Újra csomagolhatnak az orvosok

Az orvosok kivándorlásának újabb hullámát indíthatja el a kormány 2015-ös intézkedéscsomagja. A költségvetésben nem látszik fedezete a beígért nagy ívű egészségügyi intézkedéseknek, mint például a bérfejlesztések. A büdzséből nehezen fejthető fel, hogy mekkora többletet szánnak az egészségügyre – írja a Népszabadság.
 
  Ha valakinek mégis sikerülne, azt látná: a tervezett bevételek, a költések és az ahhoz tartozó kormányzati kommunikáció között nehezen fedezhető fel összefüggés. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint súlyosabb, hogy a magán- és az állami ellátás radikális szétválasztásának tervével összezavarták az orvosokat. Sokan ijedtek meg, hogy elveszíthetik azt a kiegészítő jövedelmet, amiből eddig még fenn tudták tartani a családjaikat, amennyiben valósággá válik, amiről Zombor Gábor államtitkár a napokban beszélt, hogy az állami kórházakból kitiltják a magánellátást.
 
   Havi hat ügyelettel maximum 280 ezer forint maradhat a zsebükben. A legnagyobb baj a bizonytalanság: senki nem tudja, mi a pontos terv. A kormány szerint az egészségügy a fókuszban van. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára vasárnap azt mondta, hogy a lemaradás miatt a kormány jövőre több forrást biztosít, ám a költségvetési törvénytervezet ezt nem erősíti meg.
 
  Az E-Alapban például mindössze 28,2 milliárd forintos a többlet, ami másfél százalékos növekedés, noha a tervezett infláció 1,8 százalék. Az említett „többletből” kell majd finanszírozni a háziorvosoknak beígért 10 milliárdos „praxismegújítási programot”. Csakhogy míg idénre 101 milliárd forintot terveztek a háziorvosi ellátásra az E-Alapban, csak 97-et költenek, s azt fejelték meg azzal a tízzel, amiről beszélnek.
 
   A tízmilliárdos növekmény máris hatmilliárdra olvadt. A szakellátás (kórházak, szakrendelők) jövőre 14 milliárdos többlethez jutnak, ám ez az összeg aligha lesz elég az intézmények eladósodásának megállítására és az egészségügyi béremelések folytatásához. Rétvári szerint ígéretét az egészségügyi termékdíjból – közismertebb nevén a chipsadóból – lehet finanszírozni, ám ebből csupán 25,3 milliárdot remél a költségvetés.
 
   Ez ugyan hatmilliárddal több, mint amit idén kapott az egészségügy ilyen jogcímen, ám a három évvel ezelőtti béremelések költsége évi 38 milliárd, amit eddig is a gyógyításra szánt kasszából vettek le. Zombor Gábor a kormányzati portálnak 55 milliárdos idei termékadó-bevételről beszélt, ám az ágazathoz 19 milliárd forint jutott el. A különbözet okára a tárca nem válaszolt.
 
  Az NGM költségvetésében szerepel még 60 milliárd forint, amit egészségügyi adósságkonszolidációra szánnak. Az intézmények már október elején 96 milliárd forinttal tartoztak a szolgáltatóknak, ebből majd hatvanat tettek ki a lejárt számlák. Az egészségbiztosító által finanszírozott mintegy 240 fekvőbeteg- és egyéb szakellátást végző intézmény közül több mint 160-nak van sürgősen rendezendő adóssága.
 
  Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke szerint az ismertté vált hatvanmilliárdos többlet azt „üzeni”, hogy nem lesz pénz az eladósodás megállítására, csupán tűzoltásra. „Ha minden marad úgy, mint most, ennyi pénzből csak kevesebb beteget lehet majd ellátni” – állítják a területen dolgozók.
 
  Az öt érdekvédő (a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége) egy hete levélben kért gyors egyeztetést az államtitkártól, de még nem kaptak választ – mondta Bélteczki János. A szervezetek országjáró körútjukon felmérik: az ágazat dolgozói milyen közös érdekvédő akcióban hajlandók részt venni.

Forrás: Népszabadság