Javulnak a számok, Magyarország mégis a sor végén kullog

 Mélypontra süllyedt a munkaerőpiacon kívüliek aránya az EU egészében. A javuló mutató főleg a nők növekvő munkaerő-piaci részvételének köszönhető az Eurostat szerint. Magyarország azok között az országok között található, ahol még e kedvező tendencia ellenére is nagyon alacsony a nők aktivitási rátája. A statisztikából kiderül: a legjobb munkaképes korosztályban a nők munkaerőpiactól való távolmaradásának fő oka a kiskorú gyermekek nevelése.

   Újabb mélypontra ért tavaly a munkaképes korú lakosság körében az inaktívak aránya az EU28-ban - ez 28 százalékos szintet jelent, ami az elmúlt évek folyamatosan csökkenő trendjének folytatását is mutatja - derül ki az Eurostat 2014. júliusában közzé tett adataiból, amelyben azt elemezték, hogyan változott azok aránya, akik se nem munkanélküliek, se nem alkalmazottak. A csökkenő tendencia legfőképp annak köszönhető, hogy a munkaerőpiacon nőtt a nők részvétele. Az Eurostat ugyanakkor megállapítja: a gazdaságilag inaktív csoport továbbra is heterogén korosztály vagy például az inaktivitás okát tekintve.
 
  Az Eurostat szerint 2002 óta - a gazdasági válság ellenére - a munkaképes korú népesség teljes körében az inaktívak aránya 31,4 százalékról 28-ra esett az EU egészében, azaz ebben az időszakban 9,2 millióval csökkent az inaktívak közel 93 milliós tábora az unió területén.
 
   A javuló számok főleg a nők munkaerő-piaci részvételének növekedéséből adódott: a gyengébbik nem képviselőinek inaktivitási rátája 5,6 százalékkal 39,6 százalékról 34 százalékra esett, míg a férfiaké csak 1,2 százalékkal 23,2 százalékról 22-re mérséklődött 2002 és 2013 között. Ennek következménye, hogy a nemek közötti szakadék is szűkült az EU egészében: a 2002-es 16,4 százalékról 2013-ra 12 százalékra.
 
  Ami jó hír, hogy ez valamennyi tagállamra igaz: míg 2002-ben 12 tagállamban a nemek közötti szakadék mutatója 15 százalék felett állt, addig 2013-ra már csak 5 tagállamban haladta meg ezt a szintet. E téren azonban a tagállamok meglehetősen változatos képet mutatnak: az északi országokban, a balti államokban és Portugáliában 7 százalékpont alatt található ez az érték, míg Máltán (29,2 százalék), Olaszországban (19,8 százalék) és Görögországban (18,9 százalék) jóval az EU-átlag felett van. Utóbbiak azok között az országok között vannak, ahol a nők munkaerő-piaci részvétele nagyon alacsony, 60 százalék alatt van a 15-64 éves korosztály körében. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország is (annak ellenére, hogy a magyar adatok is javulást mutatnak e téren) Görögország, Málta, Horvátország, Olaszország és Románia mellett.
 
A fiatalok nagy hányada inaktív
 
   Az inaktivitási ráta jelelntősen függ nemtől, kortól és a képzettségi szinttől: a 15-24 éves korosztály esetében a fiatalok több mint 50 százaléka nincs jelen az EU munkaerőpiacán - ez 57,7 százalékos arányt és 33 millió inaktív fiatalt jelentett 57 millióból 2013-ban -, amit az Eurostat szerint az magyaráz, hogy e korsztály nagy része még az oktatási vagy szakképzési rendszerben van (jobb esetben), így nem dolgoznak és/vagy nem keresnek munkát.
 
   Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy az inaktívak között e korosztály aránya 2009 óta folyamatosan növekszik, mind a nők, mind a férfiak esetében. Ez az uniós statisztikai hivatal szerint a válság hatása is, hiszen az egyre szigorodó munkaerő-piaci feltételek miatt e korosztály képviselői tovább maradnak az oktatási rendszerben, illetve a szülői házban. E korosztály rátája azonban jelentős különbségeket mutat az EU tagállamai között: Hollandiában 30 százalék, Dániában 38,3, míg Luxembourgban 73,7, Magyaroszágon és Olaszországban pedig 72,8 százalék volt 2013-ban. Ezek a nagy különbségek még attól is függnek, hogy sokan a tanulást munka mellett végzik - jegyzi meg az uniós statisztikai hivatal.
 
A nők főleg családi okok miatt nem dolgoznak
 
   Népességét tekintve a 25-54 éves korosztály a legnagyobb csoport, de ez az a korosztály, ahol a legalacsonyabb az inaktivitási ráta is. A férfiak esetében stabilan 9 százalék, a gazdasági helyzettől függetlenül, míg a nőké folyamatosan csökken, de továbbra is magas a férfiakéhoz képest. Ez ebben a korosztályban 212 millióból 31 millió inaktív férfit és nőt jelentett.
 
   Ebben a korosztályban a leginkább szembetűnő a nemek közötti különbség a munkaerő-piaci inaktivitás tekintetében: az EU 28 tagállamában 2013-ban a férfiak körében e korosztálynál mindössze 8,6 százalékos volt a ráta, míg a nőknél 20,8. A férfiak inaktivitási rátája Csehországban (4,2 százalék) és Máltán (5,6 százalék) a legalacsonyabb, míg Horvátországban (16,9 százalék) és Bulgáriában (14,3 százalék) a legmagasabb. Ezzel szemben a nők esetében a legalacsonyabb ráták 2013-ban  Szlovéniában (11,3 százalék) és Litvániában (11,6 százalék), a legmagasabbak pedig Máltán (38,9 százalék) és Olaszországban (34 százalék) voltak az EU-n belül.
 
   Az inaktív nőknek közel fele személyes vagy családi okok miatt volt távol a munkaerőpiactól, míg ez az ok a férfiak esetében csak a 0,6 százalékra volt igaz. Ezen kívül viszont más okok esetében a nemek közötti különbség már nem mutat jelentős eltérést: betegség, valamilyen fogyatékosság, illetve oktatás vagy nyugdíjazás miatt nagyjából ugyan annyi nő és férfi - 5,3 millió férfi illetve 5,4 millió nő - marad távol a munkaerőpiactól.
 
   E korosztályban a 6 éves, vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő anyukáknál a legmagasabb az inaktivitási ráta: 29,4 százalék a korcsoporton belüli összes inaktív nő 18,2 százalékával szemben. A férfiaknál viszont pont a fordítottja az igaz: az EU-ban a férfiak inaktivitási rátája 4,2 százalék szemben a 9,9 százalékos e korosztályban mért összes inaktív férfi arányával. Ezek a tendenciák minden tagállamban - így Magyarországon is - hasonló képet mutatnak. Az inaktivitási ráta a nők körében emelkedeik, ha több gyermeket nevelnek, míg a férfiaké alig változik.
 
Az idősebbek belehúztak
 
  Az 55-64 éves korosztály viszont 2002 óta a legjelentősebb csökkenést mutatta az inaktivitást tekintve - ez az Eurostat szerint főleg az aktív öregedés politikája promótálásának köszönhető. A férfiak inaktivitási rátája ebben a korosztályban 12, a nőké 15 százalékkal csökkent, ami 2013-ban 37 illetve 54 százalékos mutatót eredményezett. Ez ebben a 60 millió főt tömörítő korosztályban 31 milliós tömeg az inaktív.
 
   A korosztályban itt is főleg a nők az inaktívak, az 55-64 éves korosztályban 53,6 százalékuk nincs jelen a munkaerőpiacon, szemben az e korosztályba tartozó férfiak 37,3 százalékával. Itt a fő ok a nyugdíjazás - a férfiak 21,5, a nők 24,5 százaléka adja meg fő okként -, míg a férfiaknál a második leggyakrabban megjelölt indok a betegség - férfiak esetében 9,2, nőknél 8,9 százalék. A gyengébbik nemnél a második leggyakrabban megjelölt ok a munkaerőpiactól való távolmaradásra a személyes vagy családi kötelezettségek - ez a korosztályon belül 7,3 százalék. A férfiakkal ellentétben a nőknél e korosztályban az inaktivitás oka jelentős különbségeket mutat tagállamonként - jegyzi meg az Eurostat.
 
Számít a képzettség
 
   Nem meglepő, hogy a képzettségi szint szintén meghatározó tényező, az alacsony végzettségűek körében jellemzőbb az inaktivitás: a 25-64 éves korosztály körében az alacsony képzettségűek (alapfokú képzettséggel rendelkezők) körében 36,6 százalékos ez az arány, szemben a 20,5 százalékos aránnyal a közép- illetve a 11,4 százalékos aránnyal a felsőfokú végzettségűek körében. Vagyis az alacsony végzettségűek körében több mint háromszor annyian maradnak inaktívak, mint a magasabb képzettséggel rendelkezők, nemtől függetlenül - jegyzi meg az Eurostat.
 
   Az uniós statisztikai hivatal felmérése szerint az EU egészében a közel 93 milliós gazdaságilag inaktív táborból mintegy 18,2 millióan vannak olyanok, akik szeretnének dolgozni - ez az inaktívak 19,5 százalékát jelenti.