Az felmondást követő napok

A felmondást követő pár héten már sem a főnök, sem az alkalmazott nincs ott a munkahelyen „lélekben” száz százalékosan. Már mindkettőjüknek a következő álláson és alkalmazotton jár a feje, ám törvény szabályozza, hogy még ebben az időszakban se érhessék meglepetések őket. Összeszedtük, hogy mihez van joga a két félnek a felmondási idő alatt. A felmondási idő

   Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia, pécsi munkajogi és Európa-jogi szakjogász elmondja, hogy a felmondási idő mindenképpen  harminc nap, akkor is, ha a főnök, és akkor is, ha az alkalmazott mond fel. Ez az idő csakis abban az esetben nőhet, ha a munkáltató dönt úgy, hogy felmond, és már minimum három éve ott dolgozik a cégnél. Így 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után pedig 25 nappal stb. hosszabbodik a felmondási idő.
 
   - Lehet ez a periódus fél év is, az alkalmazott a főnökével ugyanis maximum 6 hónapos felmondási időben is megállapodhat – mondja a szakjogász.
 
Felmenthet a főnök a munkavégzés alól?
 
   Igen, sőt abban az esetben köteles is felmenteni a beosztottat a felmondási idő fele alól, ha ő, vagyis a munkáltató mondott fel. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a felmentés tartamára az alkalmazottat távolléti díj illeti meg, ha ezt a főnök megpróbálja „elfelejteni” – ne hagyjuk!
 
   Ellenkező esetben – ha a beosztott mond fel  - a munkáltató nem köteles ezt a felmentést megadni, vagyis muszáj a felmondási időnket ledolgozni. Ám ha főnökünk rendes, dönthet úgy, hogy mégis felment minket – fizetni azonban ekkor is köteles!
 
Ne hagyjuk veszni a szabadnapokat!
 
   A munkáltató kiadhatja a szabadnapjainkat a felmondási idő alatt is, de nem akkor, amikor fel vagyunk mentve a munkavégzés alól. Ha mégis maradt „fel nem használt” szabadság, a főnökünk köteles időarányosan megfizetni azt.
 
Amiket nem tehetünk meg
 
   Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia elmondja, hogy mindkét fél köteles teljesíteni kötelezettségeit, tehát nem lehet”lazítani” az utolsó hetekben sem. A felmondási idő alatt ugyanis a főnök köteles a munkaviszonyban foglalt „szabályok” szerint foglalkoztatni, az alkalmazottnak pedig figyelnie kell arra, hogy munkakörét utódjának megfelelő körülmények között átadja.
 
   Tehát az úgynevezett „lazítás” nem fér bele egyik fél részére sem, ami azt jelenti, hogy alkalmazottként munkára képes állapotban kell megjelennünk és a főnök rendelkezésére kell állnunk munka alatt. Kerüljük a bohóckodásokat és a nemtörődömséget, ezzel ugyanis magunk alatt vágjuk a fát.
 
 
  A szakember figyelmeztet, hogy erre azért vigyázzunk, mert ha mégis beleesünk abba a hibába, hogy elkényelmesedünk, munkáltatónk a felmondási idő és végkielégítés megfizetése nélkül, azonnali hatállyal is kirúghat, sőt, kártérítést is követelhet, ha magatartásunkkal kárt okozunk neki. Utóbbit saját megfigyelései és tanúvallomások alapján állapíthatja meg.

Kihez forduljunk, ha jogtalanságot érzünk?
   Segítséget a munkáltató székhelye szerint kérhetünk. Tehát a szerződésünkben foglalt munkavégzés helye szerinti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, illetve az ellenőrzést végző Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelőségét kereshetjük fel a panaszunkkal.

Mennyi is a távolléti díj?
   A távolléti díj megállapításakor a főnöknek sok mindent figyelembe kell vennie, például az aktuális alapbért, az elmúlt fél évi teljesítménybért és a bérpótlékot is. 

Esetek, amikor nem rúghatnak ki
   Ahogy említettük, a főnök is csak minimum harminc napos felmondással rúghat ki, ez alól kivétel a várandósság, szülési-, gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve katonai szolgálatteljesítés, ezek alatt a főnök nem dönthet úgy, hogy elbocsájt.
 
Forrás: pecsma.hu