A közmunkások húzzák le a fizetéseket

 Az idei első félévben a közfoglalkoztatás 80 százalékos bővülése mellett a versenyszférában is számos új munkahely jött létre - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A második negyedévre a munkanélküliségi ráta 8 százalékra mérséklődött, 20 százalékos ifjúsági munkanélküliségi ráta mellett. A bruttó kereset közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,7 százalékkal nőtt, velük együtt 4,8 százalékos a változás – írja a Napi Gazdaság Online.

  Az idei első félévben átlagosan 4,1 millióan tartoztak a foglalkoztatottak közé, és a második negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 61,7 százalékra emelkedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2014 első félévi munkaerő-piaci folyamatokról szóló jelentéséből. Ugyan a KSH kiemeli, hogy a 2014 első negyedévére rendelkezésre álló európai adatokkal összevetve a 15-64 év közötti férfiak foglalkoztatási rátája csak 2,2 százalékponttal, míg a nőké 3,9 százalékponttal marad el az EU 28 átlagától, azt nem hangsúlyozzák, hogy ezt az átlagot erősen lefelé húzza a görög 48,5 százalékos, és a horvát 52,8 százalékos ráta is. A munkaerő-felmérés adatai szerint az első félévben a foglalkoztatottak száma 225,4 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakit - ebből 68 ezret közfoglalkoztatásba vontak be. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 46 ezerrel több alkalmazottat foglalkoztattak, mint az előző év azonos időszakában. A jelentés a NAV adataira hivatkozva írja, hogy e hat hónap alatt mintegy 200 ezerrel többen fizettek foglalkoztatást feltételező jogviszonyban állóként járulékot.
 
   A KSH adatai szerint az idei első félévben átlagosan 178,7 ezer közfoglalkoztatott volt, szemben a tavalyi 98,9 ezerrel. 2014-ben nőtt a versenyszférában és a non-profit szervezeteknél alkalmazott közfoglalkoztatottak száma, az első félévben már 23 ezren dolgoztak a költségvetési szférán kívül. A törvényileg meghatározott 77 300 forintos bruttó közfoglalkoztatotti minimálbért alig haladta meg az átlagosan bruttó 78 051 forintos közfoglalkoztatotti bér, vagyis kevesen részesülhettek a kvalifikáltabb munkakörökhöz köthető magasabb bérben.

A foglalkoztatottak számának változása 2010-2014 között (ezer fő)
Megnevezés	Foglalkoztatottak száma
	2010. I. félév	2014. I. félév
Alkalmazott	3285,5	3650,4
ebből közfoglalkoztatottnak tekinti magát	64,6	168,3
Társas vállalkozás tagja	144,6	164,7
Vállalkozó, önálló	306,6	271,2
Segítő családtag	12,3	13,6
Belföldi telephelyen dolgozik	3699,2	4005,1
Külföldi telephelyen dolgozik	49,8	94,8
Forrás: KSH munkaerő-felmérés

 
   Az adatok szerint az első hat hónapban közel 115 ezer fővel 364,2 ezerre csökkent a munkanélküliek száma - ez még mindig a válság előtti szint fölött van. A második negyedévre a munkanélküliségi ráta 8 százalékra mérséklődött, 20 százalékos ifjúsági munkanélküliségi ráta mellett. A regisztrált álláskeresők száma átlagosan 446,475 ezer volt az első hat hónapban, ebből 55,911 ezer volt pályakezdő. A 2011-es átalakítás miatt kevesebben és rövidebb ideig számíthatnak munkanélküliségi ellátásokra: 2014 első felében már átlagosan csak 61,3 ezren kaptak álláskeresési járulékot vagy segélyt, további 139 ezren pedig rendszeres szociális segélyt. Az év első felében saját bevallás alapján átlagosan 567 ezren tekintették magukat munkanélkülinek - ez 153 ezerrel kevesebb, mint 2013 első felében. A 15-64 évesek körében 2014 első hat hónapjában 7 százalékkal csökkent az inaktívak létszáma.
 
   A bruttó kereset közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,7 százalékkal 246 840 forintra emelkedett az idei első félévben. Ha az előbbieket is hozzászámoljuk 4,8 százalékos a változás. A versenyszférában jellemzően nem fizetésemeléssel, hanem prémium és jutalomkifizetéssel ismerték el a munkavállalók teljesítményét. A havi  fizikai munkásoknál átlagosan 6,8 ezer, míg a szellemi munkakörben dolgozóknál 40,3 ezer forintot jelentett a KSH szerint. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak állományának 80 százalékos bővülése miatt csak 0,7 százalékos volt.A költségvetési szférában még mindig 219 ezren kaptak keresetbe nem számító bérkompenzációt a 2011-es adóváltozások miatt. A nemzetgazdasági nettó kereset közfoglalkoztatottak nélkül átlagosan 161700 forint volt: a versenyszférában 165,2 ezer, a közszférában 154,5 ezer volt az átlagnettó, míg a közmunkások 51 ezer forintot vihettek haza. A családi adókedvezmény torzító hatása  a három és több gyereket nevelőknél már 50 ezer forintot jelentett a gyerektelenek fizetéséhez képest. A munkaerőköltség 2014 második negyedévében 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet.

Forrás: Napi Gazdaság