Kezdenek bekeményíteni a magyar egészségügyben

Garantált minimálbért sürgetnek a szakorvosoknak jövőre a rezidensek. Az orvostechnikai cégek pedig átfogó kórházi adósságrendezést, különben ők is csak akkor vállalják a jövőben a kiszállítást, ha az intézmények előre fizetnek – olvasható a Világgazdaságban.

   Csapdának, csalinak tartja a szakorvosjelöltek itthon tartását célzó ösztöndíjprogram kiterjesztését a Magyar Rezidens Szövetség, ha azzal együtt a kormány nem vezet be egy szakorvosi minimálbért is.
 
   A pályakezdő orvosokat képviselő szövetség szerint 2015-ben minimum 275 ezer forint nettónak kellene lennie egy szakorvos alapbérének, ennyit keres ma egy rezidens az ösztöndíjakkal és hiányszakmás pótlékokkal együtt. 

   Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azonban a jövő évi egészségügyi béremeléssel kapcsolatban óvatosan fogalmazott: „tovább szeretnénk folytatni a korábbi években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók számára”.
 
   Ennek forrásaként a népegészségügyi termékdíjat jelölte meg. A chipsadót jövőre már az alkoholos italokra is kiterjesztik, ennek nyomán 25,3 milliárd forint a jövő évi tervezett bevétel, míg az idei büdzsében még csak 19 milliárd szerepelt.
 
   A béremelés mellett a kórházak adóssága a jövő esztendő másik neuralgikus pontja. Az egészségügyi intézmények tartozása már idén szeptember végén csaknem elérte a 69 milliárd forintot, ami éves összköltségvetésük több mint 9 százaléka. Zombor Gábor szakállamtitkár ugyan 60 milliárd forintos adósságkonszolidációról beszélt, ám a költségvetésben ez az összeg nem az Egészségbiztosítási Alapnál, hanem a Miniszterelnökség fejezet céltartalékában szerepel, ami azt jelenti, hogy ez az összeg nem csak az egészségügyi, hanem általában a költségvetési intézmények adósságrendezését szolgálja. Ezt Rétvári Bence meg is erősítette.
 
   Az egészségügyi intézmények alulfinanszírozottsága tehát változatlanul megmarad, mivel az ez évi 615 milliárd forinttal szemben jövőre csak 629,5 milliárd áll rendelkezésre a következő esztendőben a szakrendelők és a kórházak működtetésére. Ez a tervezett 2,5 százalékos inflációt épp hogy követő keretemelkedés, vagyis nem lesz elegendő fedezet sem arra, hogy az egészségügyi ellátást legalább a jelenlegi színvonalon fenntartsák, sem arra, hogy gátat vessenek az adósságok újratermelődésének.
 
   A helyzet odáig fajulhat, hogy egyes gyógyszer-nagykereskedőkhöz hasonlóan az orvostechnikai cégek is csak akkor szállítanak kötszert, vegyszert, egyszer használatos vagy műtéti eszközöket a kórházaknak, ha azok előre fizetnek – erre tegnap közleményben hívta fel a figyelmet az Orvostechnikai Szövetség.
 
   A gyógyászati segédeszközökre fordítható összeg nem emelkedik jövőre. Figyelembe véve, hogy 2014 végére a gyógyeszközökre fordított költés a tervezett 51,3 milliárd forinttal szemben várhatóan eléri az 54–55 milliárdot, további szigorításokra lehet számítani a támogatási rendben.
 
  A gyógyszerek támogatására összesen négymilliárd forinttal irányoztak elő többet az ideinél, de ebből kétmilliárdot a gyógyszergyártók adnak majd össze, akiknek az idei 56 milliárd forinttal szemben 2014-ben már 58 milliárd különadót kell befizetniük a költségvetésbe.
 
  A háziorvosi szolgálatok működtetésére szánt keret is csak elméletileg emelkedik tízmilliárd forinttal: ez az összeg valóban szerepel a költségvetésben, mint a „háziorvosi ellátórendszer megújításának I. ütemére” szánt forrás, ám mivel az alapkeret csökken, összességében csak 6 milliárd forinttal jut több pénz a háziorvosoknak.
 
Csak pár dologra jut több pénz
 
  Az idei 1261 milliárd forinttal szemben jövőre 1339 milliárdra növekedne az Egészségbiztosítási Alap büdzséje. Ez a kicsivel több, mint 6 százalékos növekedés azonban ne tévesszen meg senkit: a szorosan vett egészségügyi kiadások közül csupán néhányra jut az ideinél több pénz. Ami megnöveli a kiadásokat, azok főként az E. Alapból finanszírozott anyasági ellátások: a terhességi gyermekágyi segélyre például az idei 37,5 milliárddal szemben 42,4 milliárdot szánnak jövőre, a gyed 106,3 milliárdos kerete pedig 109,5 milliárdra emelkedik.

Forrás: Világgazdaság