Tállai: a cél a gyermekes családok terheinek alacsonyan tartása

A kormány célja 2015-ben is az, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók és a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsa - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben, a jövő évi adótörvény-javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

    „Az adórendszerrel is azt ösztönözzük, hogy jövőre még többen tudjanak dolgozni, az emberek többet tudjanak keresni, élénkíteni tudjuk a vidéket, könnyebbé tegyük a gyermeknevelés terheit, többet tudjunk az iskoláinkra és kórházainkra fordítani” - hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve egyúttal a feketegazdaság és az áfacsalások elleni szigorúbb fellépés fontosságát.

    Jelezte, a kormány kitart amellett, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek - teherbíró képességével arányosan - ki kell vennie részét a közteherviselésből, így maradnak a különadók, marad a bank- és a reklámadó, és javasolják a távközlési adó kiterjesztését az adatforgalomra, ami szintén a szolgáltatókat terheli. Megjegyezte ugyanakkor, hogy megkönnyítik a távközlési szolgáltatók helyzetét azzal, hogy a távközlési adóból levonható lesz a megfizetett társasági adó.

    „Bármennyire is szeretné az ellenzék, nem vagyunk hajlandóak megszorításokat végrehajtani és családokat terhelő adókat bevezetni” - jelentette ki Tállai András.

    A családokkal kapcsolatban elmondta: a törvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. Így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény - ismertette.

    Az újdonságok között említette, hogy a házasságkötést - az első gyermek megszületéséig, de legfeljebb 24 hónapon át havi 5 ezer forintos - adókedvezménnyel tervezik ösztönözni; hogy jövőre a munkahelyvédelmi akcióban részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után; valamint azt, hogy 2015-ben társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogatók.

    A munkabéren kívül adható juttatások keretösszege 500 ezerről 450 ezer forintra csökken, „egyúttal kisebb lesz ezeknek a juttatásoknak az adóelőnye a munkabérrel szemben” - mondta.

    Változás - folytatta az államtitkár -, hogy a bankkártyahasználat ösztönzése céljából az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettséget javasolnak. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forintos illetéket indítványoznak.

    A kormány bevezeti a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, és szigorodnak az áfabevallási szabályok. Így havi áfabevallási kötelezettséget írnak elő az újonnan alakult vállalkozásoknak. Emellett bizonyos árbevételi szint felett megszüntetik az éves áfabevallás lehetőségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés célja, hogy már év közben ki lehessen szűrni a visszaéléseket - magyarázta Tállai András. Hozzátette, a gazdaság fehérítésével összhangban a javaslat a jelenlegi 2 millióról 1 millió forintra csökkenti a tételes áfaadat-szolgáltatás összeghatárát.

    Az államtitkár egyúttal megerősítette azt a kormányzati célkitűzést, hogy még ebben a ciklusban egykulcsos legyen a társasági adó.

    A mezőgazdasági termelők beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítik a helyi iparűzési adó alól, a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs pedig 27-ről 5 százalékra csökken - sorolta a terveket. Arról is tájékoztatott, hogy jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása. Közölte továbbá: adómentes lesz a palackozott fröccs.

    Elmondta, az előterjesztés bővíti a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgásterét, így a helyhatóságok 2015-től egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik, és további korlát, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó.

    Az államtitkár összegezése szerint az adórendszer alapjai jövőre is változatlanok maradnak, hiszen „ez az adórendszer már bizonyította, hogy hozzájárul a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez, a gazdasági növekedéshez és a szociális biztonság megteremtéséhez”.

    Az adótörvény-javaslat legfontosabb célja - mondta - a családalapítás kiemelt támogatása, a munkát terhelő adók alacsony szinten tartása és a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalói csoportok foglalkoztatásának ösztönzése. A vállalkozások esetében a célok közül a működést megkönnyítő feltételek kialakítását, a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítését, valamint a jogalkalmazás megkönnyítését és a bürokrácia csökkentését emelte ki Tállai András.