Startlaphoz Csatlakozz!

Jogeset

Felmondás, közös megegyezés

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. november 09. vasárnap, 17:10

A munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló iratban a felek erre vonatkozó közös szándékát egyértelműen kifejezésre kell juttatni. Ha a megállapodás nem tartalmazza a felperes ilyen nyilatkozatát és az erre irányuló szándéka a „megállapodás” körülményeiből sem vezethető le, a megszüntetés jogellenes, mert közös megegyezés létrejötte nem állapítható meg – így szól a Kúria egyedi döntése - olvasható a munkajog.hu-n.

   Ami a tényállást illeti, a felperessel 2012. február 14-én szóbeli megbeszélést folytatott az alperes ügyvezetője munkaviszonya megszüntetéséről, aki másnap e-mailben érdeklődött felettesétől, hogy a szóban jelzett rendes felmondásról mikor kapja meg a hivatalos értesítést. Az ügyvezető 2012. február 17-én közös megegyezés megnevezésű iratot nyújtott át a felperesnek. Az okirat szerint a felek rögzítették, hogy mivel a munkáltató a gazdasági változások következtében az üzemeltetési tevékenységet leépíti, a munkavállalóval meglévő munkaviszonyt 2012. február 17-ikével megszünteti. Nyilatkoztak továbbá arról is, hogy egymással szemben igényük vagy követelésük nincs, a munkaviszonnyal, illetve annak megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz nem fordulnak. A nagyjából 30 perc hosszúságú tárgyalás nyugodt hangvételben zajlott, az aláírás után az ügyvezető utalta a felperes járandóságait és átadta az igazolásait. A felperes még aznap délután a jogi képviselője útján felszólította az alperest a 30 nap felmentési időre járó átlagkereset és 9 havi átlagbér megfizetésére, ezt azonban az alperes nem teljesítette.
 
Az első- és másodfokú eljárás
 
  A felperes szerint a megállapodás elnevezésű okirat valójában nem közös megegyezés, hanem munkáltatói felmondás volt. Annak indoka nem volt valós, sem okszerű, a joglemondó kikötés pedig semmis, mivel a jogorvoslati jogáról érvényesen nem lehet lemondani. Sérelmezte, hogy az alperes nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, valamint – álláspontja szerint – az alperes kényszert, illetve jogellenes fenyegetést alkalmazott, mivel a munkáltatói igazolások átadását ugyanis a megállapodás aláírásától tette függővé. Mindezek alapján a megállapodás tartalmát és joghatását tekintve a felek kölcsönösen tévedésben voltak.
 
  Az elsőfokú bíróság szerint a megállapodás a joglemondó kikötés kivételével érvényes volt, az érvénytelen résztől azonban nem válik a teljes okiratot semmissé. A bíróság úgy értékelte, hogy nem meríti ki a kényszer, illetve a jogellenes fenyegetés fogalmát a munkáltatói igazolások kiadásának a munkaviszony megszüntetésétől való függővé tétele, hiszen az igazolások kiadására a munkaviszony megszüntetése előtt nincs is törvényes lehetőség. Arra pedig nem utalt semmi, hogy az ügyvezető a munkaviszony-megszüntetési formától tette volna függővé az igazolások kiadását. Felhívta továbbá a figyelmet a megbeszélés körülményeinek nyugodtságára, illetve arra, hogy a szöveget a felek átolvasták és a felperes kérésének megfelelően átjavították. Az okirat tartalmát a bíróság közös megegyezésnek minősítette.
 
   A másodfokon eljáró törvényszék szerint viszont az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az alperes ügyvezető igazgatójának szóbeli közlése a felmondást vetítette előre (azt, hogy az alperes ezt várta, felettesének küldött e-mailben is kifejezésre juttatta). A felettes viszont arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperesnél a közös megegyezés a gyakorlat. Az ügyvezető igazgató a találkozóra a közös megegyezés szándékával és tudatában is készült, ennek megfelelően az összes iratot ezzel a tartalommal készítették elő. A felperes hiába közölte vele, hogy rendes felmondást szeretne, ő erre úgy reagált, hogy nem így készült, a rendelkezésre álló tervezet közös megegyezésre irányul. A felperes az okiratot azért írta alá, mert e nélkül az ügyvezető nem adta volna át a munkáltatói igazolásokat, és csak azok átolvasása után észlelte, hogy felmondási időre járó munkabért az alperes nem fizeteti meg, ezért fordult jogi képviselőhöz és támadta meg a megállapodást.
 
  A törvényszék hangsúlyozta, hogy a közös megegyezés fogalma szerint az a felek írásba foglalt, egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánítása. Az erre vonatkozó megállapodásban a Legfelsőbb Bíróság által kialakított következetes ítélkezési gyakorlat szerint egyértelműen kifejezésre kell juttatni a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot. A vonatkozó ügyben azonban az okirat nem tartalmaz a felperes részéről a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot, csak a munkáltató egyoldalú akarata tűnik ki.
 
   Mindezek alapján pedig arra a következtetésre jutott, hogy mivel a felperes a megállapodás tartalmával kapcsolatban tévedésben volt (tévesen feltételezte, hogy az irat rendes felmondásnak minősül, és hitte, hogy megilleti a felmondási bér, hiszen a munkáltató az aláírást megelőzően nem adott módot az igazolásokban szereplő járandóságok áttekintésére, és nem került sor a kifizetendő összegekről való megállapodásra), a megállapodás érvénytelennek tekinthető. Érvényes megállapodás hiányában pedig a munkaviszony megszüntetése jogellenes.
 
A felülvizsgálati kérelem tartalma
 
  Az alperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a megállapodás aláírásának előzményei, a felek magatartása és nyilatkozataik alapján egyértelműen megállapítható, hogy szándékuk a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányult, így a másodfokú bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett a közös megegyezés létrejöttét illetően.
 
A Kúria megállapításai
 
   A másodfokú bírósághoz hasonlóan a Kúria is kiemelte, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel a felek írásba foglalt egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánításával szüntethető csak meg, abban a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot egyértelműen kifejezésre kell juttatni. A megállapodás megszövegezéséből azonban nem a felek közös szándéka, hanem a munkáltató egyoldalú akarata tűnt ki, mivel az okirat nem tartalmazott a felperes részéről a munkaviszonya megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot. A felperes már a megbeszélést megelőzően is a rendes felmondást kérte, ezt felettese vallomása és a neki küldött e-mail is igazolta. Mivel a megállapodás nem foglalt magában a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére irányuló felperesi jognyilatkozatot, az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes a közös megegyezés szándékával ennek megfelelő nyilatkozatot tett. Erre nem került sor, így megállapítható, hogy a felperes szándéka nem irányult a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére.
 
   Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felek között nem jött létre közös megegyezés, az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, így a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
 
Forrás: munkajog.hu
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Felmondás, közös megegyezés.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector