Lesz minimálbér-emelés, de nem sok

 A szakszervezetek a létminimun szintjére emelnék a minimálbért. A munkaadói szervezetek egyik képviselője érthetőnek, de korainak tartja a munkavállalók „akcióját”. A vállalkozások nagyobb része úgy látja, az alacsony infláció miatt látványos emelésre nincs esély – olvasható a Népszavában.

   A dolgozói szegénység felszámolása érdekében 2018-ra a nettó minimálbér érje el a létminimum összegét - írja a múlt héten nyilvánosságra hozott programjavaslatában a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ). Az KSH a nyáron számolta ki a létminimum összegét, ez egy egyedülállóra vetítve jelenleg 87510 forint. A szintén egyedülállóra vonatkozó nettó minimálbér idén 66483 forint. A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csaknem fele - a 134 ezer forintot keresőkkel bezárva - kevesebbet visz haza (családi adókedvezmény nélkül), mint amennyi a létminimum.
 
   A korábbi évek lassú béremelkedéseit nézve igencsak nehéz tárgyalások elé néz a szakszervezeti szövetség, mert ilyen léptékű növeléshez kisebb gazdasági csoda kell. A jövő évet tekintve máris borítékolható a munkáltatók ellenállása. A Policy Agenda kutatóintézet - a szakszervezetek megbízásából - felmérte, milyen mértékű minimálbéremelést tartanának elfogadhatónak a vállalkozások vezetői. A megkérdezett 500 vezető harmadának cége egyáltalán nem tud több terhet vállalni, ötödük lát esélyt arra, hogy bruttó minimálbért 103 ezer forintra emeljék. Kevesen e fölött is vállalnák a legkisebb bér növelését, 11 százaléknyi cégnek a 109 ezres szintet meghaladó emelés sem okozna gondot, míg 24 százalékuk azt válaszolta, náluk csak ennél magasabb keresetűek vannak. A teherbíró képességtől függetlenül szinte minden vezető számít a minimálbér emelkedésére, a többség 105 ezer forint mellett teszi le a voksát. A megkérdezett vezetők fele értett egyet a szakszervezettel abban, hogy több évre szóló bérmegállapodásról tárgyaljanak.
 
   A munkáltatók szerint még nem aktuális a jövő évi minimálbérről tárgyalni. Dávid Ferenc szerint erre akkor nyílik lehetőség, ha rendelkezésre állnak a jövő évi tervezéshez szükséges költségvetési számok, ismerteti a kormány, hogy milyen foglalkoztatáspolitikai eszközökre számíthatnak és különösen érdekes számukra a kormány várható beruházási- és hitelpolitikája. A VOSZ főtitkára úgy látja, jövőre sem szaladhatnak el a minimálbérek, ugyanis a gazdasági miniszter különösen takarékos költségvetést ígér, több évre elhúzódó 1500 milliárd forintot kitevő kiadáscsökkentéssel. Márpedig az államot, mint a legnagyobb munkaadót is érzékenyen érinti a minimálbér mértéke. Emellett a legkisebb bért tekintve régiós versenytársakkal egy csoportban, a 320-350 eurós tartományban vagyunk, termelékenységünk nem indokol komolyabb kiugrást. A szakszervezetek szándékát, a több évre szóló felzárkózást tekintve tisztességesnek nevezte Dávid. A konkrét számokról egyelőre korai találgatni, vélhetően november végére juthatnak egyezségre a szakszervezetek, a munkáltatók és az állam, de a kormány maga is meghatározhatja, hogy mennyi legyen jövőre a minimálbér- mondta.

Szakszervezeti ajánlat

- Egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét
- Meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt
- Jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értéknek 76 százaléka. A különbség fokozatos csökkentésére van szükség, hogy 2018-ra le lehessen nullázni
- A minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Az ágazati életpályamodellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küzdő területeken
- Ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál

Forrás: Népszava