésének jogszerű indoka. A munkáltató természetesen ezen jogával nem élhet vissza, és nem használhatja ezt a rendelkezést arra, hogy egy kevésbé kedvelt munkavállalójától megszabaduljon, holott szüksége van munkaerőre.

Amennyiben a csődeljárás sikeres volt, és a munkáltató csődegyezséget kötött a hitelezőivel, a munkáltató tovább működik, és a munkavállalók legfeljebb a csődegyezség hatását érezhetik munkaviszonyukban. Elképzelhető, hogy a kiadások csökkentése érdekében a munkáltató a munkabérek vagy a munkaidő átmeneti, határozott időre szóló csökkentésére tesz ajánlatot. A munkaszerződés módosításához azonban a munkavállaló beleegyezése is szükséges, ami a munkaviszony megtartása érdekében sok esetben ésszerű áldozatnak minősülhet.

   A felszámolási eljárás ezzel ellentétben szükségképpen a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével ér véget.Ebben az esetben a munkavállaló a munkáltatói felmondás esetén irányadó, a felmondási idő felére, mint munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjra és végkielégítésre jogosult. Eztehát a munkaviszonyok megszűnését is eredményezi, kivéve, ha a felszámolási eljárás alatt a felszámoló, vagy a munkavállaló már megszüntette a munkaviszonyt.
 
Forrás: munkajog.hu