Startlaphoz Csatlakozz!

Rendeltetésellenes joggyakorlás

Tilos bizonytalanságban tartani a dolgozót

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. november 05. szerda, 17:20

A munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlásának minősül, ha a közgyűlés határozata után csak mintegy két év elteltével közli a felmondást és ezzel a munkavállalót hosszú ideig bizonytalan helyzetben tartja - állapította meg Kúria, melyről a munkajog.hu is beszámolt.

   A rendeltetésellenes joggyakorlás a törvény nem teljes körű felsorolása következtében az abban megjelölteken kívül más módon is megvalósulhat [1992. évi XXII. tv. 4. §] - írja indoklásában a Kúria.
A felperes a keresetében az alperes felmondása jogellenességének megállapítását, eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását kérte. Ezen túlmenően elmaradt munkabérre, költségtérítésre, végkielégítésre tartott igényt, továbbá egyéb követeléseket is előterjesztett. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a 2012. február 14-én kelt rendes felmondás jogellenes.

A tényállás
 
  A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1981. október 24-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, a D., K. utca 6. szám alatti társasház házfelügyelője volt. 
A házfelügyelői munkaszerződés 1992. július 15-én került aláírásra azzal, hogy a szerződés 2. pontja szerint a felperes munkaviszonyának kezdete 1981. október 24. A szerződés 4. pontja rögzítette, hogy a felperes munkabére a mindenkori minimálbér, plusz 20 %-a, melyet a lakásszövetkezet vezetése minden évben az infláció mértékének megfelelően emel. A munkavállalót munkabérén és szolgálati lakás juttatáson túlmenően megilleti étkezési hozzájárulás, védőruha (cipő, melegítő, csizma), és tisztálkodószer is. Ennek mértékét a vezetőség határozza meg.

   A szövetkezet elnökének személye 2009. évben változott, az új elnök a felperes részére étkezési hozzájárulást, védőruha juttatást nem nyújtott, valamint a minimálbért fizette annak ellenére, hogy a munkaszerződés módosítására a felek között nem került sor.

   A felperes munkaszerződése szerint a havi munkaideje 176 óra volt, munkaidő-beosztása a tevékenységi jegyzékben foglaltaknak megfelelően alakult, azt a szerződés 5. pontja rögzítette, valamint azt is, hogy egy pihenőnap illeti meg, amely a szombati nap.

  A felperes a hétvégi liftügyeletre vonatkozó kötelezettségére 2001. augusztusában bejelentést tett, mely szerint hétvégén nincs liftügyelet. Ezt a felügyelőbizottság tudomásul vette, és B. A. felvonókezelőt bízták meg a hétvégi ügyelettel.

   Sz. A. szövetkezeti elnök 2009. június 10-én felvetette a felperesnek, hogy vállalkozásban végezze a takarítási tevékenységet, illetőleg a munkaszerződését 4 órára csökkentsék le, továbbá vonják meg tőle a minimálbér 20 %-át, az étkezési juttatást, illetőleg a védőruha, a tisztálkodószer juttatást. Erről külön döntés nem született, azonban 2009. júliusától egyszemélyi döntési jogkörben eljárva a felperes részére ezen juttatások kifizetését megszüntette.

   Az alperes 2010. május 27-én tartott közgyűlésén az alperes ügyvezető elnöke javaslatot tett takarékosság miatt a házfelügyelői munkakör módosítására tekintettel arra, hogy évekkel ezelőtt a felperes írásban lemondott a liftügyelet ellátásáról, azonban a 20 % ügyeleti pótlékot továbbra is fizették a részére. További javaslat volt, hogy 2010. július 1-jétől szüntesse meg a közgyűlés a házfelügyelői munkakört és az ingyen lakhatást. A takarítást a továbbiakban vállalkozóval végeztesse el, a lakáshasználat után bérleti díjat számítson fel. Ezt követően a határozatképes közgyűlés 4/2010. számú határozatában döntött a házfelügyelői munkakör megszüntetéséről, a takarítás vállalkozásba adásáról, és a lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakás használata után bérleti díj felszámításáról. Ezt követően az ügyvezető a felperes munkaszerződését nem módosította, 2010. január 1-jétől a minimálbér 20 %-át is fizette.

   Az alperes a felperes munkaviszonyát 2012. február 20-án rendes felmondással szüntette meg 2012. május 21. napjával. A felmondás indokolásaként rögzítette a szövetkezet nehéz gazdasági helyzetét, továbbá azt, hogy a pénzügyi nehézségek miatt a házfelügyelői teendőket és a takarítást külső vállalkozóval kívánja elvégeztetni költségtakarékosság okából. Ezenkívül hivatkozott a szövetkezet 4/2010. (V.27.) szám alatt meghozott közgyűlési határozatára.

Az ítélet

  A munkaügyi bíróság ítéletében utalt az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 89. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltakra, valamint az Mt. 4. §-ában rögzítettekre.
A bíróság kifejtette, hogy nem ütközött jogszabályba az alperes működésével kapcsolatos gazdasági okra alapozott felmondási indok.

   Az MK. 95. számú állásfoglalás kiemeli, hogy az egyébként jogszerűen fennálló felmondási jog gyakorlása is jogellenessé válik abban az esetben, ha bizonyítottan rendeltetésével össze nem férő célból, esetleges ártási szándékkal bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták, illetve ilyen eredményre vezet.  Nem minősül rendeltetésellenes joggyakorlásnak, ha költségtakarékossági okból nem a munkaviszony, hanem más jogviszony kereten belül kívánja elláttatni az alperes a felperes feladatait, de 2009-től a munkáltató folyamatosan olyan helyzetet teremtett, amely a munkáltató jogos érdekét csorbította.

   A felperes munkaszerződésében a további 20 % díjazás mellé többletfeladatokat az alperes nem határozott meg figyelemmel arra, hogy az általa is becsatolt munkaköri leírás – tevékenységi jegyzék – a liftügyeletet tartalmazta, de nem pótfeladatként. Amennyiben a többletteljesítményét kívánta volna az alperes díjazni, a Munka törvénykönyve szerint ezen keresetkiegészítésre vonatkozó többletdíjazást és feladatot is írásba kellett volna foglalni. Az alperes nem tudta igazolni, hogy a munkaszerződésben rögzített 20 % többletteljesítményhez igazodott volna.

   A bíróság a rendeltetésellenes joggyakorlás körében utalt arra, hogy a munkabér-megvonáson túl, amely már 2010. január 1-jétől kezdődően megvalósult, a közgyűlés elé a módosítás iránti javaslat csak 2010. július 1-jén került. A rendszeres étkezési hozzájárulást is munkaszerződés-módosítás nélkül  vonták meg 2009-től. 

  A bíróság nem osztotta az alperesi álláspontot, hogy a szövetkezetnek nem volt pénze, ezért a rendes felmondást nem hajtotta végre a közgyűlési határozattal ellentétben. A rendes felmondást megelőzően tett folyamatos alperesi intézkedések azt szolgálták, hogy a felperes munkaviszonyát ő esetlegesen maga szüntesse meg. Az alperes a felperes felszólító levelére nem válaszolt, ezért egyeztetést nem kezdeményezett, írásbeli figyelmeztetésben részesítette a nem megfelelő munkavégzés miatt. A házfelügyelőtől munkaviszonyának fennállása alatt a közös helyiség kulcsait elvette, utóbb azonban a közüzemek dolgozóit hozzá irányította, hogy oldja meg az elhárítási problémákat. Mindez pedig az Mt. 4. §-ában foglalt rendeltetésellenes joggyakorlás elvébe ütközik.

   Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék  közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az alperes közgyűlése 2010. május 27-én jogszerűen döntött költségtakarékossági okokból a felperes munkakörének megszüntetéséről. A döntés célszerűségét, eredményességét a bíróság nem vizsgálhatja.

   Az alperes részéről a rendeltetésellenes joggyakorlás a felperes munkaviszonyának megszüntetéséről szóló elhatározás megszületésétől, a megszüntetésről szóló közgyűlési döntés meghozatala, és az intézkedés tényleges végrehajtása közötti időszakban következett be. Az alperes a felperes munkaviszonyát érintően olyan intézkedéseket hozott, amelyek tevékenységének ellehetetlenítésére irányultak.
 
   Az alperes a felperes 1992. július 15-én kelt munkaszerződés-módosítása nélkül megvonta a felperestől a munkaszerződés 4. pontjában meghatározott munkabérből a minimálbér 20 %-át kitevő munkabérrészt 2010. január 1-jétől, valamint ugyanezen időponttól kezdődően az étkezési hozzájárulást is. A munkabér megállapítása, annak mértéke a munkaszerződés fontos eleme, melynek értékelésénél a munkaszerződés tartalmából kell kiindulni.

   A felperes 1992. július 15-én kelt tevékenységi jegyzéke a 20 %-os térítésért külön feladatot nem határozott meg. A liftkezelési tevékenység 2001. novemberi megszűnését követően is részesült a felperes ezen juttatásban 2010. január 1-jéig.

  Az alperes elnöke a felperes munkakörének megszűnéséről szóló döntést követően a felperest több alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesítette. E körben kiemelendő, hogy a munkaidejének be nem tartását rótták a terhére, amely az alperes szerint 6 órától 14 óráig tartott. Ezzel szemben a munkaszerződés erre vonatkozóan nem tartalmaz eligazítást.

  Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet „megváltoztatását”, és annak megállapítását kérte, hogy az alperes rendes felmondása „érvényes”. 

   A felülvizsgálati érvelés szerint a felperes házfelügyelői munkaviszonyának felmondására abból a gazdasági megfontolásból került sor, hogy a lakásszövetkezet a jövőben vállalkozás keretében végeztethesse a házfelügyelői-takarítási feladatokat jelentős anyagi megtakarítást elérve.

   Az Mt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint a jog gyakorlása akkor nem rendeltetésszerű, ha mások jogos érdekének csorbítására irányul, érdekérvényesítési lehetőségét korlátozza, mások zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy erre vezet. A bíróságnak az ítéletben azt kellett volna alátámasztania és bizonyítékként megjelölnie, amely a fentiek közül egy, vagy több feltételt megvalósított, erre azonban nem került sor.

   Az alperes a 20 % többletdíjazás kifizetését azért nem teljesítette, mivel – a felperes kérésére – a liftügyeleti tevékenység, mint az ellátandó feladat egy része  megszüntetésre került. Mivel erre kifejezetten a felperesnek volt igénye, az Mt. 4. §-ában felhozott rendeltetésszerű  joggyakorlás tilalmába ütköző alperesi magatartás nem nyert bizonyítást.

   A bíróság azt is a nem rendeltetésszerű  joggyakorlás bizonyítékaként jelölte meg, hogy az alperes a munkaviszony megszüntetéséről szóló szövetkezeti közgyűlési határozatát követően nem azonnal foganatosította a munkaviszony felmondását. Ezzel a felperest nem érte sérelem, hiszen tovább dolgozhatott, vagyis továbbra is fennmaradt a munkaviszonya. 
 
   A szövetkezet a felperesnek is felajánlotta, hogy váltson ki vállalkozói igazolványt, és ilyen minőségében lássa el a takarítási feladatokat, ezt azonban nem vállalta. A felperes állította ki a jelenléti ívet, amelyen maga tüntette fel, hogy a munkaideje 6 órától 14 óráig tart. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy a felperes a közüzemi díj hátralékot nem fizette meg.

   Az eljárt bíróságok a joggal való visszaélés keretében arra utaltak, hogy a munkáltató kifogásolt intézkedéseivel arra akarta rászorítani a felperest, hogy a munkaviszonyát ő maga szüntesse meg. Mivel a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnt meg, így ennek a hivatkozásnak nincs jelentősége. 
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme tartalma szerint a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett.


 A felülvizsgálati kérelem nem alapos

  A jogokat rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A törvényben meghatározott jog gyakorlása is jogellenessé válik, ha annak célja más jogos érdekének csorbítása, vagy az komoly érdek nélkül erre vezet. 

   Az alperes a felülvizsgálati kérelmében tévesen értelmezte az Mt. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat. Eszerint ugyanis a törvény nem taxatív felsorolást tartalmaz, mivel azt rögzíti, hogy a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy vezet. Ebből következően olyan magatartás is alkalmas lehet a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítására, amely a felsorolásban nem található.

  A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az alperes közgyűlése 2010. május 27-én költségtakarékossági okra hivatkozva jogszerűen határozhatott a felperes munkaviszonyának megszüntetéséről, a döntés célszerűsége a munkaügyi jogvita keretein kívül esik. 
Ugyancsak jogszabálysértés nélkül tartalmazza a jogerős közbenső ítélet, hogy a közgyűlési határozat meghozatala (2010. május 27.) és az intézkedés tényleges végrehajtása (2012. február 14.) közötti időszakban valósult meg a rendeltetésellenes joggyakorlás, amely a munkaviszony megszüntetéséhez vezetett. 

   A felperes az 1992. július 15-én kelt munkaszerződése módosítása nélkül 2010. január 1-jétől nem kapta a munkaszerződés 4. pontjában meghatározott munkabérből a minimálbéren felül járó 20 %-os bérrészt, illetve az étkezési hozzájárulást. Nem nyert igazolást az az alperesi hivatkozás, hogy ezen összeg liftügyelet fejében járt, amit a felperes már nem teljesített, erre vonatkozóan ugyanis bizonyíték nem állt a bíróság rendelkezésére (Pp. 164.§).

    Az alperes ugyancsak nem igazolta, hogy a felperes munkaideje 6 órától 14 óráig tartott, mivel a munkaszerződés 5. pontja csak a havi 176 órás munkaidőt rögzíti, amelynek beosztása a tevékenységi jegyzéknek megfelelően alakult.

 
   Az, hogy az alperes a munkaidő betartásának elmulasztása miatt adott – minden alapot nélkülöző – figyelmeztetést, a közgyűlés 2010. május 27-ei határozata után csak 2012. február 14-én közölt felmondást, és ezzel a felperest hosszú ideig bizonytalan helyzetben tartotta, megvalósította a rendeltetésellenes joggyakorlást (Mt. 4.§.). A munkáltató magatartása – függetlenül attól, hogy a felperes a közgyűlés döntését követően is elláthatta tevékenységét – alkalmas volt a munkavállaló helyzetének ellehetetlenítésére, mind a munkaviszony, mind a lakhatás fenntartása tekintetében tanúsított alperesi magatartás rendeltetésellenességét az eljáró bíróságok helyesen állapították meg.

  A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
 
Forrás: munkajog.hu
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Tilos bizonytalanságban tartani a dolgozót.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector