A jobb ellátás kulcsa a hálapénz

A lakosság több mint 70 százaléka szerint a jobb ellátás kulcsa a hálapénz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta.

   A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.
 
   A felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást, s szerintük külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható a szükséges szolgáltatás, és ellátás. A megkérdezettek 55 százaléka úgy véli, egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél, amelyben hálapénz, vagy külön díj nélkül nincs megfelelő ellátás és elég figyelem - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség a felmérés adatait ismertetve.
 
A jobb ellátás pénzbe kerül
 
   A felmérés szerint a válaszadók negyede, főként diplomások, 60 év felettiek, nyugat-dunántúliak és magas jövedelműek adtak az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. A magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi 2 évben hálapénzt adók 71 százaléka, illetve a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt. Vagyis függetlenül attól, hogy valaki ténylegesen fizetett-e, a többség szerint a jobb ellátáshoz szükség van a hálapénzre - mutat rá a felmérés.
 
   Azt senki nem gondolja, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság közel kétharmada úgy véli, a kapott hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint az orvosok fizetése megegyezik a hálapénz összegével, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz.
 
Átláthatóbb lenne, ha legálisan lehetne fizetni
 
   A válaszadók szerint átláthatóbb, és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének.
 
   A jelenleg hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amit ma hálapénzért kell megszereznie: 14 százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna ez esetben, míg a fennmaradó 9 százalékuk nem változtatna hálapénz-adási szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban. A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.
 
   A magyarországi egészségpénztárak több mint 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség felkérésére a GKI Gazdaságkutató 2014 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével készített felmérést a magyarok hálapénzzel kapcsolatos attitűdjéről.