Rehabilitáció: a legfontosabb tudnivalók

 Leszázalékolás, rokkantnyugdíj. Ezek a kifejezések jóformán már csak a köznyelvben léteznek. Néhány éve már olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint megváltozott munkaképesség, komplex minősítés, rokkantsági és rehabilitációs ellátás. A webbeteg.hu összeszedte a legfontosabb információkat.
   
  A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya Nyugat-Európában közel 50 százalékos, ezzel szemben Magyarországon alig éri el a 10 százalékot, ezért a foglalkoztatási arány javítása társadalmi érdek, és konkrétan megfogalmazott uniós elvárás is egyben. Magyarország az első lépést a komplex minősítés bevezetésével, 2008. január 1-jén tette meg. Mit jelent a komplex minősítés? A komplex minősítésben a megmaradt egészségi állapot, valamint a hasznosítható képességek feltárása és fejleszthetősége váltotta az addig csupán a munkaképesség csökkenését felmérő vizsgálati módszereket. A cél a megmaradt egészségi állapot hasznosítása: a rehabilitáció előkészítése annak érdekében, hogy a minősített személy sikeresen visszatérhessen a nyílt vagy védett munkaerőpiacra.

   A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos-szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik. A minősítés a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél zajlik, tehát az ellátást igénylő személynek a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti szakigazgatási szervnél kell megjelennie.

Ha nem tudok elmenni?
 
   Amennyiben az ügyfél a szakértői vizsgálaton nem jelenik meg, azonban a távolmaradására önhibáján kívül kerül sor, és ezt megfelelő módon igazolja a szakigazgatási szervnél, új vizsgálati időpontot kap. Ha az ügyfél a betegsége jellege miatt nem tud személyesen megjelenni a vizsgálaton, kérelmezheti állapotának iratalapú véleményezését. A kérelemhez minden esetben csatolnia kell a háziorvos igazolását és az indokokat a személyes részvétel akadályairól. Ha a kérés megalapozott, a vizsgálat a benyújtott iratok (szakorvosi leletek) alapján történik. Amennyiben az ügyfél egészségi állapota a benyújtott iratok alapján nem véleményezhető, az orvosszakértő – egy előre egyeztetett időpontban – az ápolás vagy gondozás helyszínén végzi el a vizsgálatot. Mi a menete a minősítésnek? Az orvosszakértői vizsgálattal indul. Előtte áttanulmányozzák a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt (háziorvosi tájékoztatót, zárójelentéseket, szakorvosi leletek, egyéb leletek), majd egy tájékozódó jellegű orvosi vizsgálat kezdődik, ennek során szakértői véleményben rögzítik az igénylő aktuális egészségi állapotát. Az orvos a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. Fontos! A komplex minősítést megelőzően a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszát kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni, és azokat a vizsgálat során az orvosszakértőnek hiánytalanul átadni. Betegség, amiről nincs papírom... Az orvosi papírokból a betegségek pontosan kiderülnek, azonban a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni (pl.: betegségként a magas vérnyomás szerepel a dokumentumokban, ezért azt nem kell külön megemlíteni, a szédülés azonban panasz, így fontos információ lehet az orvosszakértő számára). Az orvosszakértői vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban még nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben a szakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki kezdeményezheti a beteg kivizsgálását. Mire számíthatok a vizsgálaton? Az egészségi állapot megállapításához minden esetben le kell vetkőzni. A végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei és elváltozásai fontos információk az orvos számára, ruhán keresztül azonban ezek nem vizsgálhatóak. Az orvos különböző gyakorlatok, mozgások végzésére is megkérheti a vizsgált személyt, ezekre a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség.

Mit jelent a szociális szempontú véleményezés?
 
   A szociális szakértő az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e kielégítetlen szociális szükséglet, illetve nem megfelelő életkörülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. Ez kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásához szükséges szolgáltatások és ellátások elérésében, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról, és információt nyújt a szolgáltatók, szociális intézmények elérhetőségeiről. A szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók. Mire számíthatok a foglalkoztathatósági szempontú véleményezésnél? A foglalkozási rehabilitációs szakértő személyes interjú keretében az érintett személy egészségi állapotát, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el. A vizsgálat keretében felméri a foglalkoztatási előzményeket, a képzettségi, tanulmányi előzményeket, a személyes érdeklődés összhangját a foglalkoztatási lehetőségekkel, az életpálya-karaktert, a szocializáltságot a munkára, az életutat, életkort, mobilitási képességet, a speciális foglalkoztatási feltételek szükségességét, az egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozást, a munkahelyi terhelhetőséget, az életmódot, a meglévő, felajánlható foglalkozás munka-erőpiaci pozíciót, a foglalkoztatási lehetőségeket, a térség foglalkoztatási helyzetét, foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezményeket, támogatásokat. A szakértő az elmondottak, a rendelkezésre bocsátott, beszerezhető és elérhető dokumentumok, adatok, nyilvántartások információk és az abból levont következtetések alapján alakítja ki véleményét. Szükség esetén jogosult megkeresni a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségét az ügyfélre vonatkozó munkaerőpiaci információ beszerzése céljából, illetve lehetősége van betekinteni az ügyfél életút-naplójába és a Közfoglalkoztatási Adatbázisba.

  
Miként kapom meg az eredményt?
 
   A komplex minősítés eredményéről a szakértői bizottság véleménye alapján az illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve hoz határozatot, és azt megküldi az igénylőnek. Amennyiben a komplex minősítés elvégzése a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése nélkül történik, a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei a komplex minősítés eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki, amelyet szintén megküldenek a vizsgálatot kérő ügyfél részére. Milyen ellátásra leszek jogosult? Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult. Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg, és rokkantsági ellátásra jogosult. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók. Hogyan számolják ki az ellátás összegét? Új kérelem esetén történő ellátás kiszámítása a komplex minősítés során megállapított minősítési kategória szerint a havi átlagjövedelem jogszabályban meghatározott százalék mértéke alapján történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre figyelembe vehető átlagjövedelem, de a kérelmező jogosult az ellátásra, a számítás a 2012. évi minimálbér százalékos mértéke alapján történik. Történik-e újabb felülvizsgálat? A vizsgált személy károsodásának, károsodásainak jellege, mértéke, életkora, a várható prognózis figyelembe vételével kell meghatározni a következő felülvizsgálat időpontját. Mi értelme a folyamatos vizsgálatnak? Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára. Milyen jogszabályok vonatkoznak a minősítésre? A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvos-, szociális- és foglalkoztatási szakértői minősítési szabályok a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletben mindenki számára elérhetőek. Ha nem értek egyet... Az elsőfokú határozat, illetve a hatósági bizonyítvány ellen a határozatot hozó, illetve a hatósági bizonyítványt kiadó fővárosi vagy megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal bírálja el. A másodfokú határozat ellen pedig az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet keresettel fordulni.

ÚJ SZABÁLYOK
 
   Amennyiben a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során - amennyiben az számára kedvezőbb -, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. 2014. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogosultsági feltételei oly módon egészültek ki, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szervek biztosításban töltött időként - amennyiben ez szükséges - már nem csak a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli 1095 nap meglétét vizsgálják, hanem ennek hiányában 10 éven belüli 2555 nap, illetve 15 éven belüli 3650 nap meglétét is alapul vehetik. A fenti dátumtól változtak a komplex felülvizsgálatukat követően rokkantsági ellátásában részesülő személyek kereső tevékenységére vonatkozó szabályok is: az ellátást meg kell szüntetni, amennyiben a kereső tevékenységet folytató rokkantsági ellátott jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a (tárgyévi) minimálbér 150 %-át. Egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér alatt a Tbj. 4.§ s) pont 2. alpontjában foglaltak alapján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét kell érteni.

MILYEN KATEGÓRIÁK VANNAK?
 
   Az ember egészségi állapota alapesetben 100%, a betegségek, sérülések, károsodások következtében megállapított egészségi állapot mértékeket az alapesethez viszonyítottan kell értelmezni. „B1” minősítési kategória Ide az sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. „B2” minősítési kategória Akinek az egészségi állapota szintén 51–60% között van, de a foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. „C1” minősítési kategória Akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. „C2” minősítési kategória Ide az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. „D” minősítési kategória Akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes. „E” minősítési kategória Ide az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Fontos! Amennyiben az ügyfél megmaradt egészségi állapota meghaladja a 60 százalékot, nem lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira.

Forrás: webbeteg