Startlaphoz Csatlakozz!

A munkaerő-kölcsönzés világa

A rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos részévé vált

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. október 10. péntek, 13:20

A rendszerváltás utáni gyors piaci átrendeződés és a technológiai változások által a rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos részévé vált. Emiatt és a költséghatékonyság érdekében az elmúlt időszakban több, a hagyományostól eltérő foglalkoztatási forma terjedt el – írja az ugyvedvilag.hu.

   A ’90-es években a gyors piaci átrendeződés és a technológiai változások által a rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos részévé vált. Ugyan a gazdasági átalakulást a liberális munkajogi szabályozás segítette, a vállalkozások mégis keresték azokat a módokat, amelyekkel a munkavégzést a legolcsóbban hozzáigazíthatták a változó feladatokhoz. A rugalmasság és a költségmegtakarítás érdekében, az elmúlt években számos, a hagyományostól eltérő foglalkoztatási forma terjedt el.
 
A munkaerő-kölcsönző tevékenység folytatásának feltételei
 
   A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) kormányrendelet tartalmazza azon szabályokat, amelyeket tudnunk kell akkor, ha kölcsönző vállalkozást szeretnénk indítani és üzemeltetni. Eszerint a munkaügyi központ engedélyét kell beszerezni a tevékenység megkezdéséhez.
 
   Az engedély azonban csak akkor adható ki, ha az alábbiak megvalósultak:
a) cégjegyzékbe vagy az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza;
b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a tevékenység folytatásához szükséges szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik;
c) a tevékenység gyakorlásához a rendeletben meghatározott, megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik;
d) a rendelet által előírt 2 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

 
   A munkaerő-kölcsönző tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg és a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni.
 
   A fentieken felül a tevékenység folytatására vonatkozóan is vannak adatszolgáltatási kötelezettségek, melyeket minden év december 31-éig kell a kölcsönzőknek szolgáltatni, mind a cég adataira, mind pedig a kölcsönzött munkavállalók adataira vonatkozóan.
 
  Azonban nem elegendő a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek abszolválása, valamint az éves adatszolgáltatás elvégzése, mivel a kölcsönadó cég székhelye, illetve telephelye szerint illetékes munkaügyi központ a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést is végez, ahol nemcsak az előzőek meglétét veszi górcső alá, hanem az Mt. szabályainak betartását is vizsgálja. Ennek során, amennyiben szabálytalanságot tapasztal, akár törölheti is a vállalkozást a nyilvántartásból, amelynek egyértelmű következményeként a kölcsönző vállalkozásnak be kell fejeznie tevékenységét. Amennyiben ezt követően újra megszerzi a szükséges feltételeket, akkor is mi­nimálisan 1 évet kell várnia arra, hogy újra kérhesse a nyilvántartásba vételét, amely ­által folytathatja tevékenységét.
 
Munkaerő-kölcsönzés az Európai Unióban
 
   A munkaerő-kölcsönzés Nyugat-Európában már a 60-as évek végén megjelent, míg Magyarországon kölcsönző cégek a rendszerváltást követő években alakultak ki. A kölcsönzéses foglalkoztatási forma Európa számára igen nagy jelentőséggel bírt, mivel egyre nehezebb volt a világméretű versenyben fennmaradnia, azonban az effajta rugalmasabb foglalkoztatás segítette versenyképességét. Ezt az európai országok nagy része elég hamar felismerte, így felőlük nagy igény mutatkozott a rugalmas – a szakirodalmi szóhasználatban atipikusnak titulált –, foglalkoztatás bevezetésére és elterjesztésére. Így, bár későn jelent meg, de hamar elter­jedt és ma már elég magas a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak száma. Németországban például már tíz évvel ezelőtt több mint 3000 cég foglalkozott kölcsönzéssel, míg ehhez képest hazánkban még ma is csak ennek a harmada kölcsönöz munkavállalókat.
 
   A munkaerő-kölcsönzés közösségi jogi szabályozásában a legfontosabb szabályokat a 2008/104/EGK irányelv tartalmazza, míg az egyenlő bánásmód alapkövetelményéhez szükséges egészség és biztonság alapvető szabályait a 91/383/EGK irányelv taglalja. Bár nem volt könnyű olyan szabályozást megteremteni, amely a megalkotásakor mind a 27 tagállam számára azonosan állapítja meg a külön-külön alkalmazandó feltételeket, mégis mondhatjuk, hogy elérte célját, ha arra gondolunk, hogy a minimális garanciák előírásával hozzásegítette a jogintézményt ahhoz, hogy betölthesse szerepét a munkaerőpiacon. A hiányosságok pótlása a tagállamok feladata, Magyarországnak 2011. december 5-éig kellett a 2008-as irányelvet bedolgoznia az új Munka Törvénykönyvébe.
 
Főbb adatok hazánkból
 
   A munkaerő-kölcsönző vállalkozások kötelező adatszolgáltatásából származó információkból a Nemzeti Munkaügyi Hivatal minden évben egy összefoglalót készít, amelyből jól kiolvasható, hogy évről évre egyre elterjedtebb atipikus foglalkoztatási formának számít a kölcsönzés. Ezt jól bizonyítja az, hogy a tavalyi évben 1016 munkaerő-kölcsönző vállalkozás működött az országban, amely csak a 2012-es évhez képest is már 3,1 százalékos emelkedést mutat. Ennél még drasztikusabb emelkedés tapasztalható a kölcsönzött munkavállalók számában, miután a tavalyi évben több mint 120 ezer fő választotta a munkához jutás­nak ezen formáját, ez pedig közel 20 ezerrel több kölcsönzött dolgozót jelent a 2012-es évhez képest, amit, ha 10 éves távlatban is megvizsgálunk, akkor háromszoros emelkedést tapasztalhatunk. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók legnagyobb száma egyértelműen Budapestre és vonzáskörzetére korlátozódott, azonban érdekessége az, hogy csak ebben a térségben több volt az ilyen foglalkoztatók száma, mint az egész ország további városaiban összesen. Az elmúlt évben kölcsönzésen keresztül legjobban a szakképzettség nélküli egyszerű fizikai munkásokat, és a gépkezelőket, autóvezetőket keresték a foglalkoztatók – ezek száma nagyjából 80 ezer főt tett ki –, azonban elvétve magasan képzett vezetőket, irányítókat is megtaláltak a fejvadászok. A hazai kölcsönző cégek külföldre történő munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkoznak, bár a számok még igen kevés eredményt mutatnak, hiszen az elmúlt év összes kölcsönzött dolgozójának mindösszesen 1,8% százalékát sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezniük.
 
Miért jó és miért nem a munkaerő-kölcsönzés?
 
   A foglalkoztató mindenekelőtt időt és pénzt tud megtakarítani ezzel a foglalkoztatási formával, amely pedig két nagyon fontos – ha nem a legfontosabb – összetevője egy sikeres vállalkozás működésének. A cég „megspórolhatja” az álláshirdetésnek, a munkaerő felvételének, az adminisztrációnak és a későbbi munkaviszony megszüntetésének költségeit, mivel
– a kölcsönző cég végzi a dolgozók meg­keresését;
– szintén a kölcsönző választja ki (megfelelő tesztelés után) a munkakör betöltésére legalkalmasabb jelölteket;
– megszervezik azt az interjút is, melynek során a leendő megbízó kiválaszthatja a számára legalkalmasabb dolgozót;
– átvállalják a munkáltató összes adminisztratív terhét;
– betegség esetén szinte azonnal új munkaerőt biztosítanak;
– amennyiben nincs megelégedve a dolgozóval, másik munkatársat ajánlanak;
– a közvetítői díj költségként elszámolható.

 
   Nem utolsósorban pedig a cégek adminisztratív terheit nagyban csökkenti az, hogy a munkaerő-kölcsönzők végzik:
– a dolgozók be- és kiléptetését,
– a munkaszerződés elkészítését,
– a bérszámfejtést,
– a munkáltatót és munkavállalót terhelő adók befizetését,
– adatszolgáltatást a hatóságok felé,
– a dolgozók adminisztratív problémáinak megoldását.

 
   Azonban egy munkáltató számára a mérlegeléskor nem csupán a fentieket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a rövid idejű szerződéseknél – márpedig ez az általános – a munkavállalóban nem alakul ki lojalitás a cég iránt, ami egy fejlődni és versenyben maradni kívánó cégnek nem túl előnyös. Továbbá nem mindig oldható meg az sem, hogy évről évre ugyanazt a munkatársat kölcsönözzék, azonban negatívumként áll ezen az oldalon az is, hogy közvetítői díjat kell fizetni a szolgáltatásért, amelynek általában elég borsos árat szabnak a kölcsönzők.
 
   Az előbbiekből az látható, hogy a munkaerő-kölcsönzéses foglalkoztatásnak a munkáltató részéről azért még mindig sokkal több előnye, mint hátrány van. Ezzel ellentétben mégis csak a nagy vállalatok tudják igénybe venni ezt a szolgáltatást (ami valószínűleg a magas közvetítői díj miatt van), míg a kis cégeknek valószínűleg nincs is rá szükségük, amennyiben maguk a vezetők is el tudják végezni ezen adminisztrációs feladatokat.
 
   A munkavállalók számára ennél súlyosabb hátrányokkal jár a kölcsönzéssel való munkavállalás, azonban sok előnyük is származhat belőle. Például szélesebb körű álláslehetőségek közül választhatnak, amely főként a magasabban kvalifikált munkavállalókat vonzza, ők ugyanis egyfajta referencia megszerzésére is jónak tartják a kölcsönzéses munkavállalást, mivel így rövid időn belül több céggel ismerkedhetnek meg. Azonban ami ez egyik munkavállalói rétegnek előny – a rugalmasság –, az a másiknak inkább hátrány, mert az alacsonyabban kvalifikált munkaerő ebben inkább a bizonytalanságot látja. Ami érthető is, mivel a kevesebb szak­tudással és gyakorlattal rendelkezők sokkal nehezebben találnak új munkát, mint tanult munkatársaik. Előny számukra a munkaidő rugalmassága is, mivel általában nem napi nyolc óra a megszokott munkaidő, továbbá a munkanélkülieknek, vagy gyesen lévőknek előnyös azért is, mert egy ilyen atipikus és rugalmas foglalkoztatási formával gyorsabban vissza tudnak kerülni a munka világába.
 
   Azonban akadnak hátrányok is a munkavállalók számára ezen a téren, nem is kis számmal, mivel a kölcsönzéses munkák általában nem folyamatosak, és elég bizonytalanok, továbbá az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozók általában kevesebb fizetést érhetnek el, mint az ugyanilyen pozícióban, de a foglalkoztatóval munkajogviszonyban álló társaik. A rövid foglalkoztatás miatt a munkavállalóknak járó későbbi szociális szolgáltatások is csak kismértékben, vagy egyáltalán nem járnak, de a tipikus foglalkoztatástól eltérő szabályozás miatt a felmondásra vonatkozó szabályok is rosszabbak a dolgozókra nézve, amely miatt egyfajta állandó bizonytalanságérzés alakul ki az alacsonyan képzett munkaerőben.
 
A munkaerő-kölcsönzés szerepe a munka­erő-piaci reintegrációban
 
   A nők gyermekvállalásuk után sokkal nehezebben tudnak újra bekerülni a munka világába, és többször csak azért nem találnak munkát, mert a munkáltatók – félve a sok betegszabadságtól – nem akarják teljes munkaidőben foglalkoztatni a kismamákat. Azonban a kölcsönzés rugalmassága megoldást jelenthet erre a problémára, illetve a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjára, és az idősek foglalkoztatására is. A tanulók és hallgatók számára pedig szinte ez az egyetlen út, hogy időszakosan, megfelelő munkát találjanak, megbízva a diákszövetkezetek törvényességében.
 
   Tehát a munkaerő-kölcsönzés aktív munkaerő-piaci eszköz, meghatározott társadalmi csoportoknak a munka világába ­történő bekapcsolásához. Ezt az unió sok országában már felismerték, és eredmé­nyesen hasznosítják is. Például úgy próbálják ösztönözni a kölcsönző cégeket, hogy támogatást adnak és cserébe elvárják, hogy határozatlan időre felvegyék kölcsönzésre a „nehezen elhelyezhetőket”. Ilyen programot már eredményesen valósított meg Ausztria, Németország, Hollandia és Franciaország is.
 
Forrás: ugyvedvilag.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos részévé vált .
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector