Startlaphoz Csatlakozz!

Komplex minősítés

Rehabilitáció: a legfontosabb tudnivalók

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. szeptember 16. kedd, 19:13

 Leszázalékolás, rokkantnyugdíj. Ezek a kifejezések jóformán már csak a köznyelvben léteznek. Néhány éve már olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint megváltozott munkaképesség, komplex minősítés, rokkantsági és rehabilitációs ellátás. A webbeteg.hu összeszedte a legfontosabb információkat.
   
  A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya Nyugat-Európában közel 50 százalékos, ezzel szemben Magyarországon alig éri el a 10 százalékot, ezért a foglalkoztatási arány javítása társadalmi érdek, és konkrétan megfogalmazott uniós elvárás is egyben. Magyarország az első lépést a komplex minősítés bevezetésével, 2008. január 1-jén tette meg. Mit jelent a komplex minősítés? A komplex minősítésben a megmaradt egészségi állapot, valamint a hasznosítható képességek feltárása és fejleszthetősége váltotta az addig csupán a munkaképesség csökkenését felmérő vizsgálati módszereket. A cél a megmaradt egészségi állapot hasznosítása: a rehabilitáció előkészítése annak érdekében, hogy a minősített személy sikeresen visszatérhessen a nyílt vagy védett munkaerőpiacra.

   A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos-szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik. A minősítés a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél zajlik, tehát az ellátást igénylő személynek a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti szakigazgatási szervnél kell megjelennie.

Ha nem tudok elmenni?
 
   Amennyiben az ügyfél a szakértői vizsgálaton nem jelenik meg, azonban a távolmaradására önhibáján kívül kerül sor, és ezt megfelelő módon igazolja a szakigazgatási szervnél, új vizsgálati időpontot kap. Ha az ügyfél a betegsége jellege miatt nem tud személyesen megjelenni a vizsgálaton, kérelmezheti állapotának iratalapú véleményezését. A kérelemhez minden esetben csatolnia kell a háziorvos igazolását és az indokokat a személyes részvétel akadályairól. Ha a kérés megalapozott, a vizsgálat a benyújtott iratok (szakorvosi leletek) alapján történik. Amennyiben az ügyfél egészségi állapota a benyújtott iratok alapján nem véleményezhető, az orvosszakértő – egy előre egyeztetett időpontban – az ápolás vagy gondozás helyszínén végzi el a vizsgálatot. Mi a menete a minősítésnek? Az orvosszakértői vizsgálattal indul. Előtte áttanulmányozzák a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt (háziorvosi tájékoztatót, zárójelentéseket, szakorvosi leletek, egyéb leletek), majd egy tájékozódó jellegű orvosi vizsgálat kezdődik, ennek során szakértői véleményben rögzítik az igénylő aktuális egészségi állapotát. Az orvos a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. Fontos! A komplex minősítést megelőzően a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszát kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni, és azokat a vizsgálat során az orvosszakértőnek hiánytalanul átadni. Betegség, amiről nincs papírom... Az orvosi papírokból a betegségek pontosan kiderülnek, azonban a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni (pl.: betegségként a magas vérnyomás szerepel a dokumentumokban, ezért azt nem kell külön megemlíteni, a szédülés azonban panasz, így fontos információ lehet az orvosszakértő számára). Az orvosszakértői vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban még nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben a szakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki kezdeményezheti a beteg kivizsgálását. Mire számíthatok a vizsgálaton? Az egészségi állapot megállapításához minden esetben le kell vetkőzni. A végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei és elváltozásai fontos információk az orvos számára, ruhán keresztül azonban ezek nem vizsgálhatóak. Az orvos különböző gyakorlatok, mozgások végzésére is megkérheti a vizsgált személyt, ezekre a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség.

Mit jelent a szociális szempontú véleményezés?
 
   A szociális szakértő az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e kielégítetlen szociális szükséglet, illetve nem megfelelő életkörülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. Ez kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásához szükséges szolgáltatások és ellátások elérésében, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról, és információt nyújt a szolgáltatók, szociális intézmények elérhetőségeiről. A szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók. Mire számíthatok a foglalkoztathatósági szempontú véleményezésnél? A foglalkozási rehabilitációs szakértő személyes interjú keretében az érintett személy egészségi állapotát, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el. A vizsgálat keretében felméri a foglalkoztatási előzményeket, a képzettségi, tanulmányi előzményeket, a személyes érdeklődés összhangját a foglalkoztatási lehetőségekkel, az életpálya-karaktert, a szocializáltságot a munkára, az életutat, életkort, mobilitási képességet, a speciális foglalkoztatási feltételek szükségességét, az egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozást, a munkahelyi terhelhetőséget, az életmódot, a meglévő, felajánlható foglalkozás munka-erőpiaci pozíciót, a foglalkoztatási lehetőségeket, a térség foglalkoztatási helyzetét, foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezményeket, támogatásokat. A szakértő az elmondottak, a rendelkezésre bocsátott, beszerezhető és elérhető dokumentumok, adatok, nyilvántartások információk és az abból levont következtetések alapján alakítja ki véleményét. Szükség esetén jogosult megkeresni a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségét az ügyfélre vonatkozó munkaerőpiaci információ beszerzése céljából, illetve lehetősége van betekinteni az ügyfél életút-naplójába és a Közfoglalkoztatási Adatbázisba.

  
Miként kapom meg az eredményt?
 
   A komplex minősítés eredményéről a szakértői bizottság véleménye alapján az illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve hoz határozatot, és azt megküldi az igénylőnek. Amennyiben a komplex minősítés elvégzése a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése nélkül történik, a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei a komplex minősítés eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki, amelyet szintén megküldenek a vizsgálatot kérő ügyfél részére. Milyen ellátásra leszek jogosult? Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult. Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg, és rokkantsági ellátásra jogosult. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók. Hogyan számolják ki az ellátás összegét? Új kérelem esetén történő ellátás kiszámítása a komplex minősítés során megállapított minősítési kategória szerint a havi átlagjövedelem jogszabályban meghatározott százalék mértéke alapján történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre figyelembe vehető átlagjövedelem, de a kérelmező jogosult az ellátásra, a számítás a 2012. évi minimálbér százalékos mértéke alapján történik. Történik-e újabb felülvizsgálat? A vizsgált személy károsodásának, károsodásainak jellege, mértéke, életkora, a várható prognózis figyelembe vételével kell meghatározni a következő felülvizsgálat időpontját. Mi értelme a folyamatos vizsgálatnak? Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára. Milyen jogszabályok vonatkoznak a minősítésre? A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvos-, szociális- és foglalkoztatási szakértői minősítési szabályok a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletben mindenki számára elérhetőek. Ha nem értek egyet... Az elsőfokú határozat, illetve a hatósági bizonyítvány ellen a határozatot hozó, illetve a hatósági bizonyítványt kiadó fővárosi vagy megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal bírálja el. A másodfokú határozat ellen pedig az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet keresettel fordulni.

ÚJ SZABÁLYOK
 
   Amennyiben a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során - amennyiben az számára kedvezőbb -, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. 2014. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogosultsági feltételei oly módon egészültek ki, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szervek biztosításban töltött időként - amennyiben ez szükséges - már nem csak a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli 1095 nap meglétét vizsgálják, hanem ennek hiányában 10 éven belüli 2555 nap, illetve 15 éven belüli 3650 nap meglétét is alapul vehetik. A fenti dátumtól változtak a komplex felülvizsgálatukat követően rokkantsági ellátásában részesülő személyek kereső tevékenységére vonatkozó szabályok is: az ellátást meg kell szüntetni, amennyiben a kereső tevékenységet folytató rokkantsági ellátott jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a (tárgyévi) minimálbér 150 %-át. Egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér alatt a Tbj. 4.§ s) pont 2. alpontjában foglaltak alapján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét kell érteni.

MILYEN KATEGÓRIÁK VANNAK?
 
   Az ember egészségi állapota alapesetben 100%, a betegségek, sérülések, károsodások következtében megállapított egészségi állapot mértékeket az alapesethez viszonyítottan kell értelmezni. „B1” minősítési kategória Ide az sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. „B2” minősítési kategória Akinek az egészségi állapota szintén 51–60% között van, de a foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. „C1” minősítési kategória Akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. „C2” minősítési kategória Ide az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. „D” minősítési kategória Akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes. „E” minősítési kategória Ide az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Fontos! Amennyiben az ügyfél megmaradt egészségi állapota meghaladja a 60 százalékot, nem lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira.

Forrás: webbeteg

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Rehabilitáció: a legfontosabb tudnivalók.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector