Ennyit ér ma a diploma: kik viszik haza a legtöbb pénzt?

Továbbra is sokat számít a diploma: nemcsak kevesebb a frissen végzettek között a munkanélküliség, de már fiatalon is bőven az átlag felett keresnek. A legtöbbet az informatikus, műszaki és gazdasági területen diplomát szerzők vihetik haza. De vajon kik azok a frissdiplomások, akik 100 ezernél is kevesebbet keresnek, és mennyiben befolyásolja a későbbi fizetést a tanulmányi eredmény? – olvasható a Pénzcentrum oldalán.

   A felsőfokú végzettség munkaerő-piaci hozadéka továbbra is megmutatkozik. Egyrészt a frissdiplomások körében mért alacsony munkanélküliségi arány (5,8%) alatta marad a KSH által 25-54 évesek körében mért 9,6 százaléktól. Másrészt pedig a felsőfokú végzettség jövedelmi előnyt is jelent: az itthon dolgozó frissdiplomások nettó átlagjövedelme 168 ezer forint, ami közel 20 ezer forinttal magasabb, mint az átlagos nettó kereset - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb tanulmányából.
 
   Az adatok szerint legtöbbet az informatikus végzettségűek keresnek, átlagosan havi nettó 231 510 forintot, a külföldön munkát vállaló friss diplomások pedig ennél is többet, havi nettó 248 050 forintot visznek haza. Ez csaknem 40 százalékkal magasabb az átlagos pályakezdő fizetésnél, és 18-19 százalékkal magasabb a műszaki (195 370 forint) és a gazdaságtudományi területen (193 450 forint) várhatónál. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a művészeti és bölcsészdiplomákhoz társíthatunk. 
Frissdiplomások havi nettó jövedelme:

130 ezer Pedagógusképzés
132 ezer Művészeti
155 ezer Bölcsészettudományi
157 ezer Agrártudományi
160 ezer Sporttudományi
162 ezer Természettudományi
163 ezer Társadalomtudományi
176 ezer Orvos-ésegészségtudományi
188 ezer Jogi
194 ezer Közigazgatási,katonai,rendészeti
209 ezer Gazdaságtudományi
224 ezer Műszaki
248 ezer Informatika
 
   A legjobban jövedelmező frissdiplomás szakmának a szoftverfejlesztő számít egyébként, 258 ezer forintos nettó átlagjövedelemmel. Irodai adminisztrátorként vagy óvodapedagógusként a frissdiplomások havi nettó átlagkeresete 100 ezer forint alatt marad.

  A magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen magasabbak (átlagosan 45 ezer forinttal), mint a közszférában mért átlagkereset. A magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legnagyobb keresetről.
 
A férfiak többet keresnek, sokkal többet
 
  Jelentős a jövedelmi különbség a nemek között: a frissdiplomás férfiak átlagosan havi 50 ezer forinttal keresnek többet a diplomás nőknél. Habár a különbségre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés szakterületi eltérései (a legjobban fizetett informatikai vagy műszaki területeken általában férfiak dolgoznak), a legtöbb területen akkor is legalább 30 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be a nők. A legkisebb különbség a bölcsészettudományi területen mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot.
 
Mivel lehet még feljebb tornászni a kezdő fizetést?
 
   A felsőfokú tanulmányok alatti munkavégzés során szerzett szakmai tapasztalategyértelműen pozitívan hat a későbbi keresetre, addig a tanulmányok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mértek jelentős jövedelmi eltéréseket a végzés utáni években. 

Ezenfelül az átlagnál jobban teljesítők is magasabb jövedelemről jeleztek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel: a legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek között mérték.
 
   Az adatok szerint azok a diplomások, akik külföldön is részt vettek például diákcsereprogramban, magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. A külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 60 ezer forintot. A frissdiplomásoknak egyébként 6,2 százaléka dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalék a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. A külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság. Leginkább a művészeti, sporttudományi és műszaki képzési területek diplomásai mennek külföldre, viszont a jogi és pedagógiai szakokon végzettek közül kevesebben dolgoztak másik országban.
 
Forrás: Pénzcentrum