Mosz: az agrárpolitika korrekcióra szorul

Rendbontás nélkül ért véget a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (Mosz) figyelemfelkeltő akciója Budapesten a belvárosban kedden, késő délelőtt.
 
    Az agrár érdekképviseleti szervezet azért szervezett demonstrációt a Kossuth térhez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz közel, hogy felhívja a kormány figyelmét, az agrárpolitika korrekcióra szorul.

    Nagy Tamás, a Mosz elnöke arról beszélt, hogy a földforgalmi törvény és az agrártámogatások újraszabályozása jelentős gondokat okoz a gazdálkodóknak, s a kormány téves úton jár. Ezt szerinte az is mutatja, hogy az agrárágazat teljesítménye 1990-hez képest is 20 százalékkal csökkent negyedszázad alatt.

    Raskó György korábbi agrár-államtitkár, vállalkozó szerint amennyiben a figyelemkeltő demonstráción ismertetett kiáltványban foglaltakat megfogadja a kormány, úgy a magyar mezőgazdaság ismét fellendülhet és többlettermelést, valamint új munkahelyek tízezreit produkálhatja.

    A Mosz elnöke emlékeztetett: 25 év alatt a munkahelyek 100 ezrei tűntek el, eltűnt 8 millió sertés, 200 ezer tehén, és nem zárkózott fel a magyar mezőgazdaság a fejlett Nyugathoz, hanem még a kelet-európai országokhoz képest is lemaradt a magyar agrárgazdaság. Ezeket az éveket a magyar gazdálkodók megszenvedték, de túlélték, mert a falu népe bölcs volt, és összefogott.

    Felhívta a figyelmet: a mostani kormány bejelentette, hogy pontot tesz az ezeréves földvitára az országban, és új agrár-vidékpolitikát hirdet meg. Ennek a politikának néhány eleme már ismert - húzta alá -, a földforgalmi törvény és a támogatások újraszabályozása. Az üzenet - Nagy Tamás szerint - világos: a kormány nem fogadja el a kialakult helyzetet a magyar mezőgazdaságban. „Az elmúlt évtizedek szerves fejlődését semmibe veszik” - fogalmazott.

    A MOSZ elnöke úgy vélekedett: a kormány építkezés helyett, újraelosztást hirdet; együttműködés helyett újra szembe akarják állítani a termelőket. Azt mondta: „Mi azért vagyunk itt és most, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét, a döntéshozók rossz úton járnak.” A meghirdetett új szabályok - szerinte - ugyanis nem versenyképes árutermelést, nem fenntartható vidéket, nem a magyar mezőgazdaság bel- és külpiaci helyzetének megszilárdítását eredményezik, hanem az esélytelenek táborába száműzik a magyar mezőgazdaságot.

    A demonstráción ismertették azt a kiáltványt, amelyet a Mosz képviselői átadtak a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkárának, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkárának, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselőjének is. A kiáltványban a Mosz követeli, hogy vonják vissza a bérkompenzáció nélküli támogatáscsökkentést; vizsgálják felül a földforgalmi törvényt; szüntessék meg a valódi termelők kiszorítását az állami földek használatából; vessenek véget a jogbizonytalanságnak; tegyék közzé a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programot; azonnal hirdessék meg az augusztus végén lejárt agrár-környezetgazdálkodási program folytatását.

    Raskó György agrár-közgazdász, vállalkozó és egykori agrárállamtitkár arról beszélt, ha mindezeket a követeléseket és kéréseket figyelembe veszi a kormány, akkor tényleg lesz Magyarországon 6 millió sertés, lesz újra egymillió szarvasmarha, vagy akár másfél millió juh, de megszűnik az elégtelen belföldi alapanyag-termelés miatti kényszerimport is és duplájára emelkedik a magyar élelmiszer-kivitel, és létrejön 20-30 ezer új munkahely is az agrárágazatban. 

    A Mosz kiáltványát Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára, valamint Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára vette át a tüntetők képviselőitől a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alatt.  

    A petíció átadását követően Kis Miklós Zsolt újságírók előtt többek között arról beszélt: a kiáltványban leírtakat tanulmányozni fogják, mert a kormány mindenki véleményére kíváncsi. Felhívta a figyelmet a támogatásokkal kapcsolatban arra, hogy az Európai Unió költségvetése a mostani költségvetési időszakban csökkent, míg Magyarország számára több agrártámogatás áll rendelkezésre, mint az előző pénzügyi időszakban.

    Az államtitkár aláhúzta: a most rendelkezésre álló források átstrukturálásának az a célja, hogy azok az ágazatok legyenek a haszonélvezői - például: az állattenyésztés, a kertészet -, amelyek munkahelyeket tudnak teremteni. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programról szólva elmondta: 2015. január 1-jétől folytatódik, a támogatások forrása rendelkezésre áll.

     Egy jelenlévő társas agrárvállalkozást képviselő Mosz-aktivista - közbeszólva - azt vetette fel, hogy egy kormány által elképzelt (950 hektáros, teheneket tartó) mintagazdaságban dolgozik, és mégis úgy érzi, hogy a földforgalmi törvény három év alatt kihúzza alóla a földet. Ezt Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára cáfolta, mert mint mondta, ez a cég korábban sem vásárolhatott földet jogi személyként, vagyis ez nem új szabály. A hozzászóló pedig tévesen gondolta, hogy ok-okozati összefüggés van az állatok száma és a cégekben lévő földtulajdon nagysága között. A társas vállalkozások azért nem szerezhetnek földet, mert ott nem követhető a tulajdonviszonyok alakulása - tette hozzá.