Startlaphoz Csatlakozz!

A 70 éves nyugdíjkorhatár még fikció, a tranzakciós adó emelése valóság.

Nem vág 1700 milliárdot a kormány, de kis megszorítás is okozhat nagy zűrt.

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. szeptember 29. hétfő, 13:37
 
 

 Nem jogos az a következtetés, hogy a kormány 1700 milliárd forintos megszorításra készül, árnyalja Romhányi Balázs annak a bejelentésnek az értelmezését, miszerint a kabinet négy éven belül a mintegy 30 ezermilliárd forintos GDP 45 százalékára szorítaná le a kormányzati kiadásokat (értsd: az állami és önkormányzati költségvetést) – olvasható a Vasárnapi Hírekben.

   Ugyanis, magyarázza a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, amennyiben helytálló lenne a kormány prognózisa, és valóban évi 2,5 százalékkal izmosodna a gazdaság, akkor automatikusan „beállna” ez az arány – akkor is, ha mindent reálértéken „fixál” a kormány.

   Úgyhogy az az igazi kérdés, mekkora a gazdasági növekedés. Idén 2,5 százaléknál gyorsabban is hízik a GDP, mert özönlik az előző uniós költségvetési ciklusból (2007–2013) visszamaradt EU-s pénz.
 
   Ám jövőre Romhányi 1,5-2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 2016-os, 2017-es és 2018-as prognózisa még sötétebb: 1-1,5 százalék. Az ok: az új uniós költségvetési ciklus (2014–2020) elején gyakorlatilag nem érkezik közösségi pénz – várhatóan 2018–2022 között lesz megint nagy hajrá.
 
   Azaz az összes költségvetési kiadás reálértéke mindenképp csökken, ráadásul a kormány a jövőben a beruházások támogatására is többet szán, így más területeken elkerülhetetlen a jelentősebb megszorítás. Ez önmagában a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint nem probléma, a kormányzati kiadások lefaragása helyes irány. A legégetőbb kérdés az: mennyire lesz hiteles a kormányzati politika, mennyire tudja a kormány a kiadásokat tartósan lefaragni anélkül, hogy csökkenne a szolgáltatások színvonala? Ugyanis a 2011-es konvergenciaprogram is tömve volt tarthatatlan vállalásokkal, a kabinet mégis ennek alapján tervezte a költségvetést, így zsinórban jöttek a kiigazítások.
 
   Ha nem hatékonyságot növelő reformokkal támasztják alá a költségvetési intézkedéseket, akkor előbb-utóbb visszaáll az eredeti helyzet, miközben az ország egy csomó áldozatot hoz feleslegesen, magyarázza Romhányi. Aki szerint most 10 százalékkal kisebb a gazdaság teljesítménye, mint amit a kormány 2011 tavaszán beígért. Ez évi 3 ezermilliárd forint, ebből minden évben építhetne a kabinet egy új atomerőművet – hoz plasztikus példát a szakértő. Ám úgy tűnik, ez nem érdekli túlzottan sem a kormányt, sem a választókat.
Romhányi szerint a tervgazdálkodás időszakát idézi, ahogy az állam ahelyett, hogy hatásvizsgálatokkal alátámasztott intézkedések sorozatán gondolkodna, általában csak megalapozatlan makroszámokkal dobálózik. Példának okáért a közösségi közlekedésen a 2011-es Széll Kálmán-terv mintegy 100 milliárd forintot takarított volna meg, de gyakorlatilag semmit nem sikerült. Ugyanez a helyzet az oktatási feladatok központosításával, ami szintén nem növelte a hatékonyságot.
 
   Romhányi nem tart túlzottan egy valóban nagymértékű és tartós kiadáscsökkentéstől.
Szerinte, ha lesz is nagyívű terv, az a végrehajtása során sokat kopik. Igaz, kis tervvel is lehet nagy kárt okozni. Az más kérdés, ha a kormány nem közgazdasági, hanem politikai döntést hoz és lemond egyes társadalmi csoportokról, területekről.
 
   Ha lemondás, akkor mindenkinek a négy legnagyobb terület ugrik be (hiszen Orbán meghirdette, hogy csökkenteni kell az államból élők számát), a 2500 milliárdból élő önkormányzati szektor, a mintegy 1500 milliárd forintból gazdálkodó egészségügyi szféra, a sok százmilliárdos költségvetésű államigazgatás és közszféra (itt mintegy 850 ezer ember dolgozik), illetve a hozzávetőleg 3000 ezermilliárd forintos nyugdíjkassza.
Az ellenzéki és szakértői percepciók szerint ez utóbbit kívánja a kormány alaposan felforgatni. Tény, ezt a vélekedést egyrészt a kormányzati előkép (rokkantnyugdíjasok szelektálása, szolgálati nyugdíjak eltörlése stb.) erősíti, másrészt éppen az év végétől törlik el a korkedvezményes nyugdíjat. (Ennek lényege: a veszélyes munkakörben robotolók előbb letehették a lantot, igaz, csak akkor, ha munkáltatójuk kompenzációt fizetett, azaz gyakorlatilag állta nyugdíjuk költségeit. E címen évente 21 milliárd forintot fizettek be a cégek a büdzsébe 2010 óta, így több tízezer ember élhetett volna a lehetőséggel.) Szintén a nyugdíjkassza kurtítását valószínűsíti, hogy itt a szabályokban rögzítettnél jóval többet költött a kormányzat.
 
   A nyugdíjkiadásoknak rendesen az inflációt kellene követniük, ám az elmúlt években az Orbán-kormány rendre felülbecsülte az inflációt, s a nyugdíjakat a valós áremelkedések indexénél nagyobb mértékben emelte. Ezért elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a nyugdíjkiadások már pusztán attól is jelentősen csökkennének, ha a kormányzat pontosabban követné az inflációt.
 
   A jelenlegi állás szerint a nyugdíjkasszát 2015-ben 42,6 milliárdos, 2016-ban 74,9 milliárdos, 2017-ben pedig 75,7 milliárddal kell kisegítenie a kormánynak. Azaz amennyiben Orbán Viktor tartja magát azon mondásához, hogy nyugdíjat csak a nyugdíjjárulékokból lehet fizetni, akkor ezen a tételen máris majdnem 200 milliárdot takaríthat meg a kormányzat.

    Ám ez a terület – a társadalom elöregedésével párhuzamosan – egyre több pénzt nyel be. Jól mutatja az egyéni számlákkal dolgozó lengyel nyugdíjrendszer. Ott, ahogy nálunk jelenleg, mintegy 20 százalékkal múlta alul a nyugdíj a fizetést. Az egyéni számlák viszont már azt mutatják, hogy 40 százalék ez az arány, és ha nem lassul a társadalom elöregedése, akkor 60-80 százalékkal lesz kevesebb az időskori ellátás, mint az aktív kori jövedelem. Ennek egyetlen ellenszere a járulékfizetők táborának növelése, azaz a nyugdíjkorhatár felemelése. Amikor ezt a kabinet 65 évre tornázta fel, akkor gyakorlatilag 10 éves kifutási idővel számolt. Azaz lépcsőzetesen egyre emelkedik a korhatár, és először az 1957-ben születetteknek kell 65 évet robotolniuk (ők 2022-ben mehetnek nyugdíjba). Így amennyiben 70 év lenne a korhatár (és ezt még az idén szentesítené az Országgyűlés), akkor az 1967-ben születettek dolgozhatnának először végig hét évtizedet (ők 2036-tól tehetik le a lantot). Ebben az esetben 35-40 százalékkal maradnának el 2040-ben a nyugdíjak a fizetésektől.
 
   Az emelkedő nyugdíjkorhatár nem magyar jelenség. A fejlettebb országokban már évtizedek óta napirenden van a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése. A kormányok más eszközökkel is élnek: élethosszig tartó tanulás ösztönzése, a nyugdíjas korúak munkavállalásának támogatása. A legtovább várhatóan egy japán nő élvezheti a nyugellátást. A magas élettartam és a korai nyugdíj lehetőségét figyelembe véve akár 30 évig vagy még tovább. De egy japán férfinak sincs oka a panaszra: egy ledolgozott élet után akár 22 évig vagy tovább is várhatja a nyugdíjcsekket. A legsanyarúbb helyzetben az orosz férfiak vannak: ők – a legfrissebb prognózisok alapján – jó, ha 5 évig élvezhetik a nyugdíjukat.
 
   A tranzakciós illetékből csak 50 milliárd forintot tudott besöpörni a kormány, noha több mint 300 milliárdra számított – magánszemélyek és nyugdíjasok tömegei szüntették meg számláikat, hogy elkerüljék a tranzakciós illetéket. Így a kormány a készpénzfelvételi adót 0,3 százalékról 0,6 százalékra emeli, az átutalás sarcát 0,2 százalékról 0,3 százalékra tornázza fel, illetve ez a tétel a jövőben az eddig ingyenes kártyás fizetéseket is sújtja. Továbbá 2 forintról 3 forintra emeli a távközlési különadót (ezt a summát egy perc csevegés után csengeti ki a polgár).
 
Forrás: Vasárnapi Hírek
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Nem vág 1700 milliárdot a kormány, de kis megszorítás is okozhat nagy zűrt..
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector