Igazságosabb forráselosztást akar a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár
Az 1,34 gyerek kevés, óvodába járatáshoz kötik a családi pótlékot
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. október 22. szerda, 15:26
Közzétéve: 2014. október 22. szerda, 15:26
A ma Magyarországon egy édesanyára jutó 1,34 gyerek nagyon kevés. Nem nyitják újra a tébolydát, ilyen tervek nincsenek. Lesz viszont életpályamodell a szociális területen dolgozóknak is, s a kötelező óvodáztatáshoz kötik majd a családi pótlék kifizetését. Ezeket hétfőn Siófokon hallottuk a szociális igazgatók egyesületének konferenciáján, melyen két államtitkár is vázolta a szaktárca elképzeléseit a 350 résztvevő előtt– írja a sonline.hu.
– Igazságosabb forráselosztást, a nehezebb helyzetben élők, a hátrányosabb helyzetben lévők javára – fogalmazta meg az egyik alapcélt Czibere Károly társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, aki az elmúlt évek eredményei közé sorolta a szociális állami normatívák növekedését, vagy a filozófiaváltást a nevelőszülői ellátás terén. Arról is beszélt: 2016-tól megszűnhet a pályázati rendszer az ágazatban, „azért, hogy kiszámíthatóbban tudjanak tervezni a szolgáltatók”. Nem tervezik a tébolyda újranyitását, más irányú a gondolkodás – mondta hétfőn Siófokon Czibere Károly államtitkár. Viszont – tette hozzá – a gyenge színvonalú szolgáltatásokat sem akarják fenntartani, „januártól kidobjuk a hajóból azokat, akik csak a pénzre utaznak”. Az államtitkár szerint sok ma még a visszaélés, a csalás, ezért is fontos az ellenőrzés hatékonyságának a növelése. Nagyon sok területen ugyanakkor eszményi munkavégzés zajlik, azokat tehát meg kell becsülni, akik kitartanak. Szakmai bizottságokban készítik elő az életpályamodellt a szociális területen dolgozók számára, melyet lépcsőzetesen vezetnek majd be. – Azért, hogy ne csak gesztusértéke legyen a szakmai megbecsülésnek, hanem anyagiakban is kifejezhető – így Czibere Károly. – A bérpótlék már a kormány elkötelezettségét mutatta ezen a téren.
A gyermekjóléti szolgálatot erősítik, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a közpénzek hatékonyabb elköltésére. Azt a példát hozta fel erre az államtitkár, hogy a házi segítségnyújtásban olyan, aligha hatékony tevékenységekre is költik az adófizetők pénzét, mint szalmabálakötözés, hurkatöltés, metszés.
A demográfiai kihívások a legnagyobb problémák közé tartoznak – erről már Novák Katalin család-és ifjúságügyekért felelős államtitkár beszélt a siófoki konferencia résztvevői előtt. Riasztó grafikonjaiból az derült ki: 1981 óta, harminchárom esztendő alatt csaknem egymillióval csökkent az ország lakossága, miközben ma egy édesanyára 1,34 gyermek jut. – Ez a termékenységi mutató ma már annyira alacsony, hogy 2,1 gyermek esetében lenne csak tartható hosszú távon a jelenlegi lakosságszám – magyarázta. – Felmerül a kérdés, érdemes-e erőfeszítéseket tennünk ennek érdekében, van-e remény? A választ egy kutatás adatai adják meg, miszerint jelentős a különbség a között, hogy egy család hány gyermeket tervez és mennyi születik végül meg. Ha a tervezett gyermekek megszületnének, az hozhatna demográfiai fordulatot.
A termékenységi mutatóval hazánk az európai sor végén kullog. Novák Katalin szerint ez ma ott a legkedvezőbb, ahol az édesanya a gyereknevelés mellett munkát is tud vállalni. Megfordult tehát a trend az elmúlt tíz-tizenöt évben, hiszen korábban a déli országok álltak a rangsor élén, ahol otthon maradtak az édesanyák a kicsik mellett. Mára viszont az északi országok vették át a vezetést, ahol jó a nappali gyermekellátás és van lehetőség az anya elhelyezkedésére. A bölcsődei hálózat fejlesztése tehát – tette hozzá az államtitkár – hazánkban is kulcsfontosságú, annak érdekében, hogy minden három év alatti gyermek édesanyja el tudjon menni dolgozni, akinek ilyen szándékai vannak. Ezt egészíti ki egyebek között a családi adókedvezmény (négy év alatt állítólag 800 milliárd forint maradt így a családok zsebében, szakemberek csak azt vitatják, hogy pont a legrászorultabbakéban, vagy sem? – a szerző), vagy a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Bevezetik a kötelező óvodáztatást három éves kortól, amit összekapcsolnak a családi pótlék folyósításával. – Amióta csak annak adunk családi pótlékot, aki iskolába járatja a gyermekét, negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzás – állította Novák Katalin. – Bevált tehát a módszer, ezt terjesztjük ki az óvodába járatásra is.
Forrás: sonline.hu