Hárommillióan élnek lakásszegénységben

Magyarországon minden harmadik gyerek súlyos anyagi nélkülözésben él, több százezer méltatlan lakáskörülmények között. A gyerekes családok az átlagosnál rosszabb körülmények között élnek, hívja fel a figyelmet a lakhatási világnap alkalmából a Habitat for Humanity Magyarország – írja a Világgazdaság. 
   A német Bertelsmann Alapítvány nemrégiben ismertetett összehasonlító vizsgálata szerint, míg az Európai Unió egészét tekintve a gyerekek és fiatalkorúak 28 százaléka él a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés fenyegetettségében, Magyarországon a 43 százalékuk, és már most minden harmadik gyerek súlyos anyagi nélkülözésben él. Ennél csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.
 
   A lakhatási világnap alkalmából, amelyet minden év október első hétfőjén tartanak, az ENSZ a rohamosan népesedő arab világ nyomornegyedeire hívta fel a figyelmet. A Habitat for Humanity Magyarország ugyanakkor a gyermekeket és fiatalokat sújtó lakhatási szegénységre fókuszál. A szervezet lakhatási jelentése többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásminőségi problémák a gyerekes családokat érintik leginkább. Ugyan a lakások átlagos minősége folyamatosan javul, ma Magyarországon még mindig 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs vécé, 136 ezer, ahol nincs fürdőszoba, 197 ezer gyerek otthonában nincs áram, és 620 ezer lakik penészes vagy beázott helyen. A gyerekes családok 65, a három vagy több gyereket nevelő családok 78,1 százaléka él túlzsúfolt körülmények között. A három vagy többgyerekes családok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni lakását, mert rossz minőségű a fűtési rendszere, hiányos a lakás szigetelése, vagy rosszak a nyílászárók. Az uniós tagállamokban ez az arány átlagosan 10,4 százalék.
 
   A Habitat for Humanity, miként a közelmúltban a Város mindenkié szervezet is azon az állásponton van, hogy a lakhatási szegénység ma Magyarországon egyre inkább a társadalmi-gazdasági felemelkedés gátjává válik. A megoldás egyik kulcsa szerintük egy valódi szociális bérlakás-program, amely lehetővé tenné az otthontalanok vagy otthonnak alkalmatlan lakásban élők emberhez méltó elhelyezését. A magyaroknak jelenleg csak 10,4 százaléka lakik bérelt lakásban, a szegénységi küszöb alatt élőknek pedig mindössze 13,8 százaléka él szociális bérlakásban. 3,7 százalékuk piaci áron bérel lakást, míg 19,1 százalékuk lakáshitellel terhelt saját tulajdonú lakásban él.
 
   A KSH adatai szerint Magyarországon jelenleg 4,4 millió lakás van és 4,1 millió háztartás, vagyis elvileg nincs lakáshiány. Csakhogy egyrészt a legfrissebb adatok szerint a mintegy félmillió lakásból 383 ezer lakás üresen áll, miközben körülbelül 300 ezer család élethelyzete indokolná a szociális bérlakásba való költözést. Összesen körülbelül 3 millió ember, az ország harmada él lakásszegénységben: otthonnak nem alkalmas, lepusztult vagy túlzsúfolt lakásokban, súlyos tartozásokkal terhelt, megfizethető tömegközlekedéssel nem vagy alig megközelíthető, ugyanakkor a szociális, oktatási és kulturális szolgáltatásoktól távol lévő ingatlanokban, szüleinél vagy más rokonainál, kollégiumokban vagy egyéb tömegszállásokon és fedél nélkül, közterületen.
 
Tulajdon helyett bérlakás
 
   Európa-szerte mindinkább megkérdőjelezik a lakástulajdonlásra alapozott lakáspolitikát, és igyekeznek újból megerősíteni a bérlakás szektort. Írországban például a helyi önkormányzatok a tulajdonosoktól bérelnek lakásokat, amiket azután szociális bérlakásként adnak tovább. Belgiumban szociális bérlakás-ügynökségek üzemeltetik a bérlakások döntő részét. Magyarországon továbbra is apad az önkormányzati bérlakások száma, tavaly már alig haladta meg a 115 ezret, miközben tizenöt évvel ezelőtt még majdnem 200 ezer volt. A bérlakások számának csökkenésével fordított arányban nőttek a lakásbérbeadásból származó bevételek: az 1998-as csaknem 23 milliárd forintról 2013-ra 43,5 milliárdra.
 
Forrás: Világgazdaság